Erre egy kisgazda is képes lenne

Körülbelül 99 másik dologtalan férfi társaságában álldogálunk a Fradi-stadion oldalában, hogy megnézhessük Détári Döme Lajos első, nyilvános edzését. A mikrotömeg nagyrészt középkorú férfiakból áll, pár fiatalabbal és sokáig egyetlen csajjal, és bár egy darab szkinhedet sem látok, a jelenlévők kétharmada kopasz, a lány sajnos nem.

Az edzés pár perce kezdődhetett a stadion mögötti füves pályán, amikor a biztonsági őr beengedi az igazi rajongók krémjét. Szinte azonnal óriási felfedezéssel indítok, miszerint azért szoktak jegenyefát ültetni a focipályák mellé, hogy legyen minek az árnyékában melegíteni. Kár, hogy a jegenye nem kifli vagy horogkereszt alakú, akkor még viccesebben néznének ki a fakorona alakban rendeződő játékosok. Egyébként még egyáltalán nincs meleg, de a napsütés a jelek szerint az igazi focista ellensége minden körülmények között.

Détári egyszerű passzgyakorlattal indítja a tréning érdemi részét: először három, majd négy játékos áll oda az e célt szolgáló bóják mellé, az egy szem futó kolléga által nekik lőtt labdát visszapasszolják, majd nekiindulnak, hogy visszakapják a passzt és folytathassák a kört. Nehezen indul a dolog, Oláh Lóránt feltűnően sokat ront, Tóth Bence összeroskad, a maximum 3 és fél méteres passzok legalább harmada rossz az elején, aztán kicsit belejönnek. Tóth Bence az egyetlen, aki néha tényleg megpróbálja követni Détári "keményen, keményen!" utasítását.

A következő gyakorlat szabad, passzolgatós játék, kapu nélkül, nagyjából egy térfélnyi területen, ehhez Détári egy zöld és egy fehér csapatra osztja a társaságot.

A közönség eddig egészen csendben volt, ami
egyrészt annak köszönhető, hogy Détári nem egész 48 órája a csapat edzője, másrészt annak, hogy a Fradi idén eddig annyira rossz, hogy már ordibálni sem érdemes.

Kubatov Gábor Fradi-elnöki szereplése egyébként jó nagy pofon azoknak a Fidesz-fóbiás Népszava-töltelékeknek, akik a politikust a háttérből a szálakat húzogató, mindent elintézni képes szürke eminenciásnak állították be éveken keresztül. "Úristen, mi lesz itt, ha az ilyen skrupulusok nélküli figurák kétharmadot kapnak! MINDENT MEGTEHETNEK." - szólt a nyavalygókórus.

Kubatov elnök lett, és egy év alatt bizonyított: a Fradi pont olyan állapotban van, mintha egy fogyatékos kisgazda vagy egy tolvaj szoci vagy egy 5 százalékos szadis lenne  a vezetője. Mitől is kellett itt rettegni?

Eddig kívülről nézve rettentő unalmas volt az egész, most talán izgalmasabb dolog következik: gólra menő, egymás elleni játék olyan kétharmad pályányi területen. Itt legalább látni fogjuk, ki az ügyes, ki a béna. Détári bólyákkal harmadokra osztja a pályát, kapura csak a 2-2 csatár lőhet, a középpályások nem léphetnek be a támadó-, míg a védők a középső harmadba.

Szegény, képességbeli és pszichés problémákkal egyszerre küzdő Oláht itt már kifejezetten sajnálom, úgy kell elmagyarázni neki az elején, hogy egy csatárnak a kapu közelébe kell állnia és nem a középpálya közepén az oldalvonalra tapadnia.

Indul a játék, Détári ritkán, de határozottan szól közbe, az első tíz percben érezni, hogy a fradisták annyira meg vannak zavarodva, hogy a legegyszerűbb alapfogalmakat is meg kell nekik magyarázni. Itt tényleg sokminden kiderül azért, a következőket jegyeztem fel:

- A "Bela, Bela!" kiáltás holland akcentussal is vicces, portugállal egyenesen fergeteges.

- Otten ügyes.

- Lisztes is ügyes, de mintha lélekben nem itt lenne, hanem mondjuk azon rágódna, hogy a települési önkormányzatoknak 2011-ben tényleg azért kell-e alkalmaznuik egy embert, hogy az az Alaptörvény Asztala nevű szakrális asztalt szolgálja.

- Felipe Félix néha úgy mozog, mint egy tornából felmentett, X-lábú, dagadt kislány, néha meg úgy, mintha két méter helyett kettő negyven magas lenne, de legalább lelkes.

- Az új finn szélső a legcsúnyább fiú a csapatban.

- Somalia, aki állítólag a szurkolók reménysége, erős, gyors, kapu előtt igen ügyetlen fiú, óriási mellédurrantásokkal.

- Oláh teljesen maga alatt van, edzésen sem mer lőni, csak 1-2-3 ütem kivárás után, ennél csak az szomorúbb, ha passzolni próbál. Ja, és lassabb az intézményi reformoknál is.

- A "Bela, Belánál" is viccesebb a "Nugi, nugi!" kiáltás.

- Morales labdabiztos, de búskomor, valakinek meg kéne ölelnie néha.

- Alison Silva klasszul cselez, lőni is tud, kis termete ellenére szép nagy feje van és távolról Dani Alvesre hasonlít.

A játszós rész azzal ért véget, hogy az addig ügyesnek és szerénynek tetsző Otten játék közben leütötte Somaliát, akit percekig ápoltak. Na nem direkt, mint a kocsmában, de jó keményen, Rósa Dénes ordibált is vele egy sort utána.

A végén volt egy kis levezető lajhárfutás. Amikor a zárt alakzatban kocogó csapat a pálya túlsó végén járt, a távolból úgy néztek ki, mint egy nagy, zöld, remegő zselélepény, amiről az ember csak kis idő elteltével veszi észre, hogy nem egyhelyben rezeg, hanem halad is valamennyit.

Kis lazítás és vége is volt. A legfőbb tanulság az, hogy a kisgyerekes szülőknek felesleges aggódniuk: ha focizni viszik a gyereket, a kisded nem fog bekerülni a modern élsport sokat kárhoztatott, halálos darálójába, ahol a fizikai megterhelés messze túl van az egészségesen. Lehet, hogy az úszás mondjuk ilyen embertelen sport, az NB 1-es foci a látottak alapján semmiképp.

Szegény Détári, neki se lesz könnyű.