Bajnokok Ligája: reform is, meg nem is

A Bajnokok Ligája selejtezőrendszerét erre a kiírásra átalakították, a változás egyik győztesének mondható a Debrecen. Ha a BL-főtábla idei mezőnyét összehasonlítjuk a tavalyival, akkor egyértelműbb lesz, milyen változások történetek, valóban könnyebb-e bejutni a kisebb országok bajnokainak.

A Bajnokok Ligája főtáblájára idén tizennyolc ország csapatai jutottak el, eggyel több ország képviselteti magát, mint tavaly. Két bajnokság csapatai maradtak ki a tavalyihoz képest a nagy üzletből: a dán és a fehérorosz bajnok idén nem lehet ott a csoportkörben. A három új pedig között ott van Magyarország a Debrecennel, illetve Belgium (Standard Liége) és Izrael (Maccabi Haifa). Tavaly még meglepetés volt a ciprusi bajnok, az Anorthoszisz Famaguszta bejutása és szereplése, most az Apoel képviseli az országot.

A mezőny szélesedése azonban nem a legnagyobbak kárára történt: az öt legjobb bajnokság (angol, spanyol, olasz, német, francia) tavaly tizenhét, idén tizennyolc csapatot ad a BL-csoportokba. Az ugrást a VfB Stuttgart bejutása jelenti, három német lesz a tavalyi kettő helyett.

Érdekes az a változás is, hogy míg tavaly az öt nagy mögött az ukránok, a portugálok és románok is 2-2 csapatot indíthattak és ezek közül négy a selejtezőből érkezett, az idei kiírásban csak egyedül Oroszország (két garantált helyével) jelenti ezt az átmenetet.

A BL-lel kapcsolatban az is mindig felmerülő kérdés, hogy valójában a bajnokok sorozata-e, vagy inkább valamilyen európai csúcstorna. Tavaly még kisebbségben voltak a bajnokcsapatok, csak tizenöt résztvevő érkezett aranyérmesként, idén viszont már tizennyolcan vannak a hazai legjobbak. Tavaly még voltak olyan országok, amelyek a bajnoka nem jutott el a főtáblára (Görögország és Törökország), a második viszont igen, idén ez már nem fordult elő.

Ezen a ponton érdemes megnézni, hogyan hatott a selejtezők átalakítása. Pontosabban nem csak a selejtezőket alakították át, csak ez kapott nagyobb hangsúlyt. A reform elvileg a kontinens gyengébb bajnokságainak a helyzetbe hozására született, azonban úgy történt, hogy az egyáltalán ne sértse a legnagyobbak érdekeit.

Míg egy éve (az előző évek gyakorlatának megfelelően) a 32-es főtábla felét (16) tették ki az automatikus indulást érő helyek, idén már 22 csapat lehetett biztos a BL-indulásban bajnoksága végén. A hat pluszhelyből hármat a három legjobb bajnokság (angol, spanyol, olasz) kapott és három jutott a rangsor szerint Törökországnak, Ukrajnának és Belgiumnak.

A selejtezők is átalakultak, itt a legfontosabb változás az, hogy a tíz fennmaradó helyre öt-öt bajnok és nem bajnok juthat be. A kisebb országok legjobbjai így nem találkozhatnak össze a jelentősebb bajnokságok többedik helyezettjeivel (igaz, a tavalyi összesen hat angol, spanyol, olasz nem bajnokból idén már csak hárommal találkozhattak volna) és egymás ellen egy hosszabb, de könnyebbnek tűnő ágon vívhatnak.

Ha megnézzük ezt a változást, az látszik, hogy idén negyven európai bajnok vívott egymással az öt helyért, illetve tizenöt nem bajnok vetélkedett a szintén öt indulási jogért. Egy évvel viszont ezelőtt negyvenkét bajnokot eresztettek egy mezőnybe tizennyolc nem bajnokkal; vagyis hatvanan küzdöttek tizenhat helyért. Nem nehéz kiszámolni, hogy tavaly minden harmadik, a selejtezőben indult csapat főtáblás lett. Idén a nem bajnokoknál ugyanez az arány, a bajnokok közül viszont csak minden nyolcadik jut el a futballkánaánba.

A garantált főtáblás helyhez nem jutó bajnokok helyzete valójában nem változott: a tavalyi 16 selejtezős helyből is öt jutott nekik, akárcsak idén. Vagyis a csoportkörbeli bajnokok számának növekedését nem a selejtezők átalakítása, hanem az automatikus helyek bővülése okozta.

A BL-selejtezők átalakításának legfontosabb eleme a gyengébb bajnokságok szereplői számára ezek alapján az, hogy a BL-induló mellett a többi kupaindulónak is minél jobban kell szerepelnie annak érdekében, hogy odaérjenek az európai rangsorban a garantált BL-helyeket érő tizenhárom hely valamelyikére. (Magyarország jelenleg 26.)

A második számú sorozat, az Európa Liga esetében nem hasonlítjuk össze az idei állapotokat az UEFA-kupa tavalyi, utolsó mezőnyével. Negyvennyolc csapatos a főtábla, tehát a mezőny másfélszerese a BL-ének, így érthetően több ország (24) küld ide csapatokat. Magyarországon kívül Ciprus és Oroszország mondhatja el magáról, hogy az erősebb sorozatban van csapata, a második számú kupában viszont nem képviselteti magát.

A BL-hez hasonlóan is itt három ország juttatott be négy-négy csapatot: Ausztria, Hollandia és Románia. Ennek a három országnak a négy-négy EL-csoportköröse között azonban egyaránt van olyan, amely nem ebben a sorozatban, hanem még a BL-ben kezdte a selejtezőket. Az Európa Ligában épp a BL-selejtezők lebonyolítása miatt (a harmadik körből az EL-playoffba, a BL-playoffból az EL-főtáblára kerültek a kiesők) érkezhetett volna négynél több csapat is egy bajnokságból.

Az osztrákoknak sikerült az bravúr, hogy valamennyi, az EL-re nevezett csapatuk (Rapid Wien, Austria Wien, Sturm Graz) elérte a főtáblát, hozzájuk csatlakozott a BL-ből kiesett Salzburg. (Ez azért is bravúr, mert tavaly nem maradt állva osztrák együttes őszre.) A hollandoknál és románoknál a négy-négy eredeti EL-induló közül volt egy-egy kieső (a NAC Breda és a Vaslui), akiket felváltottak a BL-ből érkezők (a Twente, illetve a Temesvár). Négy selejtezőse volt eredetileg a sorozatban a Portugáliának is, ketten közülük elbuktak, a Sporting viszont átkerült a BL-ből.

A sorozat szándékoltan helyzetbe hozta az európai középmezőny országait, hiszen a legjobbak (a rangsor első hat helyezettje) csak három-három csapatot indíthattak az EL-ben. Közülük a spanyol, az olasz és a német indulók vették hibátlanul a selejtezőket. Az angoloknál az Aston Villa rontott a mérlegen, a franciáknál a Guingamp. Az oroszok EL-szereplése viszont teljes kudarc lett: nemcsak a három itt rajtoló bukott el, közte a 2008-as UEFA-kupa-győztes szentpétervári Zenit, de még a BL-ből átsorolt Dinamo Moszkvának is sok volt a playoff. Így nem lesz orosz csapat az új sorozat első főtábláján.

A középmezőnyt többek között olyan országok alkotják, amelyeknek ez akár visszalépést is jelenthet. A csehek két csapata például egyaránt a BL-selejtezőkben indulhatott, de csak itt ért főtáblára. (A három eredeti EL-induló mind elbukott.) A török Fenerbahce, illetve a görög Panathinaikosz, illetve az UEFA-kupa utolsó győztese, az ukrán Sahtar Donyeck tavaly még egyaránt a Bajnokok Ligájában szerepelt – most csak eddig jutottak. Az ukránok szereplése is várakozáson aluli, a három EL-re nevezett csapat közül egyik sem harcolta ki a csoportkört.

A mezőny gyengébb bajnokságokból érkezett tagjai között vannak olyanok, akik messzebbre szerettek volna érni (a skót Celtic, a zágrábi Dinamo és a dán FC Köbenhavn ilyen). Akadnak olyanok is azonban, akik országukat először képviselhetik a két európai kupa valamelyikének csoportkörében: a lett Ventspils és a moldáv Sheriff Tiraspol egyaránt a BL-ből érkezett.

Együtt nézve a két sorozatot, az látszik, hogy az UEFA-tagországok szinte pontosan fele vesz részt legalább az egyik csoportkörben: 53 országból 27-ben lesznek ősszel is európai kupameccsek. A résztvevő országok közül a legrosszabban sorolt a 40. Moldova. A legjobb kimaradó a 18. Norvégia, de nem kap európai klubfocit már idén Svédország (23.), Szlovákia (24.), Lengyelország (25.) sem. A 26-ikként rangsorolt Magyarországtól épp ezért szintén nagy teljesítmény a Debrecen bejutása.

Az élmezőny egyáltalán nem meglepő: hét-hét csapattal szerepelnek a BL-ben, illetve az EL-ben a spanyolok és az olaszok is, tehát aki jogot szerzett, az ott is lesz. Az angolok csak hat klubot küldenek, de évek óta látszik, hogy a BL-ben rendkívül meghatározó négy nagy (Arsenal, Chelsea, Manchester United, Liverpool) mögöttieket az UEFA-kupa, illetve most már az utódja nem hozza igazán lázba. Hat csapatot indíthatnak csak a németek is, az angolokkal ellentétben azonban ők százszázalékosan selejteztek.

Öt-öt csapattal szerepelnek a franciák, a románok és a hollandok is. Előbbiektől azonban három klub indul a BL-ben, kettő az EL-ben, utóbbi kettőnél viszont 1:4 a megoszlás. A románok például tavaly két csapattal voltak ott a főtáblán, a selejtező átalakítása nem kedvezett nekik.

Az egyaránt négy-négy csapattal álló Portugália és Ausztria közül utóbbi szereplése akkor is a kupaszezon egyik meglepetése, ha bajnoka nem jutott el a BL-ig: az EL-selejtezőben jóval előrébb rangsorolt ellenfeleket, angol, illetve ukrán csapatokat búcsúztattak.

Lejjebb nézve feltűnő az oroszok mindössze két csoportkörös helye, ami még kiábrándítóbb, ha hozzávesszük, hogy csak a két alanyi jogon BL-főtáblás csapatuk versenyez az őszön is. A skótoknál is csak a garantáltan BL-s Rangers és az EL-selejtezőbe átkerült Celtic maradt talpon, mögöttük nagy az űr. Ugyanez történt az ukránokkal is, ráadásul tavaly még két BL-indulójuk volt, idén már csak egy. A csehek is többet szerettek volna kihozni a szezonból, egymás után második évben sem lesz csapatuk a BL-főtáblán, ami utoljára 96/97-ben fordult elő velük.

A mezőny végén az egycsapatosok közül érdemes nem csak Ciprust, hanem Magyarországot is kiemelni, mivel ennek a két országnak sikerült az erősebb sorozatba eljutnia

Minden okfejtés arra vezet, hogy drámai változások idén sem történtek az európai kupák selejtezőiben. Azonban úgy tűnik, szélesedik a mezőny, a románok pedig egy jó szerepléssel akár az élvonalhoz is csatlakozhatnak. Magyarországnak az öröm mellett nagy haszon is lehet a DVSC szereplése, azonban amíg nem csatlakozik hozzá más ütőképes kupacsapat, az igazi előrelépés elmarad.