Tetszettek volna stadiont csinálni

Már az idén elkezdik egy új debreceni labdarúgó-stadion tervezését, és az építkezés jövő tavasszal kezdődhetne – jelentette be a DVSC BL-be jutása után Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. Minimum 4,5 milliárd forintból, 15 vagy 30 ezer fő befogadására alkalmas stadion épülne Debrecenben, ha a kormány úgy dönt, hogy támogatja a beruházást. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke még a Levszki elleni győztes selejtezőmeccs lefújása után úgy nyilatkozott, ha pártja megnyeri a jövő évi választásokat, megépül a pálya.

Amellett, hogy egy ország hálás a DVSC-nek, amiért tizennégy év után ismét magyar csapat szerepel a Bajnokok Ligájában, a „stadiont, de rögtön Debrecennek” mozgalommal szemben felmerül néhány kifogás. Kézenfekvő lenne abba belekötni, hogy Orbán nagyjából tíz hónappal a választások előtt szavazatszerzési céllal tette a BL-be jutás okozta eufóriában a nagylelkű ígéretet. Sokkal érdemesebb azt körüljárni, egyértelmű-e, hogy állami segítséggel kell 15-30-ezres stadiont építeni egy olyan klub számára, amely döntően magántulajdonban van.

Már az is kérdés, hogy a BL-be jutás miatt indokolt-e 10-15 ezresnél nagyobb stadion Debrecenben. A mostani Bajnokok Ligája-meccseken 41 533-an lehetnek majd a Puskás Ferenc Stadionban. Egyelőre kérdéses, hogy a Liverpoolon kívül a Lyon és a Fiorentina lesz-e annyira vonzó, hogy megteljen a stadion. A Levszki elleni playoff-meccsen ugyan kint voltak 32 ezren, de a bejutás esélye akár vonzóbb is lehet, mint a csoportmeccsek. A DVSC-nek összesen hat BL-mérkőzése lesz ebben a szezonban (feltéve, ha nem jut tovább a csoportjából), de egy stadiont illene ezeken a meccseken kívül is megtölteniük a szurkolóknak.

Debrecenben azonban az elmúlt években egyre fogyott a tömeg a bajnoki meccseken: ahogy sorra nyerte az aranyakat a Loki, úgy maradtak el a nézők, kevésszer volt telt ház a 9640 férőhelyes stadionban az NB I.-es meccseken. A 2003/2004-es szezonban volt először a legtöbb néző Debrecenben az NB I.-es pályák közül (5275-ös átlag), a következő két évben a két bajnoki cím mellett a nézőszámban is verte a mezőnyt a DVSC (2004/2005: 6347, 2005/2006: 7300 – ez mostanáig a legtöbb).

A következő évben, a sorozatban harmadik elsőség szezonjában még mindig Debrecenben mentek meccsre a legtöbben (7033) az NB I.-ben, de (talán az FTC kizárása, egy telt házas meccs elmaradása miatt is) megkezdődött a csökkenés. 2007/2008-ban az MTK mögött a piros-fehérek lemaradtak a bajnoki címről, a lelátó népe pedig közel a felére fogyott (4167) és a Diósgyőr mögé szorult. A legutóbbi szezonban sikerült növelni a nézőszámot 4933-ra, de ezzel már az újonc Szombathely és a pályán megelőzött Újpest mögé szorult a debreceni drukkerhad. Ráadásul ennél kevesebben 2002 óta csak egyszer voltak kíváncsiak a Lokira.

A szurkolók tehát elmaradtak a stadionból, azonban a klub mellett végig kiálló városvezetés számára sem volt elsődleges az új pálya. Debrecen az elmúlt tíz év valamennyi magyar vonatkozású Európa-bajnoki pályázatában szerepelt, az Eb-rendezés háromszori elmaradásával azonban a tervek a fiókban maradtak. A város eközben fejlődött, felépült a Főnix-csarnok, megújult a belváros, uszodát, kiállítótermet és konferenciaközpontot is építettek. Kósa polgármester maga is elismerte, ezek között volt a stadionnál jelentősebb beruházás, a Kölcsey Központ – állami és uniós forrásokkal együtt – tízmilliárd forintba került.

A felsorolásból egyértelmű, Debrecenben az elmúlt időben nem volt prioritás a futballstadion. A polgármester még a BL küszöbén is elismerte, a biztos alapok megteremtése, az utánpótlás-nevelés kiépítése fontosabb, mint az infrastruktúra. Azt Kósa Lajos a jelen helyzetben nem tehette hozzá, hogy józanul gondolkodó városvezetés kétszer is meggondol olyan milliárdos befektetést, amelynek a megtérülése erősen kétséges, hiszen egy stadion üzemeltetése több tízmillió forintos tétel.

A stadionépítési lelkesedésben az is furcsa, hogy a Debreceni VSC-t működtető vállalkozás többségi tulajdonosa egy magánszemély, Szima Gábor, de mégsem ő, hanem politikusok nyilatkoznak a leendő beruházásról. Természetesen nemcsak Magyarországon, de máshol sem elképzelhetetlen, hogy az állam, a helyi önkormányzat besegítsen a stadionépítésbe. Viszont az sem példa nélküli, hogy magánszemélyek, klubok önállóan belefogjanak egy ilyen beruházásba. Debrecentől alig 200 kilométerre, Kolozsváron Pászkány Árpád épp az önkormányzat ellenséges hozzáállása miatt épített a fellegvári romhalmazból 25 ezres BL-stadiont. Győrben sem az önkormányzat, hanem Tarsoly Csaba és a Quaestor Csoport húzta fel az ETO Parkot, mint ahogy az Üllői úton sem a ferencvárosi önkormányzat építkezik majd, és a Bozsik Stadiont sem a XIX. kerület varázsolta újjá.

Debrecennek lehet, hogy tényleg kellene új stadion, bár egyetlen szereplés a BL-ben egyáltalán nem tűnik erős érvnek; ha sorozatban jutna be a csapat az elitbe, érthetőbb lenne a követelés. Ott van akár intő példának is a Dunaferr esete, amely története első bajnoki címe után kapott egészen tetszetős új arénát, majd mire teljesen elkészült, a futballcsapat csődbe ment. A DVSC persze okosan vezetett futballcég, jelenleg nem tűnik úgy, hogy ilyen veszély fenyegetné.

A Loki játékosai, vezetői és szurkolói mindezek ellenére vágyhatnak új stadionra, a gond inkább Orbán ígéretével van. A volt miniszterelnök tudhatná, hogy az aktuális futballbajnok új stadionjánál vannak előrébb való sportberuházások is. A legfontosabb az, hogy az egykori Népstadion, ahol nagylelkű felajánlását tette, alapos megújulásra szorul. A 90-es évek eleje óta egyértelmű, hogy az 1953-ban átadott létesítmény elaggott és részben életveszélyessé is vált. Az egymást követő kormányok – így Orbáné is – azonban csak látványtervekig jutottak, még konkrét tervpályázatig sem.

Márpedig Budapesten kell lennie egy vállalható nagyméretű stadionnak. Egyrészt az idén kiderült, a kiéhezetett magyar futballrajongók tízezrével nézik meg azt, ha csapataiknak bármenyi esélyük van nemzetközi sikerre, legyen az ellenfél Málta vagy a bolgár Levszki. Másrészről igénytelenség szinte az ország fővárosának közepén rohasztani egy elhanyagolt, jelen formájában pusztulásra ítélt épületet. Azon lehet vitatkozni, hogy harmincezres vagy hatvanezres legyen az új aréna, hogy alkalmas legyen-e atlétikára vagy sem. Csak az áll vitán felül, hogy kell.

De egy debreceni arénánál szintén fontosabb lenne a Budapest legjobban fejlődő részén félkészen álló lágymányosi Tüskecsarnok befejezése is. Egészen egyszerűen azért, mert az egykori Expóra elkezdett és 1998-ban abbahagyott épületre már eddig is négymilliárd forintot költött az állam.

Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!