Itt kéz, ott nem – az FTC profitált a zavaros szabályból

Bár önmagában a hat gól és az óriási tét (a Bajnokok Ligája csoportköre) is elég beszédtémát szolgáltatna a Molde–FTC (3–3) playoffmeccset követően, ám mégis a vitatott bírói ítéletek kerültek középpontba a mérkőzés után. Erling Moe, a Molde vezetőedzője a lefújást követően a norvég TV2-nek úgy fogalmazott: nem érti, miért ítélt a játékvezető büntetőt az egyik kezezésért, miközben a másik a túloldalon szinte ugyanolyan volt, és azért nem járt semmi. Osztotta a tréner véleményét a korábbi FIFA-bíró, a vg.no-nak nyilatkozó Per Ivar Staberg is:

A Moldénak járt volna büntető, az FTC-nek nem.

Az ilyen és ehhez hasonló problémás esetek megoldása miatt vezették be a videobírót, amit a Bajnokok Ligájában 2019 februárjától alkalmaz az UEFA. Ráadásul a labdarúgás nemzetközi szabályalkotó testülete (IFAB) néhány évvel ezelőtt a lehető legvehemensebben lépett fel a kezezésekkel kapcsolatban: immár a véletlenszerűen kezet érő labda is szabálytalannak minősül. Ezt azután vezették be, hogy Laurent Koscielny kezéről – véletlenül – pattant a hálóba a labda a hosszabbításban, ezzel az Arsenal 2016-ban legyőzte a Burnleyt.

Az IFAB 12-es szabályának kezezésre vonatkozó alpontja szerint szabálytalanság történik, ha

• egy játékos szándékosan ér kézzel/karral a labdához
• gólt szerez kézzel/karral, akkor is, ha nem szándékos
• a játékos vagy csapattársa kezéről/karjáról pattan a labda a kapuba, vagy teremt gólhelyzetet
• a labda úgy pattan oda, hogy a kéz/kar által természetellenesen megnöveli testének felületét
• a labda úgy pattan oda, hogy a kéz/kar a váll fölé van emelve

A fentiek akkor is szabálytalanságnak számítanak, ha a labda egy másik játékos testéről/lábáról érintkezik a kézzel/karral. A szabálykönyv tehát viszonylag egyértelműen rendelkezik, az IFAB egy ábrán is szemlélteti, mit nevezünk kezezésnek és mit nem.

Ha le akarnánk egyszerűsíteni, azt mondhatnánk, hogy nem lehet gólt szerezni a futballban kézzel vagy karral – mindegy, hogy szándékosan vagy véletlenül pattan oda a labda. A szabályalkotó testület azonban ennél jóval messzebbre ment, a szándékos szó immár irreleváns, a játékvezetők – sokszor a VAR jelzésére – minden esetben megfújhatják a sípjukat, ha a labda kezet ér.

A 74. percben Leke James elfektetett egy védőt, majd 14 méterről célba vette Dibusz Dénes kapuját, a bevetődő Ihor Haratin azonban blokkolta a lövést – a lassítások alapján a kezével. Az igazsághoz tartozik, hogy az ukrán középpályás elcsúszott a lövés pillanatában, ám az általunk a lassításból kimerevített képen is jól látszik, hogy karját jócskán teste elé helyezi, azaz természetellenesen megnöveli testének felületét.

A spanyol bíró előbb meghallgatta a VAR-szoba véleményét, majd ő maga is többször visszanézte az esetet a pálya melletti monitoron, és végül a tizenegyespont helyett szögletet ítélt. Ugyanakkor ha egy pillanatra félretesszük a szabálykönyvet, és józan ésszel végiggondoljuk a szituációt, arra jutunk, hogy estében, ekkora iram mellett a mérkőzés hajrájában aligha mondhatjuk, hogy Haratin szándékosan blokkolta a karjával a lövést.

Történt ugyanis, hogy Olekszandr Zubkov a tizenhatos jobb sarkánál lövésre vállalkozott, a tőle egy méterre álló Ola Brynhildsenről levágódott a labda. A Molde játékosa – aki balszerencséjére épp a tizenhatos vonalán belül állt – testéhez szorította a karját, amit az ukrán szélső telibe trafált.

Amint ez a mérkőzés is megmutatta, a kezezés értelmezése még mindig a leginkább megosztó szabály a nemzetközi futballban, és a VAR bevezetésével sem lett könnyebb az egyes szituációk megítélése. A nagy kérdés, hogy mindez hová vezet. Ami biztos, hogy egyre több büntetőhöz, a The Athleticnek név nélkül nyilatkozó játékvezető szerint ebben az idényben a Premier League-ben akár 100-nál is több tizenegyest befújhatnak.

Az az érzésünk támad, hogy az IFAB túlbonyolította a kezezés szabályrendszerét, amivel magára haragította a labdarúgás szereplőinek egy részét, a talán legfontosabbakat: a szurkolókat. Sokan úgy érzik, a szabályok változása és a VAR bevezetése megölte a játékot, bár az tagadhatatlan tény, hogy a videobíró működésének vannak pozitív hozadékai is – jóval több esetben születik helyes ítélet, mint korábban.

(Borítókép: Fredrik Aursnes a Molde (b) és Tokmac Nguen a Ferencváros játékosa (k) a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének negyedik fordulójában játszott mérkőzésen Moldéban 2020. szeptember 23-án. Fotó: Svein Ove Ekornesvag / MTI / EPA)