Egykori legyőzőink eltűntek a történelem süllyesztőjében

Negyven éve annak, hogy 1983-ban büszke úttörőként Helsinki rendezte meg az atlétika történetének első szabadtéri világbajnokságát, amelynek idén augusztus 19-től kilenc napon át Budapest ad otthont, aligha mellékesen elsőként a közép-kelet-európai országok közül. Azt viszont csak az atlétika szerelmesei tudják, illetve azok, akik számára bizonyítási lehetőséget, szervezői feladatot vagy egyszerűen csak szurkolói élményt jelentett az esemény, hogy 2023-ban nem csupán a sportvilág harmadik legnagyobb eseménye jubilál, hanem a magyar fővárosban négy évtizeddel ezelőtt lebonyolított fedettpályás atlétikai Európa-bajnokság is. Amelyet az egy évvel korábban átadott Budapest Sportcsarnokban kialakított küzdőtéren bonyolítottak le, akkori mérce szerint jelentősnek mondható médiamegjelenés kíséretében. A házigazdaként vizsgázó Magyar Atlétikai Szövetség elnöke azokban az időkben dr. Békesi László volt, aki nemrégiben töltötte be a 81. életévét.

A nagy öregeknek helyén volt a szívük

„Sportdiplomáciai sikernek számított, hogy az Európai Atlétikai Szövetség ránk bízta a negyven évvel ezelőtti fedettpályás Európa-bajnokság előkészítésének és rendezésének feladatát, de kellett ehhez a bizalomerősítő jó felvezetés is, amelyet az 1978-ban bemutatkozott és aztán az egykori Népstadionban egyre több világhírességet felvonultató Budapest Nagydíj nemzetközi versenyek testesítettek meg. Többször is bizonyítani kellett a szakmai tudásunkat és a rátermettségünket, ahogy azt is, hogy van egy összeszokott szervezői csapatunk, amelynek tagjai kivétel nélkül az atlétika világának elismert tagjai voltak. Olyanok, mint például a sportág nagy öregjei közé tartozó id. Mátraházi Imre, Mindszenty János, Nyerges Mihály és Gál László, akik közül sajnos már csak utóbbi van közöttünk, ők viszont még mindig az atlétikát szolgálják”

– nyilatkozta az  SzPress Hírszolgálatnak a jubileumok esztendejében Békesi László, akinek az atlétika iránti elkötelezettségét senki sem kérdőjelezhette meg.

„A sportok királynőjének akkoriban idehaza nem volt igazán nagy a népszerűsége, viszont beérett egy olyan tehetséges és eredményes generáció, amelynek tagjai, élükön Szalma Lászlóval, Bakos Györggyel, Bakosi Bélával, N agy Istvánnal, illetve  Siska Xéniával, Vanyek Zsuzsával, Juha Olgával, Sterk Katalinnal, Orosz Irénnel és társaikkal, nagyon sokat tettek azért, hogy a helyzet változzon, magyarán mondva megteljenek a lelátók. A negyven évvel ezelőtti „tető alatti” kontinensbajnokság is alkalmas volt az atlétika népszerűsítésére, és hozzájárult ahhoz, hogy öt évvel később ismét fedettpályás Eb-t rendezhettünk, majd 1989-ben szintet lépve már világbajnokságot is a Budapest Sportcsarnokban”   

– taglalta Békési László. 

Az sem vitatható, hogy a budapesti Eb sikeres megrendezése is hozzájárult ahhoz, hogy 1984-ben Gyulai Istvánt beválasztották a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Tanácsába, amely csak a kezdetét jelentette felfelé ívelő sportdiplomáciai pályafutásának.

Sztárparádé és kettős magyar győzelem

A negyven évvel ezelőtti kétnapos budapesti európai csúcseseményen 24 nemzet 260 sportolója mérte össze a tudását, köztük olyan világnagyságok, mint a nők mezőnyében aranyérmes Marlies Göhr (60 m), Marita Koch (200 m), Jarmila Kratochvilová (400 m), Tamara Bikova (magasugrás) és Helena Fibingerová (súlylökés), illetve a férfiaknál diadalmaskodó Stefano Tilli (60 m), Thomas Munkelt (60 gát) és Carlo Thränhardt  (magas). Huszonhárom számban avattak bajnokot, az éremtábla első négy helyét olyan országok foglalták el, amelyek az idő múlásával vagy eltűntek a történelem süllyesztőjében, vagy nem maradtak meg olyan formában, amilyenek akkoriban voltak. Az első helyet ugyanis a Szovjetunió (9 arany) foglalta el, a másodikat az NDK (4), a harmadikat az NSZK (3), a negyediket pedig Csehszlovákia (3), mögöttük lett ötödik egy győzelemmel és további három éremmel Magyarország.

„Azt, hogy mi, magyarok is ünnepelhettünk, elsősorban két távolugrónak, az aranyérmes Szalma Lászlónak és a második helyezett Pálóczi Gyulának, valamint az egyaránt bronzérmes hármasugró Bakosi Bélának és a 200-as Nagy Istvánnak köszönhettük, de a csodálatos hangulatot teremtő szurkolótáborunknak is” – hangsúlyozta a MASZ egykori elnöke, akitől 1989-ben mindössze egy évre dr. Spiegl József vette át a szövetség kormányzását, ez idő alatt viszont ő vezethette sikerre a házigazdák csapatát az első magyarországi fedettpályás világbajnokságon.

A negyven évvel ezelőtti budapesti fedettpályás Eb és a most következő hazai rendezésű szabadtéri világbajnokság méreteiben, a résztvevők számában és a várható televíziós nézettségben ugyan nem két összehasonlítható sportesemény, mégis lehet párhuzamot vonni, mert ahogy 1983-ban, úgy a magyar atléták ezúttal is hazai pályán szerepelhetnek és örvendeztethetik meg bátor kiállásukkal és sikereikkel az értük szurkoló honfitársaikat.

(Borítókép: Szalma László a  II. fedettpályás atlétikai világbajnokságon a Budapest Sportcsarnokban 1989. március 5-én . Fotó: Németh Ferenc / MTI)