Tavasztól épül a legdrágább magyar stadion
További Futball cikkek
- Cseh Katalin bepanaszolta Orbán Viktort az UEFA elnökénél
- Jürgen Klopp lehetséges utódjáról: „Ha ő lesz a Liverpool edzője, akkor az zseniális”
- A magyar válogatott védője otthonra talált, szerződést hosszabbított olasz klubcsapatával
- Célegyenesben a Liverpool új vezetőedzője, csak arra vár, hogy a felek megállapodjanak
- A Roma az utolsó pillanatban nyerte meg a védője rosszulléte miatt félbeszakadt mérkőzést
A DVSC jelenlegi, 9640 nézőt befogadó stadionja korszerűtlen, a magyar bajnoki és kupameccseket az Oláh Gábor utcában rendezik, de a csapat a nemzetközi meccseit nem játszhatja otthon. Az elvben hazai Bajnokok Ligája-mérkőzéseket és Európa Liga-meccseket a Puskás Ferenc Stadionban, az újpesti vagy a nyíregyházi stadionban játszották. Orbán Viktor miniszterelnök és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere szerint a városnak - a csapat teljesítménye miatt is - jár egy új stadion.
Az előző Orbán-kormány 2000-ben nagyszabású stadionépítési programot vázolt fel, először 38, egy évvel később 12 arénát építettek volna. 2002-ben Kósa ígéretet kapott, Debrecennek is lesz új stadionja, de a tervek nem valósultak meg.
A polgármester 2005. május 18-án, a magyar-horvát közös rendezésű Eb-pályázat kapcsán azt nyilatkozta: "Ha nem lesz itt Eb, akkor is lesz új stadion. A város 2008-ig a saját erejéből egy 18-20 ezres arénát épít."
4,5 milliárdról indult
A stadionépítési láz a DVSC tavalyi BL-főtáblára jutásával erősődött fel ismét, amikor a csapat a Puskásban legyőzte a Levszki Szófiát. "A főtáblára kerülés nagyban javította a város pozícióit a tárgyalások során, így nyugodtan mondhatom, hogy most nekilátunk a stadion tervezésének és a szabályozási terv előkészítésének, ha szükséges, a jövő év folyamán pedig az építkezés is elkezdődhet” – nyilatkozta akkor Kósa a debreceni televíziónak. Orbán Viktor megígérte, kormányra kerülésekor támogatni fogja a stadionépítést: "Ha a hadi szerencse mellénk szegődik, akkor Kósa Lajossal közösen tető alá fogjuk hozni azt a stadiont, amit megérdemel ez a város” – mondta a Fidesz elnöke.
Akkor úgy becsülték, egy 15-30 ezer fős létesítmény legalacsonyabb bekerülési összege négy és fél milliárd forint lehet. A polgármester néhány nappal később pontosított - az összeg a stadion befogadóképességétől is függ - ülőhelyenként 300-500 ezer forintról beszélt. Kósa 2010-es alapkőletételt, 2011-es stadionavatót remélt, az építkezést magántőke bevonásával képzelte el.
A DVSC azt valószínűsítette, hogy az új létesítmény a Tócóvölgyben épül majd fel, mivel a sikertelen Eb-pályázatok során már terveztek oda egy stadiont. A város végül úgy döntött, az új stadiont a mostanitól néhány száz méternyire, a Nagyerdőben, a korábbi, ma már csak az augusztusi virágkarneválnak otthont adó épület helyén húzzák fel. Kósa ezért is beszél mindig stadionrekonstrukcióról, mert bár új épületet fognak átadni, a terület funkciója nem változik.
10 milliárd, aztán 12,5 milliárd
Kováts Ákos debreceni főépítész egy 15 ezer, pótszékekkel 18 ezer fős család- és Nagyerdő-barát stadion tervével állt elő. A terveket áprilisban a Debreceni Városi Televízóban is bemutatták, Kováts akkor még azt mondta, állami támogatás esetén ötmilliárd forint feletti, de tízmilliárd alatti összegből kihozható a stadion.
A kormány végül a magasabb összeg mellett döntött, és vállalta, hogy a pénzt két részletben, két év alatt folyósítja. A tízmilliárd forint 12,5 milliárdra változott, Kósa Lajos a költségvetési vitában adta be módosító javaslatát, amiben az addig 5 milliárd helyett 6,25 milliárd szerepel 2011-re. Több helyen is megjelent, hogy Kósa a költségvetéstől a mostani stadion fenntartására kérte a plusz 1,25 milliárdot, a polgármester ezt egyértelműen cáfolta.
A két összeg közötti eltérés magyarázata az, hogy Orbán Viktor első, tízmilliárdos bejelentése a nettó összegre vonatkozott, míg a költségvetésben már a bruttó szerepel. A 25%-os áfával megtoldott ötmilliárd egy évre 6,25 milliárd forint lesz, így jön ki két évre a 12,5 milliárd; a forgalmi adó majd visszakerül a költségvetésbe.
A beadványban a polgármester arra hivatkozik, hogy a stadionban sem UEFA-mérkőzéseket, sem egyéb nívós sporteseményt nem lehet rendezni. Az összeg nemcsak a sportlétesítményt szolgálná, de a stadion környezetének rendezésétől a helyi életminőség is javulna.
A stadion építéséről a város, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a sportot is felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztérium közösen készített kormányelőterjesztést, Debrecen pedig átadta a stadionhoz kapcsolódó építészeti és szabályozási terveket. Az építkezés finanszírozásáról és az építést levezénylő projektcég működtetéséről Kósa egyelőre nem tud részleteket, azokról januárban fognak tárgyalni Fellegi Tamás fejlesztési miniszterrel. A polgármester reményei szerint a földmunkáknak a jövő év első felében nekiállhatnak, mivel a stadionnak az ígéretek szerint 2012-re fel kell épülnie.