Meddig rohadhat még a Millenáris?

A magyar sport és a pályakerékpározás bölcsője a Millenáris Velodrom, de a több mint százéves létesítmény még egy ideig biztosan tovább rohad, mert a korábbi felújítási tervét kilőtték. Óbudán ugyanis egy új, többfunkciós fedett pályát építenének abban az esetben, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát. Ez a pálya háromszor annyiba kerülne.

A Puskás Stadiont sokszor elbúcsúztatták már azzal, hogy majd egy új lesz a helyén, de az igazán látványos munka még ott sem kezdődött el, és más sportlétesítményeknél is látszatépítkezés folyik. A Millenáris kerékpárpályát 2014-nyarán búcsúztatták el, hogy majd egy új lesz helyette, de se új nincs, se a régit nem újították fel.

A Millenárist (nem összekeverendő a Budán lévő kulturális tömbbel) a magyar sport bölcsőjeként is emlegetni szokták, a hősidőkben, a huszadik század elején ott rendezték a magyar futballválogatott első mérkőzését is, de az úszók, hokisok, tornászok és atléták is használták a Milit. És a kerékpárosok.

A Puskás Stadion közelében lévő döntöttkanyaros, 412 méteres betonpálya elsődleges funkciója a pályakerékpárosok kiszolgálása lett. Az 1950-es, ‘60-as években rengeteg versenyt rendeztek ott, az érdeklődés azonban később megcsappant, és a pályaszakág hanyatlásával a Millenáris is egyre romosabb állapotba került.

A futófelületet többször felújították, de rendesen a pályához utoljára a 1970-es években nyúltak hozzá. A beton ma már annyira töredezett, hogy biztonságos versenyt nem is lehet odavinni.

Ezzel Magyarországon is tisztában vannak, és évekkel ezelőtt tervek is születtek a Millenáris felújítására. Egy optimista elképzelés szerint a mostani velodrom néhány elemét meghagyva, földbe süllyesztett komplexum készült volna, amelyben akár egy világkupát is lehetne tartani.

A Váncza Művek tervét aztán még kicsit kalapálták, ahogy képbe került a budapesti olimpia. Az új terveket már ehhez a léptékhez igazították, ami a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) elvárásainak is megfelelt. A Millenáris további sorsáról először, a létesítmény kezelőjét a Budapesti Olimpiai Központot kérdeztük, de onnan Fürjes Balázshoz, az olimpiai pályázat kormányzati felelőséhez irányítottak minket, végül a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. kommunikációs igazgatója, Rózsa Iván válaszolt. Szerinte

Az első ígéretek szerint az új Millenárist 2017-ben adták volna át, de ebből már nem lesz semmi, a Szabó József utcai épületnél még egy kapavágás sem történt.

Az csak a kerékpárosok tragikomédiája, hogy az elvileg nagyon erős szándékot látva egy amolyan sírva-vigadós versennyel és ünneppel búcsúztatták el a Millenárist 2014 nyarán.

Tavaly tavasszal az UCI elnöke, Brian Cookson Budapesten járt, a Millenárist is megmutatták neki, és azt is megtudhatta, hogy Budapestnek hamarosan új, elsőkategóriás, olimpiára is alkalmas velodromja lesz. Állítólag már ekkor is elhangzott, hogy nem biztos, hogy azt a mostani helyén húzzák fel, de erről nyilvánosan nem esett szó. Csak az derült ki, hogy 2018-19-re tolódott az átadás időpontja.

Csepelről Óbudára

A PwC által készített, 2015 júniusában közzétett olimpiai megvalósíthatósági tanulmány (276. oldal) még a Csepel-sziget északi csúcsára helyezte a velodromot. Budapest 2024-es olimpiai pályázatában viszont már Óbudán, az Északi vasúti összekötő hídnál szerepel az ötezer nézőt befogadó létesítmény.

„Ez már a Magyar Kerékpáros Szövetség javaslatára történt. Pozitív élményünk, hogy ezt sikerült elérnünk. Egy velodoromnak nemcsak a pálya-, hanem a többi szakágnak is az otthonául kell szolgálnia.

Óbudáról az országúti- és a hegyikerékpározás tréningkörnyezete, a Pilis is könnyen elérhető, ezért gondoljuk megfelelő helyszínnek

– mondta Polony István, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke. 

Polony elmondta, többször is egyeztettek már Fürjessel a velodromról, határidőkről az MKSZ sem kapott informácókat, azt a tájékoztatást kapták, hogy kapacitásgondok miatt nem kezdődik a kivitelezés.

A Budapest 2024 Nonprofit Zrt. levele szerint

A megvalósíthatósági tanulmány, amely még csepeli helyszínt vizsgálta, 24,8 milliárdos költséget tervezett be az új, barnamezős beruházással felépülő velodromra, Rózsa szerint is ez várható. Ez viszont több mint háromszorosa a tavaly Polony István MKSZ-elnök által közölt 6,5-7 milliárdnak.

Információink szerint a Váncza Művek terve is körülbelül 7 milliárdból valósulhatott volna meg. Az előirányzott összeg lehet sok és kevés is, az elmúlt évtizedben épült nagy velodromok között nagy a szórás, a londoni és glasgow-i pályák 110 millió euróért (kb. 44 milliárd forint) épültek fel, míg a pekingi olimpiai csarnok 53 millió dolláros (mai áron körülbelül 15 milliárd forint) áron készült el. Az ár függ a műszaki tartalomtól is, de Polony úgy véli, ha csak a sportszakmai igényeket nézzük, az új budapesti velodrom 10-12 milliárdból már felhúzható lenne.

És a régivel mi lesz?

A kérdés persze még ettől függetlenül is az, hogy mi lesz a Millenárissal? Polony elmondta, nem akarják veszni hagyni, koncepciótervük is van rá, hogyan lehetne úgy rehabilitálni, hogy közösségi központként a kerékpársport bázisát is erősítse.

Tervükben a 1948-as olimpián használt Herne Hill-i pálya volt az egyik etalon. Londonban is sikerült megtartani és újra élettel megtölteni a velodromot. Számításaik szerint a Millenáris teljes felújítása, új funkciókkal (többek között BMX- és hegyikerékpárpályával) bővítve 1,8-2 milliárdból egy év alatt megvalósítható. A probléma azonban itt is az, hogy bő egy évig biztosan nem történik semmi.

Az MKSZ más úton próbál is előremenekülni, tartják azt, hogy pálya nélkül nehezen indítható el sportágfejlesztés. A szülők szívesebben adnák bringázni a gyerekeket, ha forgalomtól elzárva, pályán edzhetnének. Az MKSZ abban is gondolkodik, hogy ideiglenes fapályát állít fel, 170 millióból már össze is raknának egyet, de ehhez nem sikerült pénzt szerezniük a kiemelt sportágfejlesztési alap 4 milliárdjából.

„Szemléletváltásra lenne szükség, a kerékpár az a sportág az olimpiákon, amelyben az egyik legtöbb érem, 18 szerezhető. Már csak ezért is érdemes többet belefektetni" – mondta Polony.