Három órán át oktatta az új lesszabályt Puhl Sándor

A július elsején életbe lépett új lesszabály értelmében a partjelzőnek csak akkor kell emelnie a zászlaját, ha a lesen tartózkodó játékos hozzáért a labdához. A magyar futballedzők egyöntetűen elítélték ezt a változtatást, de lehet, hogy csak nem értették meg a lényegét. Az MLSZ bő egy héttel a bajnoki rajt előtt az összes első osztályú edző, csapatkapitány, valamint néhány bíró részvételével mintegy három órás tájékoztatót tartott a sokat kritizált szabálymódosítás értelmezéséről, hogy mindenki tisztában legyen vele: mostantól mi is számít lesnek.

'Nézz és várj'

Az MLSZ alelnöke, Puhl Sándor magyarázta el a jelenlévőknek - szemléltetett példák segítségével -, hogy mely szituációkban lép életbe a les, és mikor nem. Alapvetően a 'nézz és várj' elvet kell követnie minden partjelzőnek, vagyis addig ki kell várni a jelzéssel, még be nem bizonyosodik, hogy másnak már nincs esélye befutni a labdát, csak a lesen álló futballistának.

A játék folyamatosságának érdekében viszont, ha más - nem lesen tartózkodó - játékos is játékba avatkozhat, akkor nem szabad megszakítani a mérkőzést. "Ki szeretnénk küszöbölni, hogy a focisták fölöslegesen fussanak ötven métert, tehát ha a védekező játékos biztos, hogy hamarabb hozzá tud érni a labdához, mint a nem lesen helyezkedő támadó, akkor nem szabad megvárni a labdával való találkozást, azonnal lest kell inteni" - mutatott rá Puhl.

Labdaérintés után újra kell mérlegelni a lest

Az új szabály értelmében nem számít lesállásnak, ha egy játékos a kapus mögött tartózkodik, és a labda túljut a kapuson, de ő nem ér bele. A gólt meg kell adni, függetlenül attól, hogy a támadó előrébb helyezkedett, mint a legutolsó védő. "Minden játékosnak joga van odaállni, ahova akar. Csak azért, mert valaki lesen van, nem szabad büntetni. Viszont, ha ebből a helyzetből előnyt szerez a támadó csapat, be kell avatkozni" - gondolt itt Puhl arra az esetre, ha a lesen álló támadó akadályozza a védekező csapat valamely játékosát a beavatkozásban.

A leshelyzetet minden egyes labdaérintés után újra mérlegelni kell, így ha az indítás pillanatában lesen álló támadó nem ér labdához, csapattársa futja azt be, de később mégis ő kapja, és gólt lő, a találat érvényes, mert azáltal, hogy más vette birtokába, új szituáció kezdődik.

Amikor nem szabálytalan a szabálytalanság

A legnagyobb megdöbbenést az váltotta ki az edzők és játékosok körében, mikor megtudták: ha a lesen tartózkodó, de labdába nem érő támadóval szemben szabálytalanság történik, akkor nem falt, hanem les miatt kell szabadrúgást fújni a szabálytalankodó focista javára. Bede Ferenc játékvezető egy szélsőséges esetet vetett fel: "Ha, tegyük fel, Szűcs Lajos kifut a kapujából, és szétrúgja a lesen tartózkodó támadót, akkor a kapust ki kell állítani, és kifelé szabadrúgással folytatódhat a játék".

A kapus védettsége az új lesszabálynál is nagyobb, mint játékostársaié. Ha egy kapura tartó lövést nem lát tisztán a kapus, mert a lesen álló játékos akadályozza a szabad kilátásban, lest kell ítélni, nem számít, hogy sem a labdához, sem pedig a kapushoz nem ért hozzá. "A kapus előtt nem lehet bohóckodni" - summázott a négyszer egymás után a világ legjobb bírójának választott alelnök. A kapufáról vagy kapusról kipattanó labda is lest eredményez, ha az olyan valaki elé pattan, aki a labda elrúgásának pillantában lesen helyezkedett.

Mi számít ellenféltől kapott labdának?

A kötetlen hangulatú beszélgetésen - ahol Csank János például majdnem végig fejét a tenyereiben pihentette, és Dajka László ZTE-edző először értesült róla, hogy szabálytalan, ha egy futballista megalázva az ellenfelét, például hasra dobja magát és úgy fejeli be a labdát a kapuba - tisztázták az 'ellenféltől kapott labda' fogalmát is. "Akkor beszélhetünk ellenféltől kapott labdáról, ha azt birtokolta, uralta a játékos, tehát ha lecsúszott a lábáról vagy fejjel megcsúsztatta, és úgy került a támadó ellenfélhez, az les" - ecsetelte Puhl Sándor. Szerinte a legfontosabb, hogy a partjelző a legutolsó védővel egyvonalban álljon mindig, hisz így látja csak a leshatárt. Ezt Puhl a végtelenben találkozó párhuzamos egyenesek példájával szemléltette.

Idegesebb játékvezetők

Az ötven éves MLSZ-alelnök a bírókat védelmébe vette, és kérte a szakvezetőket, hogy legyenek toleránsak: "Nem lehet öt centit megállapítani, ezeket a helyzeteket borzasztóan nehéz megítélni. Nem védelmet, nem megértést, csak toleranciát kérek".

"Az asszisztensnek joga van egy kicsit idegesebbnek lenni. A mi játékvezetőink kivárnak majd, de nem addig, hogy súlyos szabálytalanság történjen vagy, hogy fölöslegesen fussanak a focisták" - summázta Puhl a következő időszak várható játékvezetői magatartását.