A leglököttebb kapus nem véd tovább

Jens Lehmann a futballvilág egyik legmegosztóbb személyisége volt az elmúlt bő húsz évben: nem állt tőle távol a megbotránkoztatás, sokszor csinált magából bohócot, miközben csak egy-egy szezonban játszott igazán jól. Nála több potyát talán senki nem kapott, de voltak nagyszerű védései is, hazája mellett Angliában is klasszisnak tartották. Sőt, Németországban világklaszisnak, másképp hogyan lehetne Eb-ezüstje és vb-bronza?

1988-ban, a Schalkéban kezdte profi karrierjét, öt évvel később mutatkozott be a Bundesligában, első sikere az 1997-es UEFA-kupa-döntő, ahol tizenegyest hárítva segítette győzelemre csapatát.

Egy évvel később megpróbálkozott a Milannal, de mindössze öt meccs után a Borussia Dortmundban folytatta. Visszanézve úgy tűnik, itt siklott kissé félre karrierje: előtte alig hibázott, nem voltak botrányai, utána viszont annál több.

Dortmundban sem indult a legjobban Lehmann, de az első szezonban nyújtott gyenge és sokszor fegyelmezetlen játéka - ő minden idők legtöbbször kiállított kapusa a Bundesligában -  a 2001/2002-es szezonra sokat javult, bajnokságot nyert és UEFA-kupa-döntőig jutott a csapattal.

2003-ban váratlanul Angliába, az Arsenalhoz igazolt, az itt töltött öt éve alatt majdnem végig a klub első számú kapusa volt.

Két kiemelkedő szezonja volt a londoniaknál: 2003/2004-ben Lehmann védéseinek is köszönhetően veretlenül lett bajnok az Arsenal, 2006-ban pedig úgy jutott el a BL-döntőig, hogy előtte tíz mérkőzésen keresztül gólt sem kapott a kapus. Aztán a Barcelona elleni BL-döntő 18. percében Lehmannt kiállították, és az Arsenal 10 emberrel elbukta a meccset.

Sima piros volt, 2010 tavaszán - már a Stuttgart színeiben - szintén a Barca ellen, BL-nyolcaddöntőben már vicceset alakított:

Az efféle érthetetlen megmozdulásokkal van teli a karrierje, még egy labdaszedő fiúval is össze tudott veszni. Gyakran hibázott, az is előfordult, hogy hátvédnek képzelte magát, és bekapott gól lett a vége.

De minden idők egyik legviccesebb futball pályán látott jelenete is Lehmannhoz fűződik:

A német válogatottban 1998-ban mutatkozott be, ám a 2006-os világbajnokságig csak második számú kapus volt Oliver Kahn mögött. Nehezen viselte, de kivárta a sorát, sőt, az otthoni vb-re megelőzte Kahn, az utolsó meccsig ő állt a kapuban.

Bronzot, két évvel később az Eb-n ezüstöt nyert, és 681 perces góltalansági csúcsot állított fel a válogatottban. 2008 augusztusában 61 szereplés után fejezte be a nemzeti csapatban.

Többször utalt arra, hogy a 2009/2010-es szezon után vonul vissza végleg, utolsó bajnokiját a Hoffenheim ellen játszotta a Bundesliga zárófordulójában.

Néhány nappal később még pályára lépett egy barátságos meccsen, így búcsúzott Európától:

A dél-afrikai világbajnokság alatt a brit Sky televíziós csatorna szakkomentátora lesz, és igazi lehmannos húzásként stuttgarti búcsúztatása után azt nyilatkozta: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az amerikai ligában fog még játszani.