További Futball cikkek
-
Nem szépen, de simán hozta a kötelezőt az Arsenal - A szakadékba zuhanó főúttól a kocsiban alváson és az életveszélyes lőtéren át a lelátón tombolásig
- Menesztették Schäfer Andrásék vezetőedzőjét
- Megválasztották a XX. század legszebb magyar gólját, holtverseny az élen
- Üdv a pokolban! Lelketlen kufárok csábítják Európa szegényházába a fiatal játékosokat
A magyar válogatott élén Lothar Matthäus ötödik meccsén a harmadik győzelmét aratta a japánok ellen. A jó mérleget árnyalja, hogy a nemzeti tizenegyben eddig harminchét játékost vetett be, noha a hétvégi összecsapás előtt azt mondta, "már látom a csapatomat". A brazilok elleni keretből épp a vasárnapi meccs egyik gólszerzője marad ki.
A japánok elleni győzelem után a helyszínen azon kezdett tanakodni a szurkolók mellett néhány sportvezető is, hogy ennek a győzelemnek mekkora az értéke. "Az igaz, hogy egy volt vb-részvevőt vertünk meg, de közepes játékkal, nevetséges tizenegyessel" - hangzott az egyik vélekedés. Mások azt mondták, örüljünk annak, hogy legalább nem fordítottak a távol-keletiek, mert a védelem lassúsága az utolsó tíz percben meglehetősen kiütközött, és könnyen kikaphattunk volna a hajrában.
Zico velünk nem foglalkozott
A japánok brazil kapitánya, Zico nem hibáztatta a játékvezetőt az ajándéktizenegyes miatt - szóvá tette viszont a pálya rossz talaját -, kiemelte saját csapata küzdeni tudását, a magyarról ellenben alig beszélt. Matthäus sem túl sokat, noha már bő tíz percre várta a hazai média, ő az öltözőfolyosón beszélgetett a szerb menedzserrel, Vladan Filipoviccsal. (Utóbbi a Nemzeti Sportban tagadta, hogy köze lenne a gárda összeállításához, de meggyőzően cáfolni nem tudta.)
Az egykori aranylabdás elismerte, sokat variálta időközben a csapat összeállítását, ezért az eredmény alakulása másodlagos volt számára. Arra azonban nem adott magyarázatot, hogy ha három középhátvéd is a pályán volt - Stark, Juhász, Kuttor -, miért a középpályások között számon tartott Molnár Balázs és Lipcsei Péter játszott középső védőként. Szembetűnő volt mindkettejük lassúsága és körülményessége.
Mint ahogy Kuttoré is - aki igen szimpatikusan maga is elvállalta az első gól előtti hibáját - a gólja viszont felértékeli teljesítményét. Épp találatának fényében érthetetlen, hogy kimaradt a brazilok ellen készülődő csapatból. (Rajta kívül a keretszűkítés áldozata lett Vadócz, Kiss Zoltán és Sebők is.)
Feltűnő és eltűnő játékosok
Matthäus ötödik meccsén a harmadik győzelmét aratta, ami elfogadható eredmény, ám hogy eddig harminchét játékost vetett be, soknak mondható. Pontosabban, ha kialakult volna a gárda gerince, ha egy állandó mag, akkor nem lenne túlzó az adat. Megállapítható, hogy bátran nyúl a fiatalokhoz, ez mindenképpen szimpatikus, az viszont már kevésbé, hogy az alsó házból hat jelöltje van.
Az újoncként az általa is dicsért Norvégiában légióskodó Kovács Péter viszont nincs a keretben, Fehér Csabáról - nyilván nem szándékosan - azt állította a múlt csütörtökön, hogy sérült. Fehér viszont győztes gólt rúgott Bredában a hétvégi bajnokin. Az ő tudásuk feltehetően egyenértékű lenne bármelyik vidisével. (Dárdait, Tökölit vagy Dragónert szándékosan ne hozzuk szóba.)
Kivált, mert a brazilok ellen egy jelenlegi magyar futballistának dicsőség játszani. Akár még eddigi érdemeinek elismerését is jelentené. Ezt nem kapták meg néhányan, megkaphatja viszont Torghelle, csak nehogy ámokfutásban jeleskedjen megint.
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
