Csütörtök este végre elismerte a magyar foci, hogy hol tart, hol a helye, de sajnos azt is, hogy
semmi kedve, reménye és ambíciója nincs rá, hogy elmozduljon onnan.
Újpesten a Sevilla ellen 0-4, 0-2-nél a szépítő gólt úgy ünnepelte a csapat és a közönség, mintha azzal kiverték volna a spanyolokat. Aztán gyorsan kaptak még egyet - a kolumbiai csatár viccből végigcselezte magát a félpályán -, a vége 1-3, összesítve 1-7.
Mindez nem akadályozta meg a hazai csapatot abban, hogy tiszteletkört menjen a közönséget tapsolva a stadionban, ami viszonzásként felállva tapsolta őket. A játékosok autogramokat osztogattak, szelfizgettek a publikummal. De még ezzel sem volt vége, jött a - külföldi - edző nyilatkozata: "Az ilyen meccsekért dolgozol, az ilyen meccsekért élsz".
Úgy viselkedett mindenki, mintha valami távoli galaxisból érkezett földönkívüli csapattól kaptak volna ki. Hát nem: a Sevilla 7. lett a legutóbbi bajnokságban.
Lényeg a lényeg: megtaláltuk a helyünket, és jól is érezzük itt magunkat.
Van sok szép stadion, spéci szerkó meg taós-milliós fizetések havonta. Mi kell még? A csütörtöki újpesti képek, szavak alapján: semmi, de semmi. És ez a legszomorúbb.
Az 1-7 is boldogság, ünnepeljük. Kinek kell jobb?
1022 · Aug 03, 2018 01:01pm Tovább a kommentekhez