Ez Hamilton titka

Látszólag egyértelműen nyerte a vasárnapi, bahreini futamot csapattársa előtt Lewis Hamilton: ugyanolyan autóval megverte a szintén mercedeses Nico Rosberget. De ha megnézzük közelebbről, sikere már közel sem ennyire egyértelmű, sőt, Rosbergnek kellett volna nyernie.

Mindketten lágy gumin kezdték a verseny, de miután Hamilton a második kockáról lerajtolta Rosberget, és a német az első kerékcserék idejéig nem tudta megelőzni, úgy döntött, eltér Hamilton taktikájától: a második etapra újabb lágy helyett a közepes gumit rakatta fel, hogy a puhábbat megspórolja a döntő, utolsó szakaszra, és a könnyű kocsival akkor támadja majd újra az angolt.

Hamilton ennek megfelelően a verseny közepén elhúzott a puhán, és 9,5 másodperc előnyt szerzett. A végére Hamilton újra közepesre, Rosberg puhára váltott, és indulhatott a vezető Merci után, ám a hátrányát nehéz lett volna ledolgoznia, mert Hamilton alig volt lassabb nála. Csakhogy 15 körrel a vége előtt Maldonado felborította Gutierrezt, jött a biztonsági autó, és az utolsó 10 körre összekapta a mezőnyt, Hamilton elveszítette a majdnem 10 másodpercét.

"9 másodperc körüli előnyöm volt, amit a biztonsági autó nélkül szerintem megtartottam volna. De amikor jött a safety car, arra gondoltam, fenébe, ő a puhább gumin van, én a keményebben, ennyi, csoda kell, hogy feltartóztassam. Ráadásul rettentően tapadt a kocsija mögöttem" - mondta el utólag Hamilton, ő is tudta, elméletileg veszítenie kell.

Csakhogy a 2008-as világbajnok hamar rájött arra is, mi az egyetlen esélye. "A hátsó egyenesben befogott, az utolsó kanyarban rám fordult, aztán a DRS-sel 10-12 km/h előnye volt. Vagyis el kellett fogadnom, hogy meg fog előzni. Nem mehettem belülre, hogy blokkolni próbáljam, a visszaelőzés volt a sanszom."

Azonnali visszatámadás, ebben rejlett a sansza. Nem védekezni próbált, hanem a jobb pályán elfoglalt pozícióját használta ki: az elöl lévő autó mindig előnyben van, mert az választja meg, hogy melyik íven megy. Mehetett volna a a védekező ívre, belülre, hogy gátolja Rosberget, de akkor ellenfele előbb-utóbb az ideálisabb íven, akár kívülről is lehagyta volna, és neki esélye sem lett volna visszajönni.

Hamilton ezzel szemben mindig a legideálisabb ívet választotta, pontosabban a számára legideálisabbat, amiből a következő egyenesben vagy kanyarkombinációban a lehető leggyorsabb tudott lenni.

"Vagy kilencszer előztem meg, de mindig visszajött" - értékelte a futamot Rosberg, az 57 kör alatt nagyjából ennyiszer előzte őt vissza Hamilton.

A lényeg tehát: ez nem védekezés volt Hamiltontól, hanem támadás, visszatámadás. Ha a helye megtartására törekedett volna, veszít. Viszont ő a visszaszerzésre törekedett. Emiatt volt zseniális, és emiatt nyert ő.

"Úgy érzem, taktikailag életem egyik legjobb versenye volt. Ahogy az erőmet használtam, ahogy a géppel manővereztem, elég jól sikerült kalkulálnom. De magam sem tudom, hogyan tudtam annyiszor megcsinálni" - elemezte a történteket a győztes.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!