Kristóf, Jakab
18 °C
34 °C

Késely Ajnának kárpótlás, Péni Istvánnak dicsőség volt az eskütétel vezetése

P  1620
2021.07.02. 05:52
Július első napján a magyar olimpiai csapat hivatalosan is letette az esküt a budapesti Nemzeti Táncszínházban. Habár a kontingens nem volt jelen teljes létszámban, nagy része így is részt vett az eseményen, amely az eddigiekhez képest rendhagyó volt.

Maga a ceremónia nagyjából 40 percesre nyúlt, amit különböző zenés-táncos-dobos performanszok tarkítottak, valamint beszédet mondott Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is.

Bemutatták a magyar csapat formaruháját tervező Nubu teljes olimpiai kollekcióját, valamint levetítettek egy kisfilmet is az előttünk álló olimpiára vezető útról. Utóbbiban – mondjuk – maradtak olyan részek, amelyek valószínűleg már nem aktuálisak, mint például a japán pályázók és civilek eksztázisa, amikor kihirdetik, hogy Tokió rendezheti az olimpiát. Azóta persze óriásit fordult a világ, az olimpiát is el kellett halasztani, a japánok többsége pedig hiába utasítja el az idei megrendezést, a XXXII. ötkarikás játékokra akkor is sor kerül július 23. és augusztus 8. között.

Az érdemi rész, azaz az eskütétel időtartamban eltörpült a show-elemek és a kötelező formalitások mellett, pedig a NOB ezzel is újított. A szokásoktól eltérően nem olimpiai bajnokokat, hanem ifjúsági ötkarikás győzteseket kértek fel az eskü felolvasására, név szerint az úszó Késely Ajnát és a sportlövő Péni Istvánt.

Az Index mindkét fiatal kiválóságot megkérdezte arról, miként érte őket a felkérés.

Éppen a balatonfűzfői edzőtáborban voltam, amikor felhívtak egy délutáni edzés utáni pihenés alatt, hogy vállalnám-e ezt a szerepet. Hirtelen nem is tudtam pontosan, hogy miről van szó, aztán tudatosult, hogy ez az eskü. Azt hittem elsőre, hogy azért hívtak, hogy itt legyek, amire mondtam, hogy edzőtáborban leszek, de kiderült, hogy erre a feladatra szeretnének felkérni, amire azt válaszoltam, hogy akkor mindenképp itt leszek. Déjà vu érzés kapott el, sok esküről lemaradtam, mint például a riói olimpiáéról vagy éppen az EYOF-osról, de az élet most visszaadta ezt. Nagyon hálás vagyok, hogy itt lehettem és elmondhattam, méghozzá elsőként

– válaszolta kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes gyorsúszó.

„Nagyon örültem ennek a felkérésnek, óriási megtiszteltetés, és meg is lepett. Ezt főként olimpiai bajnokok szokták kapni, de most azt mondták, hogy szeretnének ifjúsági olimpiai bajnokokat kiválasztani. 

Dicső feladat, olyan elődöket követek, akikhez hasonló eredményeket szeretnék elérni, mint például Igaly Diána, aki 2008-ban mondta az esküt.

Először nem is tudtam hogyan reagálni a felkérésre, csak akkor döbbentem rá, hogy mekkora dolog, miután leraktam a telefont. Nem minden sportolónak adatik meg, ráadásul nekik is csak egyszer, éppen ezért nagyon nagy büszkeség ez számomra” – mondta mosolyogva az Európa-bajnok légpuskás.

A fogadalomtételt közös himnuszéneklés követte, amihez szenzációs videót készített a NOB. Aztán a finálé utáni fogadáson a sportolók készségesen álltak a sajtó rendelkezésére, az Index a már idézett esküolvasókon kívül a világbajnok párbajtőrözővel, Siklósi Gergellyel, valamint az Eb-bronzérmes vízilabdázóval, Gurisatti Grétával beszélgetett.

Megkerülhetetlen téma a koronavírus-járvány miatt elhalasztott olimpiára történő különleges felkészülés és a speciális körülmények, amelyek a versenyzőkre várnak Tokióban.

Késely szerint az elmúlt másfél év alatt mindenkinek volt alkalma megszokni a helyzetet, ezért a japán fővárosban sem számít meglepetésre. Kiemelte a közösségi háló szerepét, ami arra is jó lehet, hogy egymást segítsék a nehéz időkben.

Siklósi megpróbál előnyt kovácsolni ebből, elmondása szerint ugyanis rendkívül jól bírja a bezártságot, akkor sem volt semmi problémája, amikor koronavírus-fertőzés miatt 15 napra karanténba szorult.

A vívásban rendkívül sok múlik a mentális állapoton, őt pedig nem fogja kizökkenteni az a buborékhibrid, amely a japán fővárosban vár rá. A felkészülést teljes mértékben végig tudta csinálni, és úgy gondolja, a formaidőzítés is jól fog sikerülni. Azt is hozzátette, hogy egyáltalán nem érez terhet azért, mert két évvel ezelőtt a „semmiből” világbajnok lett Budapesten; tudja magáról, hogy jó eredményt érhet el, bár párbajtőrben bárki legyőzhet bárkit. Ő azonban nem azért megy Tokióba, hogy a lehetőség nyomassza, hanem hogy éljen vele.

Gurisatti a csapategységet emelte ki, amely rengeteget segíthet bármelyik játékosnak, hogy átlendüljön a nehezebb napokon. Mindenkinek van legalább 2-3 olyan támasza a csapaton belül, akik pontosan tudják, kit hogyan lehet jobb kedvre deríteni. Sőt, arra is felkészültek, mi történik akkor, ha valaki esetleg fals pozitív tesztet adna az olimpián.

Lelkileg tudunk majd támaszt adni egymásnak, és ahhoz is hozzászoktunk, hogyan kell alkalmazkodnunk másokhoz, úgyhogy ezzel nem lehet gond

– fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy a jelenlegi csapat sokra hivatott, komoly célokat tűztek ki maguk elé, ráadásul azt is megmutatták, hogy éles helyzetekben is képesek jó eredményt elérni: ott van például a januári trieszti olimpiai pótselejtező, ahol a legfontosabb meccsen játszottak a legjobban a házigazda olasz válogatott ellen.

„Jó látni, hogy ez a fiatal csapat fel tudott nőni egy ilyen feladathoz, mert szerintem egy ilyen selejtező, hogy egy meccsen múlik a kijutás, jóval nagyobb teher, mint maga az olimpia, bárki bármit mond. Ott a helyosztók már feszültebb légkört adnak, de akik itt vannak a teremben, azok pontosan tudják, hogy mennyire nehéz meglépni azt a lépcsőfokot, ami maga a kijutás. A mi társaságunk rendkívül összeszedett és fejben nagyon erős” – tette hozzá.

Péni is arról beszélt, hogy a világkupaszezon alatt hozzászoktak már a biztonsági intézkedésekhez, a távolság most is hasonló lesz, az ellenfelek pedig ugyanazok. A teher persze nagyobb, de öt éve erre készül. A reményei szerint végérvényesen maga mögött hagyott időszakról is beszélt:

„Változóan érzem magam, egy kicsit fáj az elmúlt hónapok történése, mert szerintem nem érdemeltem meg. Csak az eredményes felkészülésre és versenyzésre koncentráltam, de sajnos volt egy olyan külső tényező az életemben, amire nem volt ráhatásom. Ez a külső tényező próbált magával lerántani, de remélhetőleg ezt hosszú távra sikerült lezárni. Lehet, hogy kicsit nagy ára volt, elég nehéz időszakon vagyok túl, túl kellett menni a falon ahhoz, hogy felszabadultan tudjak versenyezni. 

Azzal együtt is várom az olimpiát, hogy milyen időszak van mögöttem, viszont ebből is megpróbálom a lehető legtöbbet kihozni.

Rengeteg munkát tettem bele az elmúlt években, és szerintem helyt fogok állni Tokióban.”

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)