17 évesen olimpiai bajnok lett, 21 évesen már visszavonult

Csik Ferenc aranyérme után 44 évvel volt ismét olimpiai bajnok férfi úszója Magyarországnak, az 1980-as moszkvai olimpián született az aranyérem. Wladár Sándor 17 évesen nyert, ezzel ő lett a legfiatalabb férfi bajnok is. 200 háton kettős magyar győzelem született, a harmadik helyezett ausztrál azt mondta, akárhányszor úszták volna le a távot, Wladárt nem lehetett volna megverni.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Wladár Sándor hatévesen kezdett el úszni a Rudasban, majd három évvel idősebb bátyjával, Zoltánnal együtt beválogatták a KSI-be. Wladárt elevennek, verekedősnek tartották az óvodában – védte a gyengébbeket –, ezért is javasolták neki az úszást. Csámpás volt, ami Széchy Tamás edző olvasatában a kvalitást jelentette, első világbajnokánál, Hargitay Andrásnál is a csámpásságra pozitívumként tekintett. A vízfekvését nem minősítette jónak, később sokat csiszolt rajta.

Wladár az első versenyét még 1500 gyorson nyerte gyerekkorában, később állt át a hátúszásra, mert az edzők azt tartották, hogy 190 centis magassága és hosszú karjai, ereje a hátúszásban érvényesülhet majd leginkább. 1976-ban került Széchyhez, 15 évesen pedig már a felnőtt világbajnoki keret tagja volt, de előtte 100 és 200 háton ifjúsági Európa-bajnok lett Firenzében.

1978-ban nagy egyéni csúccsal bejutott a berlini vb-döntőbe, ahol hatodik helyen zárt. A szám címvédője Verrasztó Zoltán volt, aki a harmadik helyen ért célba. Széchy egészen kivételes tehetségnek nevezte abban az évben Wladárt, aki 1979-ben már ötödik volt a világranglistán. A versenyző már akkor megjelölte a célt, két perc körüli időt szeretne úszni a moszkvai olimpián, amire minden esélye meg is volt, ugyanis folyamatosan, másodperceket javult. Akkor még nem volt internet, de valamennyi ellenfelét ismerte, fel tudta sorolni az erősségeiket, igaz, Vassalón kívül mással még nem versenyzett élesben. A nyári országos bajnokságon 2:02,67-tel ért célba, fél másodperccel javította meg az országos rekordot, és Verrasztó előtt lett bajnok.

ami azért számított kivételes teljesítménynek, mert a keletnémet Roland Matthes eredményeit adta át a múltnak. Matthes egy korszakot határozott meg, az 1968-as és az 1972-es olimpián négy aranyat nyert hátúszásban. Mivel az amerikaiak bojkottálták a moszkvai olimpiát, ezért a magyar úszó azonnal titkos esélyessé lépett elő. Wladár tizenhetedik születésnapján rendezték a megnyitót, másnap 100 háton versenyzett, a nyolcadik idővel jutott a fináléba, ahol aztán ötödik lett. A fő szám, a nagy küldetés még hátravolt.

Az olimpiára a két Wladár együtt mehetett ki, és mivel Zoltán már másodszor jutott ki, figyelmeztette az öccsét, hogy a 200 hát egészen más, mint a többi a verseny, megbénul majd az izgalomtól, olykor vele lesz majd a félelem. Ennek igazságáról a döntő előtt bizonyosodott meg, ólomlábakon ment a 200 hát fináléjára, ahová az első idővel jutott be, ezért természetesen a négyes pályát kapta.

Ma már szinte hihetetlen, de nem volt percre pontos forgatókönyv, ezért négy percig készülődtek a rajtra. A döntőjük előtt 200 mellen egyébként is csak a harmadik rajt sikerült, és az éremátadások miatt is várakozni kellett, ami csak tovább úsztatta a programot. Wladárnak az viszont nem jött rosszul, hogy a százon győztes Kuznyecov lemaradt a döntőről. 

A magyar úszót semmi sem zökkentette ki, és ötvenen 28,31-gyel kezdett, 58,59-et mutatott az eredményjelző féltávnál, a fölénye szembetűnő volt. Egy korábbi interjúnkban így emlékezett vissza a küzdelemre, és arra, milyen váratlan segítséget kapott.

„150-nél még magabiztosan vezettem, utána viszont Verrasztó Zoli nagyon rákapcsolt. 25 méterrel a vége előtt már kezdtem elfogyni, az előnyöm nagyjából el is tűnt. Az izmaim már majdnem görcsbe rándultak, és akkor váratlan segítséget kaptam. A mai napig hihetetlen, mire képes az ember, vagy egy az embernél is nagyobb erő.

Megjelent előttem édesanyám. Tisztán ott volt előttem a képe. Még bírd ki, ne add fel, fiam! Ezt mondta. Még ma is kicsordul a könnyem, ha erre gondolok.

Nem akarok nagy szavakat használni, olyat láttatni, ami nincs, vagy ami nem történt meg. De mégis, mi a gondviselés, ha nem ez? Anyám eközben otthon annyira izgult, hogy majdnem elájult, sírt is. Apám szabadságot vett ki arra a napra, de gyomorgörcsei voltak. Anyám hangja és a kép elkísért a célig. Kegyetlen volt így is az utolsó 10 méter, de hogy adhattam volna fel. Benyúltam, és olimpiai bajnok lettem. Zoli előtt. Amikor átölelt, még akkor is alig kaptam levegőt. Nemrég mondta nekem, örült az ezüstnek, egyéni csúcsot úszott.” A Népsport azt írta róla: fantasztikusan könnyed és harmonikus mozgásával ejtette ámulatba a világot. Úgy siklik a vízen, mint a torpedó.

A végeredmény:

1. Wladár Sándor – 2:01,93
2. Verrasztó Zoltán – 2:02,4
3. Mark Kerry – 2:03,14

„Nagyon jó, hogy jött ez. Egy kicsit talán tompítja a montreali kudarc kínjait. Ez a fiú mindent megérdemelne. Egy egész uszodát, amiben csak ő úszhatna” – nyilatkozott a könnyeivel küszködő Széchy Tamás. Az edzőnek is ez volt az első olimpiai aranya.

Wladár mindent megköszönt Széchynek, pedig volt nyolcórás edzése is, amikor már a többiek befejezték, neki akkor is ott kellett maradnia a Komjádiban, mert a mester tőle remélte az aranyat. Ha tiltakozott is a szervezete, az agya tudta, hogy szükség van erre. Édesapja a lelkiismeretességét, a fegyelmezettségét emelte ki a szívóssága mellett.

A boldog édesapának feltették a kérdést, mit kap majd itthon, ha hazajön. „Zavarban vagyok, mert mi odaadnánk neki az egész világot. De ő nem olyan igényes. Megelégszik néhány szép szóval. Ahogy ismerjük, ő köszöni meg nekünk ezt az olimpiai aranyérmet.”

Itthon egy csapásra érdekes lett a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium harmadéves tanulója, akiről kiderítették, mi a hobbija, felelevenítették a történetet, hogy egyszer egy alak elvitte a horgászbotját, ő pedig rászólt, tegye le, mert versenyúszó, utol fogja érni, és megtüdőzteti. A fickó nem hallgatott rá, úszott tovább, Wladár utánaeredt, visszavette a botját, és lenyomta a fejét a víz alá. A cikkek akkor arról szóltak, hogy Wladár az agrármérnöki pályát vette célba, és a kedvenc tantárgya a biológia.

Nagyon hálás volt nagymamájának, aki Tiszakécskéről jött fel a fővárosba, és nagyon finomakat főzött a családnak, első osztályú sülteket, és a kedvükért változtatott a magyaros, zsíros konyhán, hiszen nekik az étrendjükbe nem fért bele. Ismeretlenek hívták fel a szülőket, a telefonkönyvben kikeresve a nevüket, és gratuláltak Pécsről, Debrecenből – például egy vak házaspár is hálálkodott nekik, mekkora örömet jelentett hallgatni a fiuk úszását, együtt örültek vele.

A dobogó Wladár szerint csak díszlet egy versenyen, jó, hogy ott van, de ezek a történetek érzékeltetik igazán, mekkora hatást vált ki egy aranyérem. Ő úgy érezte, hogy a bajnoki cím kötelesség. A csonka olimpiáról egyébként azt mondta:

Az eredményem jobb volt, mint az 1978-as vb-győztes ideje, de rosszabb volt, mint az 1976-os első helyezetté. 1983-ban viszont megvertem az előolimpián az amerikaiakat. Ezek a tények. A ha felesleges, csak játék a számokkal. Volt egy esély előttem, ki kellett használni. Ha nem mi, magyarok tesszük, megnyerik az ausztrálok, és akkor ők szerepelnének a történelemkönyvekben. Ők is fanyalognának vajon, hogy nem voltak ott az amerikaiak?

Wladár az olimpia után 1981-ben 100 és 200 háton Európa-bajnok lett, 1982-ben második a világbajnokságon. Az is komplikálta akkor a dolgokat, hogy Atomic kenőccsel kenték be a lábát, ezt nem kellett volna, mert megnehezítette a versenyét a trópusi körülmények közt. Az előolimpián megverte az amerikaiakat, Los Angelesben viszont már nem mutathatta meg az erejét a bojkott miatt. Moszkvai idejével harmadik lehetett volna, legjobb eredményével a második. Ehelyett a szocialista olimpián indult a 400 vegyesen.

Szeretett volna egyetemre menni Amerikába, de nem járult hozzá a párt, és bevonták az útlevelét. Válaszul a hazai szövetség felfüggesztette, meghurcolták egy 8650 forintos rajzvázlat miatt, amit keresztanyjának vitt volna Németországba, eszébe sem jutott csempészni.

Amikor az úszáshoz már nem volt kedve, az újpesti pólócsapattal még bajnoki címet szerzett, igaz, keveset játszott. Széchyről naponta változik a megítélése, mert sokat kapott tőle, de pofonokat is, és gulág volt minden edzés nála. A sikerességhez ezt azonban akkoriban elfogadták nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is, az akkori rendszerrel együtt járt.

Az edzés huszadik percében még olimpiai bajnok akartam lenni. A huszonegyedik percben kiültem a medence szélére, és 21 évesen hazamentem. Sohasem, egy pillanatban sem bántam meg. Akkor már nagyon nehéz volt az egyetemi vizsgák mellett a medencében is teljesíteni. Nehéz volt kollokvium után arra gondolni, hogy százszor kell pillangózni száz métert

– így reagált a 84-es olimpia bojkottjára.

Miután kitűnővel elvégezte az Állatorvostudományi Egyetemet 1989-ben, az egyik tanszéken kapott állást. Ultrahanggal, endoszkóppal dolgozhatott, ami akkoriban újdonságnak számított. Később testvérével állatorvosi rendelőt nyitott, ami jelenleg is működik a főváros III. kerületében. 2017-ben választották a Magyar Úszó Szövetség elnökének.