A világ trollkodása volt a 140 kilós védő touchdownja

Az Alabama Crimson Tide a címvédő Clemson Tigers legyűrésével jutott be az egyetemi bajnokság döntőjébe, és kellett ehhez egy olyan trükkös játék is, amiben egy 140 kilós védő csinálta a touchdownt, ami azért nem túl gyakori az amerikaifutballban, pláne ha elkapásról van szó. A játékhívás ráadásul óriási trollkodás volt. 

A történethez hozzátartozik, hogy az Alabama és a Clemson zsinórban harmadik éve találkozott a négycsapatos egyetemi rájátszásban: először az Alabama verte meg a Clemsont a döntőben, tavaly a Clemson lett bajnok egy utolsó másodpercekben összehozott játékkal, idén pedig az elődöntőben akadtak össze. 

A keddi meccs harmadik negyedében az Alabama 10-6-ra vezetett, de a Clemson támadt, azonban Ryan Kelly irányító mozdulatába belenyúltak, és a lefelé csapódó labdát lehalászta a 140 kilós alabamás védőfalember, Da'Ron Payne. Payne a termetéhez képest látványos tempóban indult meg, még egy őt szerelni próbáló clemsonost is elküldött, végül 21 yardot menetelt előre, mire sikerült megállítani a mozgó hegyet. 

Aztán néhány játékkal később, amikor a labdaszerzés után az Alabama már a célterület közelében járt, ismét pályára küldték a védő Payne-t. A mérete miatt előfordult ez már többször a szezonban a gólvonal közeli szituációkban, mert egy ekkora test mindig jól jön, ha blokkolni kell, most azonban az egész játékot rá húzták fel. 

Amikor elindult a játék, akkor Payne kifutott a szélre, Jalen Hurts irányító pedig nem sokkal később felé dobta a labdát. Az üresen maradt 140 kilós játékos kifogástalan elkapást csinált, még arra is ügyelt, hogy a lábai lent legyenek, az Alabama pedig növelte az előnyét, és innentől már nem engedte ki a meccset a kezéből, vagyis ez volt az elődöntő fordulópontja. 

Payne egyetemi pályafutása első touchdownját szerezte, de hogy miért volt a játékhívás akkora trollkodás, ahhoz ugorjunk vissza egy évet, egészen a tavalyi döntő legvégéig. 

Akkor a Clemson másodpercekkel a vége előtt elindított még egy játékot az Alabama ellen: az azóta már NFL-es Deshaun Watson pedig megtalálta a passzal az elkapó Hunter Renfrow-t. Renfrow teljesen üresen maradt, és könnyedén összehozta a bajnoki címet érő touchdownt. 

Ha ismerős a jelenet, az nem véletlen, ugyanis ez konkrétan ugyanaz a játék, amit az Alabama meghúzott a Clemson ellen most, csak éppen az egészet egy 140 kilós védőre élezték ki. Valószínűleg azért is, hogy megmutassák, ők erre is képesek, mert van olyan játékosállományuk. 

Az idei játékról készült felülnézetes felvételen látszik, hogy a 92-es fehér mezes alabamás "belefut" az egyik védőbe, hogy eltakarítsa az útból, és egyúttal blokkol egy másikat is, miközben Payne kirongyol a szélre, és üresen marad, innen pedig már nincs nehéz dolga. 

És akkor még egyszer ugyanez a Clemson előadásában tavalyról. 

Mindkét touchdownt vissza lehetett fújni, pont az említett blokkok miatt dobhattak volna rá zászlót offensive passing interference miatt, de egyik esetben sem történt ez meg. 

A játékra visszatérve, azért sem lehetett véleltlen az Alabama mostani húzása, mert az egyetemi amerikaifutball pápája, Nick Saban és csapata szeret váratlan dolgokkal sokkolni, pláne, ha a Clemson elleni évek óta tartó rivalizálásról van szó. Az első döntős meccsükön, 2015-ben például egy váratlan onside kickkel lepték meg a Clemsont az utolsó negyedben, miután egyenlítettek. Ilyen szituációban, egyenlítés után, és tíz perccel a negyed vége előtt nem éppen bevett húzás, de az Alabama rápróbált, és megcsinálta. 

A keddi meccset 24-6-re nyerő Alabama a nagydöntőben is bedobhat majd hasonlókat, mert az ellenfél az a Georgia Bulldogs lesz, ahol a vezetőedző Kirby Smart, aki pont az Alabamánál dolgozott éveken át defensive coordinatorként. Nick Sabanékból pedig simán ki lehet kinézni, hogy volt kollégájukat akarják majd meglepni valami egészen váratlannal.