Eufória és halálfélelem – megrendeztük a párizsi olimpiát Budapesten

ZS 6572
Két és fél hetes párizsi tartózkodást követően hétfőn nemcsak a magyar olimpiai csapat nagyobb része, hanem az Index kétfős helyszíni tudósítói stábja is hazaérkezett az ötkarikás játékokról. De milyen élményekkel gazdagodtak? Mit tapasztaltak? Mit visznek magukkal tovább az életben szakmailag és emberileg?

A Sportcast legújabb, rendhagyó epizódjában „a hóhért akasztottuk”, és saját magunk vendégei voltunk. Huber Tamás és Kocsmár-Tóth István élménybeszámolója tovább színezi a szürkeséggel aligha vádolható párizsi rendezést, a visszhangos, hat arany-, hét ezüst- és hat bronzérmet, valamint megannyi kiváló helyezést és felejthetetlen emlékeket hozó magyar szereplést.

A műsorban kitérünk arra, hogy a megfeszített műszakban melyik volt az a pillanat, ami átkattintotta az újságírót, hogy olimpiáról tudósít? Milyen érzések kavarogtak bennük a vegyes zónában, amikor Kapás Boglárka pályafutását lezáró, vagy Mikler Roland válogatotti karrierjének utolsó nyilatkozatát adta, és miként élték meg egy spanyol szakember, a magyar férfi kézilabda-válogatottat irányító Chema Rodríguez érzelmes értékelését a csoportkörös búcsúnkat jelentő, franciák elleni vereséget követően.

Az epizódban érintettük azt is, hogy…

  • Párizs történelmi miliője rájátszott, a közösségi média fejlődése pedig csak fokozta a főszereplők minden korábbinál érzelmesebb megnyilvánulásait.
  • Milyen gondolatokat, érzelmeket hoz felszínre a vitatott nyitóceremónia három héttel később azokból, akik a helyszínen élhették át a történteket?
  • Az olimpiai rendezésről szőtt koncepció működött, a részletek azonban nem mindenhol és nem mindig kerültek a helyükre.
  • A világ összes mobil lelátója a francia fővárosba került, s a többemeletnyi magasságban, a francia szurkolói hangulat érkezésével jött a halálfélelem is.
  • Tényleg rendszerszinten működött-e a tömegközlekedés, miközben az átlag párizsi élet az eseményen kívül maradt két és fél hétre.
  • A lelátókon döntően sportturisták voltak-e, akiket a világ legnagyobb sporteseménye vonzott, vagy inkább szakavatott nézők, akik értették is, amit láttak?
  • A Párizs és Budapest közötti olimpiai párhuzamok: mi az, amit simán tudnánk hozni rendezőként, és mi az, amire nagyon rá kellene készülnünk?
  • A francia főváros egyedi olimpiai rendezést alkotott vagy követendő példát teremtett? Los Angeles és Brisbane másolja vagy új dimenzióba helyezi az ötkarikás vendéglátást?
  • A magyar csapat eredményeinek ismeretében a következő négy évre vonatkozóan szükség van a nagy egész újragondolására, esetleg csupán az alegységeknek kell megváltozniuk, a jövőben máshogyan építkezniük?
  • A magyar újságírói küldöttség teljesítményén érződött-e, hogy ki honnan érkezett, milyen médiát képviselt, adódott-e bármiféle ellentét abból, hogy ugyanarról a dologról adott esetben máshogy számoltak be?

Az Index Sportcast korábbi adásait ide kattintva érheti el.

(Borítókép: Kocsmár-Tóth István és Huber Tamás. Fotó: Szollár Zsófi / Index)