Koszovói tehetségek jönnek a legmagyarabb futballakadémiára

A koszovói nemzeti stadion kapcsán bukkantam a meglepő hírre, hogy a közeljövőben koszovói tehetségek érkeznek a Puskás Akadémiához. A megállapodásról a Koszovói Kulturális, Ifjúsági és Sport Minisztérium, illetve a PFLA honlapja is beszámolt, utóbbi konkrét részleteket is elárult az együttműködésről.

Kujtim Shala, Koszovó kulturális- , ifjúsági- és sportminisztere októberi, magyarországi útja során látogatott el a felcsúti intézménybe, ahol találkozott Takács Mihállyal, a Puskás Akadémia főigazgatójával. A két fél az akadémia beszámolóját idézve "sikeres tárgyalásokat folytatott egy jövőbeni szoros együttműködés lehetőségéről. A két ország hamarosan a labdarúgás mellett más sportágakban is indíthat közös programokat".

Utóbbi kitétel egy kicsit fura, mivel a PFLA futballon kívül legfeljebb futsalban segíthetne Koszovónak, más sportágak ugyanis nincsenek az akadémián. De ennél sokkal érdekesebb az együttműködés futballrésze.

"A mai megbeszélés az első lépés volt egy sikeres együttműködés felé, melynek keretében minden korosztályból két-két koszovói tehetség az akadémia hallgatója lehet" – idézi a Felcsút honlapja Kujtim Shalát. És hogy a dolog mennyire komoly, azt jelzi, hogy a koszovói minisztérium híre szerint a tehetségek első csoportja hamarosan meg is érkezhet Felcsútra.

Minden más magyar klub esetében megmagyarázható és elfogadható lenne egy ilyen egyezség, a Puskás Akadémia esetében viszont nem az.

A klub a kezdetek óta ezzel indokolja, hogy miért jogosult a Puskás névre, a stadionra, az ötcsillagos utánpótlásbázisra, és a mindezt lehetővé tevő sok-sok milliárdos támogatásra, például a taón keresztül. Más klubok akadémiái főként az első csapatot szolgálják, és csak azon keresztül a magyar futballt, a PFLA viszont ennél magasztosabb célokért alapíttatott.

"A Puskás Akadémia tehát, amikor a terveit elkészíti, akkor nemcsak saját magát meg nem is a Videotont, hanem elsősorban a magyar labdarúgást tartja szem előtt, és én nem szeretném, ha ez a tulajdonság kiveszne a klubunkból. Ez számomra becsületbeli ügy. Nemzeti önbecsülés és büszkeség nélkül még a focinak sincs értelme" – fogalmazott Orbán Viktor az emlékezetes, gulyáslevesezős nagyinterjújában.

Meglehetősen drága helyekről van szó, tegyük hozzá, az akadémia 2011 óta 11,1 milliárd forintnyi taótámogatást vett fel (2015 decemberi adat, azóta nyugodtan rá lehet dobni pár száz milliót), és az elmúlt három szezonban 7 milliárd forint feletti bevételhez jutott különböző támogatásokból.

Vagy netán azért kellenek a koszovói srácok, mert mostanra kiderült, még sincs annyi magyar tehetség, hogy szükség lett volna egy ilyen különleges intézményre?

De az is lehet, hogy egy paradigmaváltás tanúi vagyunk. Felcsúton rájöttek, rosszul gondolták ezt a különutasság dolgot, nincs speciális recept, a sikerességhez és nemzetközi versenyképességhez úgy kell működni, mint bármelyik másik, saját utánpótlására támaszkodó klubnak Európában. Így viszont már megint ott tartunk, hogy akkor mire fel a kivételezett helyzet? 

Ezt persze már a tavalyi NB I.-es szereplés kapcsán is kérdezhettük, amikor annyira csak a bennmaradás számított, hogy a honosított és nem honosított légiósok végül a fél kezdőt elfoglalták, a saját nevelésű játékosoknak meg jó ha egy-két hely jutott. És még ki is estek.

Vajon mit hoz még a felcsúti jövő? A korosztályonként két-két koszovói fiatal csak a kezdet, jönnek majd tehetségek Mészáros Lőrinc Eszékjétől vagy a székelyalföldi futballakadémiáról is? Miért ne?

Szóval vannak kérdések a hírrel kapcsolatban. Az pedig már tényleg csak az aktuálpolitikai farok a sztorin, hogy Orbán Viktor csapata olyanokat lát szeretettel Felcsúton, akiktől a miniszterelnök főállásban rettegve félti országát: a 2011-es népszámlálás szerint Koszovó lakosságának 95,6 százaléka muszlim vallású.

Borítókép: Kovács Tamás / MTI