Foci-Eb buktatókkal: Orbán vagy Gyurcsány a dísztribünön?

Mielőtt belevágunk, vegyük át a legfontosabbakat:


• A 2012-es Eb rendezési jogáért Olaszország, Magyarország–Horvátország, Lengyelország–Ukrajna, Görögország és Törökország pályázott.
• Görögország és Törökország az első körben kiesett, az olaszok 11, mi 9, a lengyelek–ukránok 7 szavazattal jutottak tovább 2005. november 8-án.
• Olaszország nyolc várossal (Róma, Milánó, Bari, Firenze, Nápoly, Palermo, Torino, Udine), Ukrajna és Lengyelország tíz várossal (Varsó, Chorzów, Gdansk, Krakkó, Poznan, Wroclaw, Kijev, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Lvov), Magyarország és Horvátország nyolc várossal (Budapest, Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Zágráb, Split, Rijeka, Eszék) pályázik.

2007. április 18.: Magyarország megnyerte

Az UEFA végrehajtó bizottsága Cardiffban szavaz arról, hogy melyik ország rendezze a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságot. Az első fordulóban egyik pályázó sem kapja meg az abszolút többséget jelentő hat szavazatot. A kiszivárgó hírek szerint a 11 szavazó tagból Olaszországra öten, a magyar–horvát pályázatra négyen, az ukrán–lengyelre ketten szavaztak. A második körben már csak mi és az olaszok vagyunk versenyben. Az ukránok és lengyelek támogatói hozzánk állnak, így 6:5 arányban Magyarország nyeri el a rendezés jogát.

2007. április 19.: a pénzügyminiszter a szívéhez kap

A kijózanodás után megkérdezik a pénzügyminisztert: tessék mondani, mennyibe fog ez nekünk kerülni? Veres János előkotor egy 2005. júniusi, az állami szerepvállalásról szóló, pénzügyi tervet is tartalmazó előterjesztést. Az akkori kormánydöntésből kiderül, hogy a kabinet 60,9 milliárd forintot, tehát nagyjából az M7-es autópálya egy 26 kilométernyi szakaszának megépítésére fordított pénzzel (Ordacsehi és Balatonkeresztúr között 62 milliárd forint) egyenlő összeget költene a költségvetésből a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, miközben csak a négy magyarországi stadion 150-200 milliárdba kerülne.

A szűken vett 61 milliárd forint nagyjából egy új Népstadion építésére lenne elegendő. A mostani minden szempontból alkalmatlan a rendezésre, gyakorlatilag teljesen le kellene bontani, mint a londoni Wembleyt.

A győri stadiont 94 százalékban a helyi futballklubot birtokló Questor Rt. építi fel. A debreceni és a székesfehérvári stadionok beruházási költségeiről a pályázat elbírálásáig az állam és az önkormányzatok között még nem született megállapodás, végül fele-fele arányban egyeznek ki.

A nem egészen 61 milliárd forint tehát minden szempontból irreálisan kevés. Hogy csak néhány példát említsünk: a 2008-as közös osztrák–svájci Eb-n csak a biztonságra és csak a svájciak tízmilliárd forintnyi frankot szántak. A horvátok a pályázati dokumentáció szerint csak a négy stadionra 91,9 milliárd forintnak megfelelő, csaknem 370 milliós eurót szánnak (ők a három meglévő létesítmény bővítése és felújítása mellett Rijekában építenek egy új, de csak 34 ezres stadiont). A nyilvános magyar pályázati anyagban nincsenek a horváthoz hasonló konkrétumok.

Ezzel szemben a "pénzügyi tervezés során a következő feladatok lettek számításba véve: pályázati előkészítés költségei; pályázat népszerűsítés, vendéglátás, protokoll; stadionfejlesztés; biztonság; Eb-célú városi infrastruktúra fejlesztése; tesztesemények; sportágfejlesztés, UEFA EURO 2012 döntő forduló szervezési költségei".

Így már nemcsak a szűken vett 61 milliárdos állami szerepvállalás, hanem a magántőkével és önkormányzati pénzekkel együtt számolt bő 150 milliárd is igen visszafogott becslésnek tűnik (még akkor is, ha a tervek között persze nincsenek ott azok a fejlesztések, amelyeket – ismerős érvelés az olimpiai pályázat időszakából – az Eb nélkül is meg kell csinálni). A miniszter elmondja, hogy komoly pénzügyi teher hárul az érintett önkormányzatokra, elsősorban a városi infrastruktúra fejlesztésében.

2007. április 20.: Warvasovszky Tihamér a szívéhez kap

Az önkormányzattal még nem állapodott meg senki semmiről, mondja a székesfehérvári polgármester. A városban lévő sóstói stadion 40 ezresre bővítése úgy kerülne legalább 20 milliárd forintba, hogy a stadionrekonstrukció első üteme már befejeződött. Akkor kétmilliárd forintért, több év alatt kialakítottak egy 3500 fő befogadására alkalmas főlelátót, biztonsági aggregátorral ellátott pályavilágítást készítettek, az UEFA előírásnak megfelelő lett az öltöző, a médiaközpont, a VIP-rész, a kamera- és a beléptetőrendszer.

Azt a kétmilliárd forintot fele-fele arányban adta az állam és az önkormányzat, erre a tízmilliárdra azonban nincs még megállapodás. Az évi harmincmilliárd forint költségvetéssel rendelkező város egy, az előzővel megegyező konstrukció is ötmilliárd forinttal terhelné meg, bár bevonnák a magántőkét, például egy szállodát is építenének a stadionban. A szöveg ismerős: számos olyan beruházás is van, amely a foci-Eb-től függetlenül valósul meg, miután a város lenne a – szintén megpályázott – 2011-es férfi kézilabda-világbajnokság és 2012-es A csoportos jégkorong-világbajnokság egyik rendezője is.

2007. április 20.: Kósa Lajos a szívéhez kap

Az önkormányzattal még nem állapodott meg senki semmiről, mondja a debreceni polgármester. A 34 ezres stadiont állami és önkormányzati beruházásban kellene megépíteni, a jelenlegi árak szerint csaknem negyvenmilliárd forintért, de felmerül a kérdés, hogy mihez kezdjenek egy ekkora létesítménnyel az Eb után. A város futballcsapatának bajnokavatóira sem volt kíváncsi tízezernél több ember, a Bajnokok Ligája-szerepléstől pedig nagyon vessze van a Loki, tavaly augusztusban elő-előselejtezőn kaptak ki 4-1-re a sehol nem jegyzett Rabotnicski Szkopjétól.

A magyar pályázat sikere esetén innentől kezdve csak találgatni lehet, hogy mi fog történni.

2007. április 21.: Demszky újabb metrót ígér 2012-re

Demszky Gábor bejelenti, hogy 2012-re meg kell építeni az ötös metrót. Az új vonal a ráckevei és a csepeli HÉV vonalán haladna, majd a belváros, a Margit sziget és Óbuda alatt érné el a szentendrei HÉV-et.

2007. szeptember: a látványterv nem terv

Közbeszerzési pályázatot írnak ki a debreceni és az új Puskás Stadion építésére. Kiderül, hogy a győztes pályázatban szereplő tervek csak látványtervek, ezek alapján azonban még egy kapavágást sem lehet elvégezni. Ugyanez a helyzet a debreceni stadionnal is. Debrecenben és Fehérváron egy évvel később oknyomozó újságírók komoly panamákra bukkannak, az ügyet azonban eltussolják.

2008. június: a közvélemény támogatása csökken

A finanszírozással kapcsolatos tisztázatlan kérdések és viták miatt a közvélemény kezdetben nyolcvan-kilencven százalékos támogatása ötven százalékra zuhan. A betelefonálós műsorok fő témája a leégéstől való félelem. "Drága Bolgár úr, mi, kisnyugdíjasok megértettük a kormány nehéz helyzetét, és támogattuk a kiigazítás politikáját, de mondja meg őszintén, kell nekünk ez az Eb? Értsék már meg végre, a rendezéssel csak Orbán Viktort, a futball nagy barátját támogatjuk." Csintalan Sándor a Hír tv-ben meg ilyen telefonokat kap: "Figyelje meg, Csintalan úr, az Eb-vel kapcsolatos összes üzlet az idegen befektetők és Gyurcsány és Szilvásy cégeit hizlalja, kisemmizik a magyart a saját országában."

2008. október: debreceni névadó

Az állam pályázatot ír ki a debreceni stadion nevére. A város csapatának ellendrukkerei lelkes kattintgatásba fognak. A győztes a Mocskos Loki Legelő lesz, megelőzve a Hajrá Fradi Stadiont, a Hazaáruló Gyurcsány Arénát és a Steve Colbert Stadiumot. A még fel sem épült létesítmény – amelyet kétszeri halasztás után egy év késéssel adnak át – végül a Debreceni Városi Stadion nevet kapja.

2008. november: Beenhakker a kapitány

A válogatott a 2010-es világbajnokság első selejtezőjén 4-1-es vereséget szenved Albániától (gólszerző Priskin). Várhidi Péter szövetségi kapitányt kirúgják, a hivatalos indoklás szerint nem látva biztosítottnak a vébére való kijutást, valamint a 2012-es Eb-n "a magyar futball hírnevéhez méltó szereplést".

Az MLSZ külföldi kapitányt akar szerződtetni, de a jelöltek között van Nyilasi Tibor, Détári Lajos, Tornyi Barnabás és Mezey György is. A befutó Leo Beenhakker, aki a lengyel válogatott kivezette a 2008-as Európa-bajnokságra. A holland szakember évi 350 milliós fizetésébe – amely minimálbérből és a kapitány off-shore cége által adott számlákból tevődik össze – a magyar állam is beszáll. Az ügyben ellenzéki képviselők napirend előtti kérdéseket és interpellációkat intéznek a kormányhoz, a miniszterelnök mellett Kóka János gazdasági és pénzügyminiszterhez.

2009. május: adakozik a kormány

Már csak egy év van a 2010-es országgyűlési választásokig. Az éppen csak megkezdődött stadionépítések akadoznak, a 2007-es megszorítások egy részét a nyugdíjemelésekre, a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek kiegészítésére fordítja a kormány. Gyurcsány Ferenc kijelenti, hogy minden a tervek szerint halad, de közben napvilágra került egy hangfelvétel az MSZP zártkörű frakcióüléséről, ahol a miniszterelnök azt mondja, "már csak a foci-Eb kellett ennek a kurva országnak".

Az Eb-rendezés költségei ekkorra az infláció, a kartellgyanús közbeszerzési árak és egyéb nem várt tényezők miatt 220-250 milliárd forintra emelkednek. Bodnár Zoltán pénzügyminiszter bejelenti, hogy a kormány ennek ellenére kitart a 2015-2016-os euróbevezetés mellett, és az államháztartási hiánya nem lesz magasabb az előirányzottnál (de végül magasabb lesz).

2009. június: Sólyom nem enged

Leo Beenhakker 89 játékost próbál ki a válogatott tíz meccse alatt. A 2010-es vébére nem jutunk ki, Beenhakkert kirúgják, jön helyette Bora Milutinovics, aki öt különböző országot öt világbajnokságra juttatott ki. Az érkező kapitány az első hónap után kijelenti, hogy honosítások nélkül a 2012-es Eb-n a csoportkörből sem jutunk tovább. Sólyom László köztársasági elnök bejelenti, hogy a kiszemelt brazil, szerb, chilei, fehérorosz, bolgár és örmény játékosoknak ugyanazt az utat kell végigjárniuk, mint egy kínai bugyiárusnak.

2010. január: kampánytéma az Eb

Az országgyűlési választás fő kampánytémája az Európa-bajnokság. A közvélemény megcsömörlött a rendezést kísérő botrányoktól. A nyugdíj és az állami szféra dolgozóinak fizetése szépen növekszik, a stadionépítések alig haladnak. A kormány az önkormányzatokat okolja a késlekedésért, az önkormányzatok az államra mutogatnak, az addig sem túl lelkes magántőke kihátrál az üzletből. Farkas Ádám pénzügyminiszter szerint mindenki csak meggazdagodni akar az Eb-n, egyben megerősíti, hogy a deficitet az Eb költségei ellenére is kézben tartják, és legkésőbb 2017-ben már euróval fizethetünk.

Magánbefektetők híján a reptérfejlesztésekbe is kénytelen tízmilliárdokkal beszállni az állam.

A horvát és a magyar szervezőbizottság látványosan összeveszik, a horvátok sokkal jobban állnak, név nélkül nyilatkozó horvát sportminisztériumi ember arról beszél, hogy felkérnék az olaszokat a közös rendezésre. Gyurcsány egy frakcióülésen usztasáknak nevezi a magyarokat kritizáló horvátokat, diplomáciai botrány robban ki. A 2007-es helyszínkijelölésnél vesztes Olaszország bejelenti, hogy kész egyedül is megrendezni az Európa-bajnokságot. Az UEFA vizsgálóbizottságot küld Magyarországra.

2010. április: Orbán Viktor megnyeri a választást

A választást a Fidesz–KDNP nyeri, nem utolsósorban a stadionépítéseket kísérő botrányok miatt. Orbán Viktor Európa-bajnok focicsapatot ígér az országnak a győzelem éjszakáján. Gyurcsány Ferenc, az MSZP–SZDSZ listavezetője Gálvölgyi Jánost parafrazálja: "Nem szeretem a focit."

Varga Mihály kijelölt pénzügyminiszter szerint az Eb rendezésével kapcsolatos kiadások elérhetik a 300 milliárd forintot, ezért az eurót legkorábban 2018-ban vezethetjük be.

2010. május: áll a bál

Az UEFA megfenyegeti Magyarországot: ha egy hónapon belül nem folytatódnak a tervezett ütemben a stadionépítések, akkor elveszi tőlünk az Európa-bajnokságot. Orbán Viktor válságstábot állít fel. Drámai hangú sajtótájékoztatón jelenti be, hogy a megígért beruházások finanszírozására kénytelen duplájára emelni a vizitdíjat és a tandíjat. A parlament előtt mindennaposak a nyugdíjastüntetések. A tömeg Gyurcsány Ferencet élteti.

A volt miniszterelnök előbb ultimátumot ad Orbánnak, majd szakértői kormányra tesz javaslatot, aztán előrehozott választást követel, végül népszavazás kiírását kezdeményezi.

2011. március: stadionavató Győrben

Elkészül a jórészt teljesen magánpénzből épült győri stadion. A nyitómérkőzésen Magyarország 7-1-es vereséget szenved a világbajnoki címvédő Dél-Afrikától, gólunkat Priskin Tamás szerzi. Milutinovics az idegösszeomlás szélére kerül. Kiderül, hogy fizetését a sportágfejlesztésre szánt pénzekből állták, közben nem készültek el a beígért utánpótlásközpontok. A Blikk lefényképezi az MLSZ-székház parkolóját, ahol a legolcsóbb autó 12 millió forintba kerül.

2011. május: apró siker

A Felcsút feljut az NB I-be.

2011. szeptember: stadionavató Budapesten

A régi helyén végül 118 milliárdból lebontott és felépített Puskás Stadiont telt ház előtt avatja fel a magyar és a horvát válogatott. A hazai válogatott 5-0-s vereséget szenved, Milutinovics teljesen kikészül, a meccs után felajánlja lemondását az MLSZ vezetőinek. Az új kapitány Várhidi Péter, aki kirúgása óta szakkommentátor a sporttévén. A kapitány meghirdeti a fiatalítást, a válogatottból kikerül a 28 éves Fülöp Márton, a 24 éves Dzsudzsák Balázs és a 22 éves Németh Krisztián.

2011. december: nehéz csoportban

A továbbjutásra esélytelen Magyarország a lehető legnehezebb ellenfeleket kapta, Horvátország könnyű csoportba került. Az UEFA célja egyértelmű: a nem a mezőnybe való magyarok essenek ki gyorsan, Horvátország menjen be a legjobb négy közé.

2012. június: kiesünk

A magyar válogatott helytáll a csoportjában, legalábbis senkitől sem szenvedett megalázó vereséget. Angliától 2-0-ra, Hollandiától 1-0-ra kap ki, Svédországgal 1-1-et játszik (gólszerző Priskin). A Kossuth téren még mindig demonstráló nyugdíjasok képviselői petíciót adnak át Michel Platininak, az UEFA elnökének. A horvátok három győzelemmel jutnak tovább: Spanyolország 1-0, Bulgária 4-1, Lengyelország 2-1.

A sorsolás szeszélye folytán Győrben rendezik az Anglia–Németország-mérkőzést; a boltosok bedeszkázzák a kirakatokat, háborús készültség a városban.

A budapesti döntőben Horvátország 2-1-re nyer Anglia ellen.

2012. július: nem járunk rosszul

Az UEFA szerint minden idők legjobb Európa-bajnokságát rendezte Magyarország és Horvátország. A stadionépítés költségei az előzetesen kalkulált duplájára rúgnak, a szervezés a vártnál háromszor költségesebb lett. A jegyeladások, a tévéközvetítési jogok és a kabalafigura emblémája szépen hoz a konyhára, de az Eb-t gründoló alapítvány veszteséggel zár.

Az ország összességében mégis jól jön ki a rendezésből, hiszen a három hét alatt soha nem látott mértékben megugranak az ide látogató külföldiek fogyasztása utáni áfa- és egyéb adóbevételek. Simicska Lajos pénzügyminiszter szerint az ország így akár már 2020-ban bevezetheti az eurót.

2012. augusztus: Fehérvár FC–Paks 1-1

Az NB I. nyitómérkőzésén az ultramodern, 40 ezres székesfehérvári stadionban a hazai csapat 1-1-et játszik a Pakssal. A mérkőzésre a tíz év után 3,4 milliárdért ismét megvett beléptető rendszer adatai szerint 1047 ember látogat ki.