Az egyes drámája után felállt Kovács, és aranyat nyert Janiccsal
További Alapvonal cikkek
- Új találmányával mentené meg a magyar labdarúgást ifj. Albert Flórián
- Nagy érdeklődésre számot tartó programot indított a Magyar Olimpiai Bizottság
- A műholdas nyomkövetés mentette meg az életét a vitorlásverseny egyik résztvevőjének a Balatonon
- Andrásfi Tibor, Gémesi Csanád, Siklósi Gergely és Ekler Luca az olimpia értékeit népszerűsítették
- Szabadidős sportolók foglalták el a Nemzeti Atlétikai Központot
A 2008-as olimpiáig egyetlen magyar kajakosnő sem mondhatta el magáról, hogy meg tudta védeni négy évvel korábban kiharcolt első helyét. A Kovács, Janics duónak sikerült ez a bravúr, jóllehet egy évvel korábban kevés esély volt arra, hogy együtt versenyezzenek.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.
A 2004-es olimpia előtt az utolsó pillanatban összeálló, és párosban aranyérmet szerző Kovács Katalin és Janics Natasa nem vált szét, hanem a következő két-két Európa- és világbajnokságon is együtt versenyeztek. Ahol rajthoz álltak, ott nyertek, és összesen 12 aranyat szereztek, többet nem is lehetett ennél. A 2006-os szegedi világbajnokság egészen egyedi volt, mert a lehetséges kilenc női aranyból mind a kilenc itthon maradt, ilyen dominanciát nem látott addig a sportág.
2007 tavaszán aztán derült égből villámcsapásként jött a hír: Janics különvált Fábiánné Rozsnyói Katalintól, és elhagyta az edzőnő csoportját. Néhány héttel később így nyilatkozott a versenyző az Indexnek: „Nem tudom, melyik ember bírná ki azt, amit én kibírtam kilenc éven át. Annyit eveztem büntetésből, hogy abból talán még Pekingig is el lehetne jutni. Kati néni mindenhol otthon volt, akárhová mentünk. Pesten, Dunavarsányban, Szolnokon, őt mindenhová kötötte valami, a háza, az unokája, a férje, a kutyája, engem meg semmi, sehova sem. Ezt ő képtelen megérteni, hogy nekem vannak érzéseim, hogy hiányzik valami. Ezek az érzések egyszercsak előtörtek, és azt mondatták: el innen, oda, ahol én is jól érzem magam, Szegedre.”
Egyébként az edző és a versenyző sokat vitatkozott már a szétválásuk előtt is, Janics például úgy érezte, hogy több izommal nem lesz gyorsabb, Fábiánné azonban más állásponton volt. Az edzőnő így tekintett a versenyzőre.
„Odahozta az apukája, Milan Janics, aki nem bírt vele. Én megpróbáltam, 18 éves sem volt még, amikor befogadtam. Magyarul tanítottam, befogadtam a házamba is. Mivel nem beszélte a nyelvet, ha beteg lett, orvoshoz kísértem, patikába is én mentem el a gyógyszereiért, nem tudott volna eligazodni. Amikor szétmentünk, neki sem volt könnyű, nekem sem.
Mindig láttam, mit csinál, mikor ég nála a villany, és mikor nem. Vigyáztam rá. Natasa mindenkit hibáztatott a kirúgása napján. Vissza lehetett volna csinálni mindent pár nappal később, ahogy múlt az idő, már nem.”
Janics nagy kockázatot vállalt ezzel a lépéssel, mert amikor Kőbán Rita tévedt különutakra, elmaradt a sikeressége, ezért tért vissza Fábiánnéhoz. Janics a világ egyik legjobbja volt akkoriban, ezért nem volt akármilyen edző megfelelő, hogy a világ tetején maradjon.
Párosuk nem indulhatott a 2007-es vb-n, ezért Kovács megnyerte az ötszáz egyest, Janics pedig a kétszázat. A Paksy, Benedek egység pedig vb-második lett a németek mögött.
Úgy fordultak át 2008-ra, az olimpia évére, hogy egyáltalán nem volt biztos, hogy együtt indulhatnak, még ha a szövetség elnöke, Baráth Etele mindent meg is tett értük. Áprilisban másfél éves kényszerszünet aztán kipróbálhatták, hogyan megy a hajójuk, de a világkupán pályafutásuk során először kikaptak.
A hazai válogatókon nyertek, legyőzték az itthoni trónkövetelőket. Az olimpia előtt aztán Fábiánné teljes csoportja felállt, és elhagyta az edzőnőt. A korábbi sikeres műhely felbomlott, és az olimpiai sikeresség is veszélybe került. A női csapat felkészítését is Sári Nándor vette át, aki ebben az olimpiai ciklusban a Kammerer, Kucsera párost a világ élmezőnyébe juttatta.
Mivel egyesben most Kovács vívta ki az indulás jogát, Janics készülhetett pihenten a párosra. A négyesben ott voltak mindketten, ám a németek voltak a jobbak, ami nem volt jó előjel. Még ennél is kínzóbb volt, hogy Kovácsot az egyesben nagy csalódás érte: sokan előre odaadták neki az aranyérmet, hiszen vb-címvédő és favorit volt, ám be kellett érnie a negyedik hellyel.
Volt egy órája, hogy rendezze a gondolatait, és Janics segítségével megnyerje az ötszáz páros aranyát, és megvédjék címüket.
Párosuk az előfutamot megnyerve, a legjobb idővel jutott a döntőbe, optimális esetben abszolút esélyesek lettek volna. Kovács megmutatta mentális erejét, versenyzői nagyságát, és ha kicsit össze is omlott az egyes sikertelensége után, ebből nem sokat lehetett érzékelni a párosban, mert stílusosan, egyáltalán nem görcsösen eveztek. A döntőben 250 méter után elléptek a lengyelektől, akik aztán az utolsó száz méteren le is maradtak. A németek ugyan beleerősítettek, de még a dobogóra sem fértek fel. Ezzel összejött a magyar címvédés.
- Kovács, Janics – 1:41,308
- Mikolajczyk, Konieczka – 1:42,092
- Delattre, Viard (franciák) – 1:42,128
És hogy mi történt az egyes kudarca és a páros rajtja előtt?„Ismerem annyira Katit, hogy ne mondjak neki semmit. Ilyenkor nem szabad. Kicsit megdöbbentem, nem is hittem el, hogy megverték. Különösen, hogy hárman is. Hallgattam, és beültünk a hajóba. Bátran mentünk előre, nem vettem vissza egy percre sem, el is fáradtam a végére. Már el is felejtettem, milyen ez a győztes érzés. Nagyon örülök, hogy éreztem újra. Ugye, milyen jó, Kati?" – mondta az Indexnek az eredményhirdetés után a háromszoros olimpiai bajnokká váló Janics.
Kovács mosolygott és büszke volt, de többre számított, ezért nem tudott teljesen feloldódni. A páros taktikája nem volt semmi különös, Kovács húzta a hajót, Janics tolta, mondták viccesen.
„Nem akarok magyarázkodni, elrontottam az egyest, nem tudtam úgy felpörögni, ahogy az ilyenkor elvárható lenne. Lapos voltam, fejben nem tudtam úgy odatenni magam, amit egy olimpiai döntő megkíván. Örülök a páros sikerének, de tiszta szívből nem lehetek boldog, mert nem tudom, mi történt egyesben. Szerencsére nem volt idő tépelődésre.”
- mondta Kovács, aki edzőt váltott az olimpia után, és a 2012-es olimpián is nyert egy aranyat négyesben. Janiccsal a párosuk 2012-ben ezüstérmes lett. Londonban Janics a 200 méter egyik favoritja volt, de nehéz volt a felkészülése, rosszul viselte, hogy távol kell lennie a kislányától. Edzéseit akkor már férje, a bolgár Andrian Dusev irányította. Végül bronzérmes lett, utána úgy látszott, visszatér Szerbiába, de Magyarországot képviselte a 2016-os riói olimpián, ahol nem sikerült döntőbe jutnia. A 38 éves Janics férjével és kislányával Plovdivban él, korábban Kínában kaptak állást, végül Bulgáriába tértek vissza.
(Borítókép: A 2008-as pekingi győzelem. Fotó: Streeter Lecka / Getty Images Hungary)
Rovataink a Facebookon