További Futball cikkek
- Késes támadásnak volt szemtanúja a korábbi válogatott futballista
- Hamarosan befut a magyar mozikba a DAC-ról szóló sportdokumentumfilm
- „Komolyan vettük, amit két fröccs között ígértünk neki” – Orbán Viktor nyitotta meg a Puskás Múzeumot
- Rohamrendőrök akadályozták meg a csúnya botrány kirobbanását Franciaországban
- Tömegjelenettel zárult a Vasas meccse, Pintér Attila sem maradt ki a balhéból
Öt perc után már 0-2
Irapuatóban, mintegy 1800 méterrel a tengerszint fölött, napsütéses hőségben találkozott a két gárda, és a szovjetek alig két perc alatt megszerezték a vezetést. Jobboldali szabadrúgás után Jakovenkóhoz pattant a labda, aki az ötös jobb sarkának környékéről a rövid alsóba lőtt, laposan (0-1).
Disztl kapus foghatta volna, mentsége, hogy két védő - Kardos és Péter - is állt előtte, így talán nem látta jól a labdát.
A magyar középkezdés után nem telt el újabb két perc sem, és már kétgólos hátrányban voltunk: remek összjáték végén Alejnyikov találta el tökéletesen a labdát 22 méterről, ami a kapu bal oldalába vágott, védhetetlenül (0-2).
Negyedórát bírtunk futni
Úgy tűnt, nemzeti csapatunkat megfogta a kétgólos hátrány, ám hamar kiderült, agyonütötte. Egyetlen normális támadást nem sikerült összehoznunk, irányítónk, Détári mintha a pályán sem lett volna, Kiprichet látni nem lehetett, Esterházy labdába sem ért.
A középhátvéd Róthot Mezey György szövetségi kapitány a 14. percben lecserélte a középpályás Burcsára, ám még emiatt sem kaptunk volna gólt. De balhátvédben Péter Zoltán úgy játszott, mintha legalább harmadik kilencven percét nyomná egy nap alatt. A felezővonalig még csak-csak fölért, ám ha eladtuk a labdát - ez szinte mindig megtörtént - már a huszadik percben nem tudott visszafutni, helyén szabadon járhattak a szovjet támadók.
0-3 után a szovjetek már nem fociztak
Az ő helyén jött föl a 25. percben Belanov is, belépett a tizenhatosra, Kardos előtt megcsinálta a visszacselt, de védőnk otthagyta a lábát. Nem tudni biztosan, tizenegyes volt-e, ám a játékvezető határozottan mutatott a büntetőpontra. Belanov a kapu közepébe, magasan bombázta a labdát, Disztlnek esélye sem volt (0-3).
A 30. percre Szovjetunió megnyerte a meccset, teljesen visszaállt, az addig sem épp friss magyarok pedig láthatóan holtfáradttá váltak. Poroszkálás volt csupán, mindössze Bodnár találta el a kaput 20 méterről - lövését könnyedén fogta Daszajev. Détári csavarhatott volna remek helyről szabadrúgásból, de a legurítást gyatrán a sorfalra rúgta.
Az első félidő utolsó negyedórája csendesen telt el, bár a labda többet volt nálunk, néhány alibi passzon kívül - elsőre átvenni nem sikerült semmit - nem tudtunk mit kezdeni vele.
A szünet után tíz percre felpörögtünk
A szünetben ennek ellenére nem cserélt Mezey, az újrakezdés után mégis úgy tűnt, a második félidőben nem kapunk újabb gólt. Folyamatosan nálunk volt a labda, helyzetünk is lett volna, de Esterházy, majd Kiprich képtelen volt átvenni a labdát a tizenhatosnál. Az ellenfél térfelén nem volt nagy probléma, főleg, hogy a szovjetek már látványosan nem akartak futballozni, ám ha megszerezték a labdát, azonnal lefordultak.
Visszafutásra maximum gondolni tudtak Détáriék, és a hatvanadik percre újra padlóra került a csapat fizikailag. Ziccereket hibáztak a szovjetek, majd Jarencsuk ugrott ki, eltolta a labdát Disztl mellett, és mivel Kardosnak ereje sem volt a labda felé mozdulni - másra nem lehet gondolni - , könnyedén az üres kapuba gurított (0-4).
Öngól, szabálytalan találat
Az ötödik gólt magyar játékos rúgta, mégsem 1-4, hanem 0-5 lett az állás: egy szovjet kényszerítő után Dajka menteni akart, de lövése a jobb kapufáról a hálóba pattant (0-5).
Balszerencsénkre a halálközeli állapotba jutott csapatunkat a bíró sem segítette, Larionov műesését megette, pedig Kardos nem találta el az alapvonal felé törő játékost. A kamutizenegyest Jevtusenko a bal felsőbe akarta helyezni, de húsz centit tévesztett, fölélőtt.
A féltucatot így sem úsztuk meg, bár Rogyionov üres kapuba gurított gólja szabálytalan volt: Alejnyikov, miután a labda elpattant tőle, befeküdt a menteni igyekvő Garaba elé, így került a játékszer a gólszerző Rogyionovhoz (0-6).
0-10 is lehetett volna
A hatból mintha hármat mi magunk szereztünk volna, egészen érthetetlen, hogy a második félidőben csak lazsálni akaró szovjetek még három gólt tudtak rúgni. Sőt, húsz százalékot teljesítve is kihagytak még három tiszta ziccert, meg egy tizenegyest, vagyis örülhetünk, hogy nem tíz lett a vége.
Persze ők tudtak futni a harmincfokos hőségben, míg a mieink közül Disztl kapuson, Garabán és Burcsán kívül már mindenki legszívesebben cserét kért volna a 20. percben.
Válogatottunk tehát megszégyenült első mexikói meccsén, de esélye még van a szerencsés esetben továbbjutást érő harmadik hely megszerzésére Kanada és Franciaország ellen.
Magyarország-Szovjetunió 0-6 (0-3)
Irapuato, 16 500 néző, vezette: Agnolli (olasz)
Magyarország: Disztl - Sallai, Róth (Burcsa 13.), Garaba, Péter (Dajka 63.) - Bognár, Nagy A., Kardos, Détári, - Kiprich, Esterházy
Szovjetunió: Daszajev - Larionov, Kuznyecov, Besszonov, Gyemjanyenko - Jarencsuk, Jakovenko (Jevtusenko 73.), Zavarov, Rác - Belanov (Rogyionov 70.), Alejnyikov
Gól: Jakovenko (3.), Alejnyikov (5.), Belanov (25.), Jarencsuk (67.), Dajka (75., öngól), Rogyionov (81.)