Ha a Merci átejtett mindenkit, az sem baj

Az első heti teszt után már sejtettük, a másodikon aztán Lewis Hamilton ki is mondta helyettünk: az év favoritja nem a Mecedes, hanem a Ferrari a próbák alapján.

Persze, a háromszoros bajnok szavait vehetjük túlzott illedelmességnek, de ő látja azokat az adatokat, amiket mi nem: mennyi benzinnel ment a Mercedes? Mentek-e üres tankkal? Száz százalékon volt az autójuk, amikor legjobb köreiket futották? Hamilton az összes kérdésre pontosan tudja a választ, és ha magabiztos lenne, amilyen az elmúlt három évben volt, valószínűleg másképp nyilatkozna.

Mercedes vagy Ferrari?

Ráadásul a Ferrari még rá is tudott erősíteni az utolsó előtti napon, amikor Vettel egyrészt három tizeddel megdöntötte a Mercedes addigi tesztcsúcsát, illetve kettővel keményebb gumival is ugyanolyan időt futott, mint Hamiltonék. A helyszínen lévő kollégák biztosra vették, a ferrarisok még kamuztak is, és Vettel nem gyorsított ki rendesen a célegyenesben, nehogy túl jó időt menjen. És ezzel felébressze a Mercedest, de még inkább, nehogy túl nagy nyomást tegyen saját csapatára. Az esélyesség terhét.

Az óvatoskodást aztán Kimi Raikkönen unta meg, és az utolsó napon a tesztek egyetlen 1:19 alatti körét teljesítette - az 1:18.634 nem is kevéssel van a 18-ban - aztán közölte, hogy még ennél is tudott volna gyorsabban menni.

Persze ha a Ferrari nem akarta megmutatni magát, miért akarta volna a Mercedes? Ebben is lehet még bízni, mármint annak, aki szoros csatát vár idén az élen a három év Mercedes-dominancia után. Egy igazi, kiélezett Mercedes–Ferrari-csatát, amibe beleszólhat a Red Bull is.

Hol a Red Bull?

Hogy az idei Forma–1 háromesélyes legyen, és a Red Bull is csatlakozzon a Ferrari–Mercedes-kettőshöz, kevés a remény. Az RBR ugyanis csak egyetlen napon volt meggyőző, utána végig motorgondokkal küszködött. A Renault a sok dicséret és biztató kezdés után a gyári kocsikban és Verstappen alatt is többször megállt. Na meg a Toro Rossókban is, ők alig tudtak dolgozni miatta.

Teljesítményben nagyon feljött a francia motor, állítják a franciák, megbízhatóságban viszont visszaesett, legalábbis az eddig látottak alapján. Ezen könnyebb segíteni, mintha a teljesítménnyel lenne baj, a feladatuk a szezon előtti utolsó két hétben az, hogy a kiütközött problémákat megoldják a motoron.

A Red Bull Racingnél könnyen kialakulhat ugyanaz a helyzet, mint az utóbbi három évben: a kasztni jó, de a motor nem eléggé. Az meg biztosan nem véletlen, hogy az a két motor dadog, amit a télen teljesen átterveztek és újraépítettek, a Renault és a Honda. Miközben a csak módosítgatott Ferrari és Mercedes szárnyal, kvázi hiba nélkül.

Utóbbi a Williamsben is tökéletesen megy, Felipe Massa 2008 után nyert is egy tesztnapot, a keddit. Hogy mennyire lesznek gyorsak, megtippelni is nehéz. Összességében az FW40-es autó jónak tűnik, és már a 18 éves is tudta vezetni, Lance Stroll nem csúszott ki, vagy törte össze a próbák második felében.

A McLaren-Hondával ne tervezzenek

A sok jó, ügyes, esetleg közepes autó után ott van a McLaren-Honda, ami annyira gyenge, hogy szinte külön kategóriát kellene nyitni neki a mezőny végén. Forma-1/B. Sajnálatos, mert minden idők egyik legjobb csapatáról beszélünk, amit a Honda-motor teljesen elsilányít.

A motor annyira rossz, hogy már-már szabotázsra gyanakszik az ember, két év turbóhibrid-tapasztalattal ilyet építeni, ráadásul japánoktól, elképzelhetetlen. Mintha a nagy motoros ellenfelek, a Yamaha, a Suzuki és a Kawasaki szövetkeztek volna, hogy valahogy tönkreteszik a legnagyobb közös rivális legfontosabb és legtöbb pénzt felemésztő projektjét.

A McLaren többször robbant le a gyakorlásokon, mint ahány napot tesztelni lehetett, és mintha a megtett körökkel egyre megbízhatatlanabbá vált volna az autó, ami persze nonszensz. 

A McLaren- és a Honda-vezetőség között emiatt elmérgesedett a viszony, de inkább Alonso reakciója a riasztó: ő már csak vigyorog kínjában, annyira reménytelenül abszurd a helyzetük. Lehetetlen minden problémát megoldani az első futamig, azaz egy hét alatt. Hogy mi lesz velük Ausztráliában, csak a jóég tudja, elindulnak, és ahogy Alonso mondta, "majd kiderül, mit bír a motor".

A felkészülés jelenlegi szakaszában az utolsó simításokat végzik a csapatok, minden útban van az első futamra, Ausztráliába, hogy hétfőn, illetve a hét elején rendben megérkezzen. Szerencsére azért még mostanra is tartogattak meglepetést, a Force India egészen egyedi festéssel rukkolt ki, rózsaszín kocsival fogják végigfutni a szezont. Szereztek egy új szponzort, ami annyit fizet, hogy megéri gyökeresen megváltoztatni a teljes dizájnt.

Belülről sokkal jobb lesz

A pilóták szintén a jövő hét elején érkeznek Melbourne-be, persze a legtöbben nem Európából, hanem a helyszínhez közelebbi, általában paradicsomi helyekről, hogy a felkészülés és az átállás könnyebben menjen. Az biztos, hogy nagy kedvük lesz újra élesben autóba ülniük, nemcsak az igen hosszú, négyhónapos kihagyás miatt, hanem mert a Forma–1 nekik biztosan nagyon feljavult.

Abban nem lehetünk biztosak, hogy nekünk kívülről izgalmas lesz, abban viszont igen, hogy nekik belülről sokkal nagyobb lesz az élvezeti faktor, mint az utóbbi, közel tíz évben. A kocsik felgyorsultak, a szélesebb gumikkal és alacsonyabban lévő szárnyakkal stabilabbak, ráadásul az új, strapabíróbb gumikkal sokkal keményebben, spórolás nélkül, vagy kevesebb spórolással lehet velük menni.

Mi sem bizonyítja jobban a nagyobb élvezetet, hogy még Alonso is arról beszélt, mennyivel jobb érzés most vezetni az F1-ben, mint akár csak pár hónappal ezelőtt.

Nem tudjuk még egyébként azt sem, ezek az új Pirellik mennyivel gyorsabbak keverékenként. Tavalyig fél-egy másodpercet, de többet is jelentett az eggyel lágyabb gumi, idén lehet, hogy közel sincs ekkora különbség a gumik között.

A show-nak mindenestre jót tenne, ha kiderülne, hogy nem csak a Ferrari, de a Mercedes is visszafogta az autóit, vagy hogy bizonyos gumifajtákon más-más autó lenne a leggyorsabb. Ez kiegyenlíthetné a mezőnyt, és összehozhatná az élcsapatokat, mert jelenleg úgy tűnik, hogy a Ferrari jóval erősebb a Mercedesnél.