70 milliárdos Colosseum a Népstadion helyére

„Ez kultikus hely, ide mindenkit sok emlék fűz, ide kötődik az Aranycsapat története is. Itt nem lehet felépíteni egy harmincezres stadiont, mert azzal elismernénk, hogy valójában senkit sem érdekel ez a terület igazán. Ahhoz viszont, hogy legyen értelme nagyobb léptékben gondolkodni, az kell, hogy egy igazán jelentős dolgot, például olimpiát képzeljünk el ide" - vélekedik a Puskás Ferenc Stadion, illetve az azt körülvevő Budapesti Olimpiai Központ (BOK) sorsáról Détári György. Az építész annak az irodának a munkatársa, amely Ferencz Marcell vezetésével 2006-ban megosztott nyertes lett az egykori Népstadion 38 hektáros területére kiírt eddigi utolsó tervpályázaton. „A terv egyedüliként veti fel a komplex kulturális, sport- és szabadidőtevékenységek együttesének integrált gondolatát, amely nagy erénye" - méltatta az akkor még létező Nemzeti Sporthivatal (NSH) által kiírt pályázat zárójelentése a győztes művet. Ferencz Marcellék terve emellett a hatalmas tömegű, a Colosseumra emlékeztető megjelenésű központi stadionnal hívta fel magára a figyelmet.

A tervpályázat központi eleme volt a Puskás Stadion, de a több mint ötvenéves létesítmény rekonstrukcióját vagy újjáépítését úgy kellett vázolni, hogy beilleszkedjen a BOK (korábban Népstadion és Intézményei) fejlesztésébe. Az akkori állami koncepció szerint a magyar-horvát pályázatban a 2012-es labdarúgó-Eb helyszínének szánt főstadion fejlesztését úgy oldották volna meg, hogy a körülötte fekvő területen engedték volna a magántőke megjelenését, ami a Syma-csarnok felépítésével azóta részben meg is történt. Ennek megfelelően kijelölték, hogy a BOK mely jelenleg álló épületei tűntek volna el. (Sokak megrökönyödtek azon, hogy az akkori állami elképzelés szerint eltűnt volna a magyar futball szülőhelyének számító, most már a kerékpárosok használta Millenáris is.)

Ferenczék elképzelésének meghatározó eleme az volt, hogy az erődítményszerű stadiont a terület szélén - mintegy várfal jelleggel, vagy, ahogy a végső jelentés fogalmaz, városi térfalak felhúzásával - épületekkel övezik a Dózsa György úton, az Istvánmezei úton és a Stefánia úton. A főtengely kelet-nyugati lenne és a mostani állapottól eltérően a Thököly útról főutca vezetne a stadionhoz. Tőle nyugatra tavakat és nagy zöld területeket alakítanának ki, ami gyakorlatilag parkot képezne. Egyrészt az épületnek körüljárhatónak kell lennie, másrészt így még hangsúlyosabbá válik a hatalmas méret.

Stadion körgyűrűvel

A terv úgy kezeli a területet, hogy azon lehetőleg mindennek a főstadion kiszolgálását kell biztosítania, és - kicsit túl is lépve a pályázati kiíráson - a funkciókat egy esetleges olimpia igényeiből vezeti le. Így a területre terveztek szállodákat, konferenciaközpontot, lakóépületeket és a Nemzeti Kiscsarnokot is, ami valójában két, egyenként négyezres sportcsarnok. Emellett megtartották volna a Gyakorló Jégcsarnokot és a Nemzeti Sportcsarnokot is. (A Kisstadion viszont a kiírás szerint eltűnne.)

A BOK keleti - a Papp László Sportaréna felé eső - részén is egyedi megoldásokra törekedtek a tervezők, ott azonban szűkíti a lehetőségeket a már a tervpályázat idején is álló Syma-csarnok (ez Détári szerint jól kitalált épületegyüttes, amely jól szolgálhatja ki a főstadiont), illetve az úgynevezett Dromosz a védettséget élvező Szoborparkkal. A jelen formájában funkciótlan, ráadásul leromlott és taszító területet meg kell tartani, ráadásul egy szabályos méretű dobópályát sem lehet itt elhelyezni. Edzőpályát terveztek ide, úgy, hogy erre a területre érkezne meg a sportarénától átvezetett megemelt sétány is, ez nagy plató lenne, amin jó sétálni. Ettől északra, a Stefánia út felől uszodát és sportegészségügyi létesítményt terveztek.

A terület központjában minden a szempontból a megújuló Puskás Ferenc Stadion állna. Nemcsak tömege és leginkább a római Colosseumra emlékeztető megjelenése, hanem funkciója szerint is a legmeghatározóbb eleme lenne a BOK-nak. A pályázati kiírás is úgy fogalmazott, a stadionnak alkalmasnak kell lennie egy olimpiai megnyitó lebonyolítására is.

A tervezők azonban ennél tovább mentek. Az erődítmény jelleget az is adná, hogy egy jelentős bővítéssel a jelenleginél sokkal több funkció kapna itt helyet. A jelenlegi, Dávid Károly-féle épület pilonjainak vonalában gyűrűt húznának fel, amely szinte külön épületként, egy kilométer hosszan és ötven méter szélesen futná körül a tényleges stadiont. Ezzel hatalmas terek képződnének: negyvenkét, gyakorlatilag egy-egy átlagos budapesti foghíjteleknek megfelelő cikkelyből állna a gyűrű.

Folyamatosan használhatnák

A tervezők ezt a nagy helyet a tömegsportnak szánnák, edzőtermeket, gyakorlótermeket helyeznének el benne. Bár a pályázati kiírás az élsport minél szélesebb körű elhelyezésére szánta volna a BOK-ot, Ferenczék úgy vélik, a városközponti fekvés nem alkalmas erre. Az elképzelés az, hogy a stadion ne csak sportesemények idejére megtelő reprezentatív tér legyen, hanem a nap minden órájában élő, nyüzsgő épületté váljon.

A folyamatos működtetés azonban felvet egy problémát: a stadionszerű használat idején is biztosítani kell a hozzáférést a többi funkcióhoz. Ezt egyrészt azzal biztosítanák, hogy gyűrűt és tulajdonképpeni stadiont átriumszerű térrel választják el, másrészt a gyűrű a stadionbejárattól független helyen lenne megközelíthető, 25 méter magasan egy folyosó biztosítaná az átjárhatóságot. A stadion használata még egy ponton fontos szempont: nemzetközi meccsek során a felszín alatti parkolóhelyek nem nyithatóak meg.

A stadion maga háromszintes, 62 ezres aréna lenne, és az európai futballszövetség (UEFA) előírásainak mindenben megfelelne. Természetesen atlétikai pályát is építenének, az első szintet erre lehetne ráhúzni, annak érdekében, hogy futballmeccsek alatt is a lehető legközelebb legyenek a játékhoz a nézők. Détári szerint a befedés ekkora méretnél irreális elképzelés, esetleg a középpontból kiinduló ponyvás megoldás jöhet szóba.

A főstadion egyébként külsejében nemcsak a Colosseumot, hanem a Népstadiont is idézné azzal, hogy a mostanihoz hasonló tizenegy pilont a homlokzatba építenék az Aranycsapat tiszteletére.

Ismeretlen jövő

Mindezt a 2006-os pályázat szerint 68 milliárd forintért képzelték a Puskás Stadion helyére. Az egész terület átalakítása azonban 250 milliárdos projekt lenne. Ferencz Marcell szerint azonban bizonyos épületek és épületrészek értékesítésével a beruházás néhány éven belül megtérülhetne.

A majdnem három éve lezárt pályázat óta azonban nem történt semmi a Puskás Stadionnal. A tervek alapján módosították a terület rendezési tervét, a Syma-csarnok feltehetően bővül, de még mindig nem világos, mi fog történni az 1953-ban átadott és mostanra jelentősen elhasználódott egykori Népstadionnal.