Iván
9 °C
22 °C

Nem vagyok hős, csak egy biciklista

000 ARP2100118
2018.05.21. 23:23

Az 1930-as és 1940-es években a kerékpáros Gino Bartali volt az egyik legnagyobb sztár az olaszoknál a jólfésült Fausto Coppi mellett. Bartali versenyeredményei és küzdeni tudása miatt is legendás lett, de nagyságáról sokkal többet elárul, hogy a második világháborúban kerékpárját és ismertségét is felhasználva több száz zsidó származású ember életét mentette meg.

Az idei Giro d'Italia Izraelből, Jeruzsálemből indult, részben Bartali előtt tisztelegve. Ebből az alkalomból posztumusz izraeli állampolgárrá fogadták az embermentő klasszist, akiről a mezőny izraeli proficsapata is megemlékezett.

Bartali csak sportteljesítménye miatt is példakép lehetne, háromszor nyerte meg a Giro d'Italiát, kétszer a Tour de France-on is első lett. Nem hagyta, hogy a világháború kettétörje karrierjét, egyedülálló bravúrja, hogy

két Tour-győzelme között tíz év telt el.

1938-ban és 1948-ban nyerte a francia kört, utóbbit már 34 évesen. A hegyekben ellenállhatatlan volt, a Girón hétszer volt a legjobb hegyimenő, de egynapos versenyeken is jól ment, Milánó–San Remót és Lombardiai körversenyt is nyert. Még lehetne sorolni nagy győzelmeit, versenysztorijait vagy csatáit antitézisével, Coppival, de Bartali nagyságát mégis az mutatja meg legjobban, amit a fasiszta Olaszországban tett a zsidókért.

A bringasport mindig is népszerű volt az olaszoknál, minden vidék kitermelte a maga hősét, Bartalit is sokan kedvelték, de amikor 1938-ban megnyerte első Tour de France-át, a politika is megpróbálta felhasználni. Az olasz miniszterelnök, a Nemzeti Fasiszta Párt vezetője, Benito Mussolini azt akarta, hogy Bartali neki ajánlja fel győzelmét, hogy így hirdesse az olasz nemzet felsőbbrendűségét és dicsőségét. Bartali nem feküdt le a politikának, nagy kockázatot vállalva megtagadta Mussolini kérését.

A Duce ugyanabban az évben fogadtatta el a faji törvényeket, amelyekben maximalizálták az Olaszországban élő zsidó polgárok számát, és azt, hogy milyen foglalkozásokat űzhetnek. Bartali passzív rezisztenciából aktív ellenállóvá vált, és ehhez a kerékpárját használta.

A világháború ellenére a sportélet nem állt le Olaszországban, továbbra is rendeztek versenyeket, ha nem is akkorákat, mint korábban. A mezőny és a karaván ellátásához üzemanyag, pénz és étel kellett, de ezekre a frontokon nagyobb szükség volt, így csupán fapados versenyeket lehetett tartani. A Giro d'Italia helyett 1942-ben és 1943-ban egynaposokból álló pontgyűjtő sorozatot kreáltak, amiből persze Bartali nyerte az egyiket. Ironikus módon éppen Mussolini és kormánya erőltette, hogy továbbra is működjön a versenyrendszer. 

A bringásoknak a versenyekhez természetesen formában kellett lenniük, így edzéseiken még az 1943-as német megszállás után is szabadabban mozoghattak. A félistenként tisztelt bringahősök éltek is az előjogaikkal. Bartali is ezt használta ki.

A hithű katolikus bajnokot Firenze érseke, Elia Dalla Costa kérte meg, hogy dolgozzon az ellenállásban, meggyőzte, hogy együtt sok zsidót és politikai üldözöttet menthetnek meg. Bartali testhezálló feladatot kapott, futár lett: nem volt más dolga, mint hogy hosszú utakat tegyen meg kerékpárjával.

Edzésnek is felfogható útjain kerékpárjának kormányába és vázába rejtett hamisított okmányokat és fényképeket. üzeneteket szállított egy titkos nyomdához.

Az edzésein is hordott olasz nemzeti mez védettséget adott neki, de arra is készült, hogy átkutathatják. „Ha megállították a nácik, azt mondta nekik, senki sem nyúlhat a biciklijéhez, mert az a versenyzéshez van tökéletesen beállítva, tehát csak ne bütyköljék" – mondta Jonathan Freedman, aki Bartali történetét kutatta.

A Firenzében élő kerékpáros több ezer kilométert tett meg Olaszországon keresztül futárként Luccába, Genovába, Assisibe és a Vatikánba. (Az Assisibe vezető utat a Girón először induló Israeli Cycling Academy bringásai idén is bejárták tisztelgésből.) Egy idő után gyanússá is vált, egyszer a firenzei fasiszta titkosrendőrség be is vitte kihallgatásra.

Ha lebukik, valószínűleg kivégezték volna.

Bartalit elengedték, de egy ideig rejtőzködnie kellett, inkognitóban élt egy Città Di Castello nevű városban. Nem csak csempészett, egy baráti zsidó családot is bújtatott a németek elől. Kivégzését is kockáztatva Goldenbergeréket rejtegette háza pincéjében.

Már-már hihetetlen mozzanat, de Bartali állítólag egy családot is bringával menekített ki a Svájci Alpokba. Színlelt edzésén utánfutót húzott maga után, ennek titkos rekeszébe bújtak el a menekülők.

Bartali családjának is csak élete végén beszélt arról, hogy részt vett az ellenállásban. A világháború alatt érthető is volt titkolózása, így tudta legjobban megvédeni magát. Csak halála után, 2000-től derült ki egyre több minden róla.

A kutatások szerint 800 zsidó megmentésében működhetett közre, a legtöbbjük nem is tudta, hogy egy kerékpárbajnok segített nekik, névtelen maradt előttük.

„Amikor megkérdeztem apámat, hogy miért nem beszélt erről senkinek, azt mondta: »Helyesen kell cselekedned, de erről nem kell beszélned. Ha beszélsz róla, akkor mások szerencsétlenségét használod ki a saját előnyödre.«" – idézte fel egy beszélgetésüket Bartali fia, Andrea a BBC-nek.

„Amikor az emberek azt mondták neki, »Gino, te egy hős vagy«, így felelt: »Nem, nem. Azt akarom, hogy a sportteljesítményem miatt emlékezzenek rám.

Az igazi hősök mások, azok, akik szenvedtek a szívükben, a lelkükben és az elméjükben a szeretteik miatt. Ők az igazi hősök. Én csak biciklista vagyok." 

(Borítókép: Gino Bartali 1948-ban, miután megnyerte a  Tour de France-t - fotó:  AFP)

15%
4999 Ft
4250 Ft
15%
2999 Ft
2550 Ft