A magyar sport összes baja benne van a kövesdi kézidrámában

Mezőkövesden a város kézicsapata múlt héten jelentette be, hogy a következő szezonban nem indul az NB I.-ben. A Mezőkövesdi KC döntése azért volt meglepő, mert mert alig egy héttel korábban adták le nevezésüket a 2020-2021-es bajnokságra. A klub azzal indokolta a visszalépést, hogy legfontosabb szponzoruk, a mezőkövesdi önkormányzat a koronavírus-járvány miatt átütemezte a számukra korábban megítélt 36 milliós támogatás kifizetését. 

Emiatt a Mezőkövesdi KC helyett a Cegléd indul jövőre az első osztályú bajnokságban.

Senki nem akar a másodosztályban játszani

A visszalépés bejelentése után szétszéledt a keret, a játékosok elkezdtek új csapatot keresni maguknak. "Nincs olyan játékos, aki a másodosztályban akarna játszani" – mondta Pap Tamás, a Mezőkövesdi KC hétfőn újraválasztott elnöke.

Az edző, Buday Dániel is eligazolt Mezőkövesdről, az előző évben vele harcolták ki a bennmaradást. Az egykori 93-szoros válogatott játékos már áprilisban jelezte, hogy kizárólag abban az esetben marad a csapatnál, ha a következő szezonban is NB I.-es lesznek. Buday tartotta magát ehhez, szerdán jelentették be, hogy a következő szezontól a Budaörs női csapatát irányítja. Annyiban érdekes az edző átigazolása, hogy a Budaörs sem NB I.-es, a bajnokság lefújásakor második helyen álltak az NB I./B-ben.

A mezőkövesdiek elkezdtek a távozók helyére új játékosokat keresni, és tervben van, hogy részben a helyi utánpótlásból töltik fel a keretet. Nem ismeretlen számukra a helyzet, mert 2017-ben, amikor kiestek az NB I.-ből, már átéltek egy hasonló krízist, akkor is a nulláról kellett újraépíteniük a csapatot, mondta Pap.

Nem egy lehetetlen küldetés, de nem lesz egyszerű.

A magyar sport rákfenéje

Mezőkövesd fideszes polgármestere, Fekete Zoltán is reagált a kézicsapat visszalépésre. A sportellenességgel nem vádolható városvezető nyilatkozata nemcsak a mezőkövesdi kézilabda összeomlásának okaira világít rá, hanem az egész magyar sportélet rákfenéjére is. 

 Az MKC problémáját az okozza, hogy önkormányzatunkon kívül nincs más támogatója, ezért nem tudják vállalni az első osztály finanszírozását.

Vagyis a mezőkövesdi kézicsapat, sok más hazai sportegyesülethez hasonlóan, tisztán piaci alapon, az ilyen-olyan támogatások nélkül életképtelen lenne. Az utóbbi években szárnyaló érdi kézilabda összeomlását is az okozta, hogy az önkormányzat egyszer csak bemondta, hogy nem ad több pénzt a helyi NB I.-es csapatra. A mezőkövesdi polgármester azt is elmondta, hogy a járvány miatt új költségvetést készített az önkormányzat, több kiadásai tételt kihúztak a februárban elfogadott verzióból. A kézicsapat 36 milliós támogatása nem tartozott közéjük, és továbbra is úgy terveznek, hogy valamikor kifizetik az összeget, tehát a pénz nem veszett el.  

Ez a 36 millió forint se több, se kevesebb, mint amennyit a korábbi években kaptak a kézisek. A pénzt 12 részletben kapták volna meg, az első 3 milliós részletet márciusban még kiutalták számukra. Utána hónapokig vártak és reménykedtek, hátha a többihez is hozzájutnak, mondta Pap Tamás. A klub helyzetét az is megnehezítette, hogy a járvány miatt gazdasági értelemben nem tudták elzárni a szezont, a játékosokat és a beszállítókat sem tudták kifizetni. Pap Tamás nem említett konkrét számot, hogy mekkora tartozásról van szó, de elmondása szerint "nem súlyos" összegekről. A polgármester ehhez képest jelentős tartozásról beszélt. 

Az elmaradt 36 millió forint a felnőtt csapat költségvetésének 30-40 százalékát jelenti. Ugyan a klub jóval nagyobb, 230 milliós büdzséből gazdálkodik éves szinten, de ennek nagy részét a taotámogatás teszi ki, ami az NB I.-es csapat finanszírozására nem használható fel. 2019-ben és 2018-ban 130-130 millió forint taotámogatást kapott a Mezőkövesd, a fennmaradó körülbelül 100 millió forint az önkormányzati támogatásból, a klub bevételeiből és a szövetségtől kapott támogatásokból jön össze. Összehasonlításképpen: a 26-szoros magyar bajnok Telekom Veszprém 2019-es beszámolója szerint több mint 2 milliárd forintból gazdálkodhatott, de még a 13. helyen végzett Budakalász is kétszer annyi pénzt költhetett el, mint a Mezőkövesd. 

Akárcsak más sportágakban, a kézilabdában is komoly bevételkiesést jelentett a csapatoknak a holtidény. Az NB I. egyik legkisebb költségvetésével rendelkező Mezőkövesdnél is a fizetések csökkentésével próbálták átvészelni a krízist. Pap elmondása szerint drasztikus mértékű csökkentést hajtottak végre, de a játékosok meglepően jól fogadták a megszorításokat, sokáig türelmesek voltak a klubbal szemben. 

A foci mellett labdába sem rúghatnak

A bizonytalan gazdasági helyzet miatt döntöttek úgy, hogy végül nem vállalják az NB I.-et. Nem akartak úgy járni, hogy szezon közben kelljen visszalépniük, az a többi csapattal szemben sem lett volna fair.

Görgethettük volna magunk előtt a problémákat, vagy hozunk egy fájdalmas döntést és hátrébb lépünk.

Az utóbbit választották, mert a felnőtt csapat miatt nem akarták veszélyeztetni a játékosokkal együtt 30 főt foglalkoztató klub működését, magyarázta Pap Tamás. Az utánpótlásra is gondolniuk kellett, több mint 200 gyerekkel foglalkoznak. Úgy számol, hogy az NB I./B 30-40 százalékkal lesz olcsóbb, mint az élvonalbeli szereplés, ezzel is spórolni tudnak. 

Pap szerint reálisan akkor lehet újra NB I.-es a Mezőkövesd, amikor stabilizálni tudják a klub pénzügyi helyzetét és felhalmozott tőkéjük is lesz elég.  Ehhez szponzorokra is szükségük lenne, de ahogyan a polgármester is rámutatott, nem tolonganak a cégek, hogy pénzzel támogassák a kézicsapatot.  Elnökségének eddigi három éve alatt Pap több mint 50 céget keresett meg, de egyet sem tudott megnyerni a klub számára. Szerinte ennek az lehet az oka, hogy a kézilabda nem elég vonzó a cégeknek, nincs akkora reklámértéke, mint például a focinak. 

A Mezőkövesd focicsapatának például nincsenek ilyen problémái, honlapjuk szerint több nagyobb cég és helyi vállalkozás szponzorálja őket, 2018-ban például 149,3 millió forint folyt be hozzájuk a cégektől. 

Fekete Zoltán polgármestert is kerestük a mezőkövesdi kézilabda ügyében. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy a kiadások visszavágásával mennyi pénzt spórol az önkormányzat, más sportegyesület támogatását is felfüggesztették-e. Megkeresésünkre azt írta, hogy nem kíván kérdéseinkre válaszolni.

Öt éve még kupabronzot ünnepeltek

Azért is lehet fájó a mezőkövesdieknek a csapatuk visszalépése, mert a következő szezonra is biztosított volt indulásuk az NB I.-ben. A járvány miatt a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) a hónap elején befejezettnek nyilvánította a bajnokságot, nem hirdettek bajnokot, kiesők és feljutók sem voltak. Lehet, hogy a 14 csapatos bajnokság 12. helyén álló Mezőkövesd a szövetség döntésétől függetlenül is bent maradt volna az élvonalban, mert négy ponttal előzték a már kieső helyen álló 13. Budakalászt, az utolsó Váccal szemben pedig hat pont előnyük volt. Mindenesetre Mezőkövesden inkább örülhettek a döntésnek. Az előző szezonban ugyanebben a pozícióban végeztek, nem sokkal a kiesőzóna felett. 

Most egy majdnem másfél évtizedes időszak zárulhat le a Mezőkövesdi KC-nál. Az 1993-ban alapított klub hosszú éveken keresztül a másodosztályban vitézkedett,  2007-ben jutottak fel először NB I.-be. Az azt követő években stabil NB I.-es csapattá nőtte ki magát a Mezőkövesd, az elmúlt 13 idényben csupán kétszer estek ki, legjobb helyezésük egy 7. hely volt 2015-ben. 

A Mezőkövesd edzője akkoriban a férfi válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Skaliczki László volt. A bronzéremnek köszönhetően a Mezőkövesd indulhatott volna az EHF-kupában, a klub azonban a keret szűkössége, az indulási költségek és a megfelelő csarnok hiánya miatt végül nem vállalta a nemzetközi kupaszereplést.  

Azt hitték, átvészelik a járványt, tévedtek

A bajnokság utolsó helyezettje, a Váci KSE is visszalépett az NB I.-től,  szintén anyagi gondok mondták le az élvonalbeli szereplést. Schoffer Attila, a Vác elnöke a Nemzeti Sportnak még áprilisban úgy nyilatkozott, hogy a korábban meghozott gazdasági megszorításoktól azt várták, hogy könnyebben átvészelik a járványhelyzetet.

Tévedtek, nem így lett, ezért kénytelenek voltak szerződést bontani a játékosokkal. "Eleve alacsony volt a büdzsénk, most azonban semmilyen bevételünk sincsen, egy hónapon át teljes létbizonytalanságban vártuk, mi lesz a bajnokság sorsa, hiszen annak tükrében hozhattunk döntéseket" - indokolták. A Mezőkövesdhez hasonlóan a Vácnak sem volt kiépült szponzori köre, ezért is kerültek bajba, viszont a váci kézisek az önkormányzat segítségére sem számíthattak. Helyettük a Veszprém-Felsőörs csapata indult jövőre az NB I.-ben. 

Borítókép: Facebook Fotós: Mezőkövesdi KC