Az idegtudomány színre lépésével épülhetnek a jövő sikeres futballakadémiái

A futballban nagyjából közhellyel ér fel, hogy a sportág kéttényezős játék. Mi kell a sikerhez? Szerencse és tudás. Mivel az előbbire még nem talált az emberiség eszközt, hogy kontrollálhassa azt, úgy kizárólag a „tudásfaktor” maradt, amelyen dolgozhat, fejlesztheti és irányítása alá vonhatja.

A labdarúgás alapja, hogy a klubok akadémiái sikeresen működjenek, tehetséges játékosokat neveljenek ki, akik idővel a legerősebb bajnokságokban is megállják helyüket. Ehhez természetesen nagyon komoly szakmai munka, remek „scouting”, azaz játékos-megfigyelői tevékenység szükséges, míg a megfelelő utánpótlásképzés is elengedhetetlen, de ennyi önmagában nem elegendő, illetve nem elégséges garancia a sikerhez.

A másik tényező a tehetség felismerése és annak megfelelő kezelése. Mert annyi példát láttunk már a labdarúgás történetében, hogy istenadta tehetségű fiatal játékosok végül egyáltalán nem tudták kihozni magukból mindazt, ami mindig is bennük lakozott, amit bennük akár a legjobb szakemberek látni véltek. 

Voltak olyan szakemberek, akik egyszerűen varázslatnak nevezték, mások valamilyen titokzatos, ismeretlen belső funkciónak vagy mechanizmusnak gondolták, de a működését nem tudták megfejteni. Így aztán arra meg pláne nem jöttek rá, hogy ezen tulajdonságokat hogyan mérjék és alakítsák használható, kézzelfogható adatokká.

Erre próbált megoldást keresni Eric Castien, aki, le kell szögeznünk, nem egy tudós vagy orvos, mindössze egy sportújságíró, és hivatásának gondolta ezen ötödik tényező felkutatását.

Castien felkereste a témában az Amszterdami Egyetem két idegtudósát, akikkel karöltve megalapították a BrainsFirst kutatócéget, melynek célja volt az agy működését különböző tesztekkel elemezve kiszűrni a tehetséget, és megállapítani az egyének jövőbeli, várható potenciálját. Castien leszögezte: a küldetéssel a szándéka összekapcsolni a futballt az agyi működéssel.

Nem egyik pillanatról a másikra, nem is keddről szerdára, hanem négy év munkájába telt, mire a BrainsFirst idegkutatói bebizonyították: képesek azonosítani azokat az agyi funkciókat, amelyek megmutatják, milyen tényezők tesznek valakit kiemelkedő játékossá. Az eredményeket viszont bizonyítani is kellett, így még további hat évre volt szükség, hogy kézzelfogható tanúbizonyságot nyerjenek kutatásaik és alátámasszák: működik a teljesítmény-előrejelzésük. De miről is szól pontosan ez a kutatás?

1500 ponton mérhető eredmény

A BrainsFirst által kifejlesztett tesztek és játékok a vizsgált egyének kognitív képességeit mérik. Ezen képességek alá tartozik a figyelem, megfigyelőképesség, érzékelés-észlelés, emlékezet és a gondolkodási funkciók. A tesztek több mint 1500 különböző ponton mutatnak eredményt, melyek összevetésével a kutatók meg tudják mondani, hogy kik azok, akik nagyobb kognitív potenciállal rendelkeznek, tehát elég intelligensek az egyre jobban átalakuló futballhoz.

A tanulmány kimutatta, hogy a korcsoportjukon belül kognitív szempontból a legerősebb harmadba tartozók piaci értéke hat-hétszer magasabb lett, mint a gyengébb eredményt elérő csoport tagjainak. Ez egyértelműen megerősít minket abban, hogy a jövő az intelligens labdarúgóké, és beléjük fektetni éri meg a legjobban a kluboknak. A feladatok eredményeinek elemzésével meg tudjuk mondani, egy 15 éves labdarúgó elég intelligens-e ahhoz, hogy később sikeres legyen, és megállja a helyét a legmagasabb szinten. Leszögezem, hogy nem találtuk fel újra az agyat, egyszerűen csak összekapcsoltuk a futballal

– elemezte Castien kutatásaik hatékonyságát.

De mégis miért lett ennyire fontos az intelligencia a labdarúgásban?

Napjainkban a futball már teljesen átalakult ahhoz képest, mint amilyen volt egy-két évtizeddel ezelőtt, hogy még régebbi időkre, a hőskorra ne is tekintsünk már vissza. A játékot leginkább a gyors döntéshozatalok és szűk területek jellemzik, a klasszikus pozíciók teljesen megszűntek, a játékosoknak már funkcióik vannak, mintsem konkrét posztjaik a pályán. Ezen változások idézték elő, hogy a labdarúgás sokkal összetettebbé vált, és nem meglepő módon magasabb szintű futballintelligenciát is igényel a játékosoktól.

„Egyre inkább azt hallom vissza szakvezetőktől, utánpótlásban dolgozó edzőktől, hogy minél több intelligens játékos kell számukra. Nos, mi pont erre vagyunk hivatottak, hogy felismerjük azon fiatal tehetségeket, akik megfelelnek a követelményeknek” – tette hozzá Castien.

Fontos megjegyezni, hogy a BrainsFirst kutatói nem a játékosok általános intelligenciáját vizsgálják, hanem arra koncentrálnak, hogy az egyén kognitív képességek terén meg tud-e felelni a profi futball átalakuló elvárásainak. Nem alkotnak szubjektív véleményt a fiatal labdarúgókról, hanem törekszenek az objektivitásra és a mérések eredményeiből, adataiból vonnak le következtetéseket.

„Nem jelentjük ki kizárólag a tesztek alapján, hogy egy játékos biztosan nem fog befutni, vagy száz százalékra sztárfutballista lesz belőle. Mindössze annyit mondunk, hogy melyik végkimenetelre jelentősen nagyobb az esély. Ha egy fiatalnak a futballspecifikus képességek terén gyenge agyi teljesítményt kell kompenzálnia, akkor kicsi a valószínűsége, hogy a legmagasabb szintre kerül” – mondta a holland szakember.

Az Alkmaar az élő példa

Castien több neves holland labdarúgó-akadémiát felkeresett módszerével, elsőként pedig az élvonalbeli AZ Alkmaar kezdte alkalmazni a BrainsFirst kutatásait utánpótlásában. A holland klub olyan játékosokat keres, akik nem csak az előbb már említett négy tehetségbeli tényező birtokosai, hanem kognitív szempontból is kiemelkedőek. Például hogyha egy 16 éves játékost nézünk, aki korosztálya egyik kiemelkedő tehetsége, sőt még a válogatott tagja is, de a kognitív teszten nem ér el jó eredményt, akkor valószínűleg az Alkmaar nem számol vele, és nem szerződteti. 

A klubnál már 12 éves kortól kezdve foglalkoznak a játékosok agyi képességeivel annak érdekében, hogy felmérjék a bennük rejlő jövőbeli lehetőségeket. Az Alkmaar minden játékosával elvégeztette a teszteket, mely után elemezték a pontszámokat és megállapították – függetlenül az edzők korábbi véleményétől –, hogy kikre érdemes fektetni a hangsúlyt. És hogy egyelőre működik-e a módszer?

Az Alkmaarnál már tudják, hogy a hatékony és sikeres utánpótlás-nevelés megtérülő befektetés, főleg, ha ötvözzük az innovációval. A hollandok abszolút élen járnak a folyamatos fejlődésben, akadémiájuk pedig Európa erre leginkább nyitott utánpótlását neveli, mellyel egy lépéssel egyelőre mindenki előtt járnak. Nem is kell ezt tovább bizonygatni, csak megnézni a korábban már említett U19-es csapatukat, amely elképesztő dominanciával nyerte meg az ifjúsági Bajnokok Ligáját. A fináléban 5–0-ra verték meg a Hajduk Splitet, a negyeddöntőben 4–0-ra ütötték ki a Real Madrid fiataljait, míg egy körrel korábban a szintén rendkívül híres Barcelona akadémistáit búcsúztatták sima 3–0-val.

A hollandoknál tudták, hogyha követik a többi ismert akadémia módszereit, akkor esélytelen, hogy kiemelkedjenek a mezőnyből, mivel közel sem egyenlő büdzséből és körülmények mellett nevelik a jövő futballistáit. Az volt a céljuk, hogy belekezdjenek valami egyedibe, amellyel Európa elé kerülhetnek. Ha egyelőre csak utánpótlásszinten is, de módszerük működik.

Sőt, már a fiatal tehetségeik értékesítésében is biztató előjeleket látni a csapatnál. Elég csak a magyar válogatott Kerkez Milosra gondolni, akit tavaly télen közel kétmillió euróért szerződtettek, majd adták el 16-szorosáért az angol Bournemouthnak. Vagy említhetjük Tijjani Reijnderst, akit ingyen szerződtettek, majd értékesítették idén nyáron 19 millió euróért az AC Milannak.

Természetesen azt még közel sem lehet kijelenteni, hogy ennek ismeretében az Alkmaar utánpótlása fogja uralni néhány éven belül az európai csúcsfutballt, és oda futószalagon ontja a sztárokat. A helyzet jelenleg mindössze annyi, hogy a BrainsFirst kutatásai működnek. Sőt, a kutatócég immár nem csak a sport világában van jelen, például a Deloitte is tesztjeit segítségül hívva választja ki munkavállalóit, törekedve arra, hogy a legtehetségesebb és legnagyobb potenciállal bíró egyéneket bízza meg a munkával. Mert ami működik a futballban, miért ne működne a munkaerőpiacon.

(Borítókép: Getty Images)