Milyen csapattal jutunk ki a 2012-es Eb-re?

A magyar labdarúgó-válogatott jövő szeptemberben új selejtezősorozatot kezd, ellenfeleinket 2010 elején sorsolják ki.

Néhány változás biztosan lesz a keretben, Babos Gábor bejelentette végleges visszavonulását, Gera Zoltán összekülönbözött a kapitánnyal, őt valószínűleg nem látjuk a válogatottban, amíg Erwin Koeman a főnök. Változás lehet még a biztatóan bemutatkozó Varga József állandó szereplése, és persze ott vannak az U20-as világbajnokság bronzérmesei is.

Koeman egyik kapusa visszavonult, de a kapitány korábban is inkább Fülöp Mártonban bízott, most valószínűleg ő lesz a kedvezményezett. A keret tagja Király Gábor, és bár a hollandnál a német másodosztály nem hátrány, nem valószínű, hogy a müncheni kapus visszaverekedné magát. Kérdés, hogy Gulácsi Péter már készen áll-e rá, hogy a felnőttválogatottban ölje a tizenegyeseket. A Liverpoolban már kispados, de a felnőtteknél eddig csak az angol harmadosztályban játszott bajnokit.

A védősorban nem biztos, hogy Koeman sokat variál, a vb-selejtezők alatt is csak muszájból változtatott. Jobb oldalon Bodnár helye biztosnak tűnik, sebessége, teherbírása egyedülálló a válogatottban, helyettese az U20-as Szekeres Adrián lehet, aki egyelőre az MTK-ban játszik, de az egyiptomi teljesítménye után nem lenne meglepő, ha előrébb lépne.

Hátvédsor: Juhász helye biztos

A középhátvéd Juhász Roland helye megkérdőjelezhetetlen, a legjobb magyar védőjátékosnak talán a télen összejön egy új szerződés valahol, még mindig tudna fejlődni, de már nem az Anderlechtben. Védőpárja általában Vanczák Vilmos volt, aki ha sok pluszt nem is tett a játékhoz, nagyobb hiba nélkül hozta a sorozatot, Juhász árnyékában tulajdonképpen megbízhatóbban teljesített, mint sokan várták.

Mészáros Norbert későn futott be, de a BL-ben a debreceniek erőssége. Valószínűleg az egész keret egyik leggyorsabb játékosa, ez az átlag fölé emeli, de a kapitány egyelőre nem szavazott bizalmat neki.

Az U20-as csapat két középhátvédje nagyot játszott Egyiptomban, Debreceni András és a keretbe utólag bekerült Szabó János egymást múlták felül. Mindketten magasak, jól fejelnek, emellett mindkettőjüktől több utolsó pillanatban bemutatott bravúrszerelést is láttunk. Alapképességeikkel nincsen gond, de a magabiztos söprögetés alapvető feltétele a rutin és a higgadtság. Szabó rendszeresen játszik a Paksban, Debreceni is kezdő a Honvédban, bár a vb-n összeszedett sérülése miatt az elmúlt hetekben nem jutott szóhoz.

Középpálya: Gera kiesett

A 4-2-3-1-es rendszerben játszó válogatottnak megvannak a védekező középpályásai, de a kapitány négy választottja közül mindenkivel van valami baj. Vadócz Krisztián keveset játszik a spanyol Osasunában, és akkor sem túl nagy elánnal, Tóth Balázs többet játszik a belga Genkben, ütközik, fut, labdát szerez, de a passzokban nem erős, Dárdai Pál pedig hiába a legjobb mentalitású magyar játékos, már nem fiatal, gyors meg sosem volt. Halmosi Péter kényszermegoldás volt ezen a poszton (mégis elég gyakran játszott itt).

A debreceni Varga Józsefről sejtettük, hogy lendületet fog hozni ebbe a csapatrészbe, az azonban meglepetés volt, hogy első közös meccsén mennyire jól megértették egymást Tóth Balázzsal. A két kopasz játéka egyébként is remekül kiegészíti egymást, de talán ugyanígy lenne Dárdai Pállal is, akivel biztosan harcosabb csapat a magyar, viszont Vadóczot talán felrázná a fiatal debreceni fedezet erőtől duzzadó játéka.

A támadó középpályások közül kiesett Gera Zoltán, Hajnal Tamás formája a közepes és a gyenge között ingadozott a selejtezőkön (egy kiugróan jó teljesítménnyel), Dzsudzsák Balázs pedig hozott egy jó átlagot, de ő sem tudta megközelíteni a PSV-ben mutatott játékát, gólt például nem szerzett, bár volt kiharcolt büntetője.

Huszti Szabolcs kiváló játékkal kezdte a selejtezőket, sorozatban a csapat legjobbja volt, de miután a Zenithez szerződött, és kevesebbet játszott bajnokin, a teljesítménye is visszaesett. Husztit egyébként Koeman mindenféle poszton próbálgatta, és amikor formában volt, elég jól megoldotta az árnyékék, a jobb- és a balszélső szerepkörét is.

Gera helyét a kapitány Dániában a győztes gólt szerző Buzsáky Ákossal töltötte be, a középpályás technikás, jó játékos, egyelőre keveset játszott ahhoz, hogy megtudjuk, mennyire lök nagyot a csapat játékán.

Az U20-asok közül Koman Vladimir a 4-4-2-es rendszerben leginkább Dzsudzsák posztjára hasonlító szerepkörben játszott, de a felnőtteknél Hajnal Tamás helyén hozhatna a legtöbb hasznot. (A világbajnokság előtt még nélkülözött Koman a vb óta kap lehetőséget az olasz bajnokságban, igaz egyelőre csak percekre küldi be a Bari edzője.) Koman eljátszana a jobbszélen is, de ott egy másik egyiptomi felfedezett, Gosztonyi András is szerepet kaphat. Az MTK szélsőjére nem ártana még némi izom és sokkal jobb erőnlét, egyelőre a felnőttek elnyomják, igaz, már most olyan megoldásai vannak, mint Gerának a jól sikerült első angliai évében.

Csatársor: Torghelle, Németh, Rudolf?

A válogatott jobbára egy csatárral játszik, és ennek a posztnak vannak olyan követelményei, amiket muszáj szem előtt tartanunk. A sok keresztmozgást, a védőkkel való folyamatos birkózást bírni kell, elsősorban erősebb testalkatú, de labdabiztos játékosra lenne szükség. Ilyenünk nincs, úgyhogy el kell döntenünk, a kettő közül melyik a fontosabb.

Németh Krisztián a tizenhatoson belül jobb mindenki másnál, de azon kívül kevés hasznot hoz a játéka, Torghelle a csapat legeredményesebbje volt a selejtezőkben, ami – nem megbántva a mindig száz százalékot adó centert – valahol azért a magyar futball kritikája is, hiszen a nemzet Sándora a Bundesliga II.-ben dolgozik.

Rudolf Gergely lőtt gólt a selejtezőben is, a BL-ben komolyabb csapatoknak is, de nem középcsatár, Koeman is inkább második csatárként vagy szélsőként számít rá. Szélsőként számít Priskin Tamásra is, aki vérbeli center, leválthatná Torghellét, de a kapitány nem bízik benne.