Egymás ellen a futballvilág elitje – de dönt-e ez a final four a vb-ről?

További Futball cikkek

Végjátékához ér a Nemzetek Ligája 2020–2021-es kiírása, az olaszországi négyes döntőben a friss Európa-bajnok házigazda mellett a világbajnoki címvédő franciák, a világelső belgák és a spanyolok csapnak össze a trófeáért.

A második alkalommal kiírt sorozatban mindenképpen új győztest avatnak, hiszen négy új együttes jutott el a második négyes döntőig. Két évvel ezelőtt a portugálok örülhettek, miután a döntőben megverték Hollandiát, a harmadik helyen a Svájcot felülmúló Anglia végzett.

Végre valóban aranygeneráció lehetne a belgáké

Az Európa-bajnokság negyeddöntője után már foglalkoztuk a belga aranygenerációval, az olaszoktól elszenvedett vereség újabb nagy elszalasztott esélyt jelentett, márpedig egy olyan együttesnek, amelyet olyan klasszisok erősítettek az évek során, mint Kevin De Bruyne, Eden Hazard vagy Romelu Lukaku, illene valamit nyernie is, hogy valóban érdemes legyen az arany kitételre.

Tény, hogy a potenciál megvan a gárdában, ezt láthattunk a 2014-es és 2018-as világbajnokságon is, előbbin csak a végső döntős argentinok, utóbbin az aranyérmes franciák bizonyultak erősebbnek, hatodik és harmadik helyet eredményezve. Az Eb-n viszont hiába kerültek jó ágra 2016-ban, Wales nagy meglepetésre legyűrte a negyeddöntőben, most pedig négy győzelem után az olaszok voltak jobbak, így hiába világelsők régóta, a nagy siker továbbra is várat magára.

Talán épp most?

Bár a támadósor és a középpálya rendkívül erős, valamint Thibaut Courtois is a világ egyik legjobbjának számít a kapusok között, egy szegmenst nem lehet figyelmen kívül hagyni: a védelem már közel sem annyira acélos, ráadásul Jan Vertonghen 34, Toby Alderweireld 32, Dedryck Boyata és Thomas Meunier pedig 30 éves, úgyhogy annyira már nem is fiatal az együttes, a 26 éves Jason Denayer és a 25 éves Timothy Castagne jelentheti itt a jövőt.

Ami a többieket illeti

Ránézésre a belgáknak lenne legnagyobb szükségük egy sikerre, hiszen a franciák kétszer nyerték meg a világbajnokságot és az Eb-t is, a spanyolok háromszor voltak a kontinens urai, közte pedig a világ trónjára is felülhettek, a mundialt négyszer megnyerő olaszok pedig épp most nyerték meg második Európa-bajnokságukat, miközben a belgáknak a 2018-as vb-bronz mellett egy 1980-as Eb-ezüst a legjobb teljesítményük (meg 1920-ból egy hazai rendezésű olimpiai arany persze).

A baj az, hogy hiába remek a belga keret, ez ebben a mezőnyben egyáltalán nem kiugró, és ha csak a keretek összértékét nézzük, akkor a világszinten kilencedik legértékesebbnek számító 659,5 millió eurós kollektíva csupán a spanyolokat előzi meg, éppenhogy (656 millió).

A friss Európa-bajnok olaszok 716 millióval a hetedik helyen állnak nemzetközi összevetésben, a belgák pedig a világbajnoki elődöntőhöz hasonlóan ismét a franciákat kapták meg a négy között, a 933 milliós keretnél csak az angoloké (1,07 milliárd) számít jobbnak.

Érdekesség, hogy a top 10 egyértelműen kiemelkedik, Uruguay lemaradása már közel háromszázmillió a spanyolokhoz képest.

A világ legértékesebb válogatottkeretei (Transfermarkt.de)

Anglia – 1,07 milliárd euró
Franciaország – 933 millió euró
Németország – 879,5 millió euró
Brazília – 828 millió euró
Argentína – 739,5 millió euró
Portugália – 738 millió euró
Olaszország – 716 millió euró
Hollandia – 708,5 millió euró
Belgium – 659,5 millió euró
Spanyolország – 656 millió euró
Uruguay – 373,9 millió euró

Így jutottak el a négyig

Az olaszok otthon a hollandokkal és a bosnyákokkal is csak ikszeltek (1–1), ezt a két meccset leszámítva viszont gólt sem kaptak, bár egy lengyelországi döntetlen (0–0) így is becsúszott. A hollandok elleni négy pont mindenesetre épp elég volt ahhoz, hogy egy ponttal megelőzzék a nagy riválist (12–11).

A belgák igazi halálcsoportból jutottak be a négyes döntőbe, hiszen az Eb-döntős angolok és az elődöntős dánok is ide kerültek, Izland csak az áldozati bárány szerepét tudta betölteni. Bár Londonban Mason Mounték örülhettek, a belgák ezt leszámítva minden meccsüket megnyerték a kvartettben.

No azért a franciák négyese sem volt egyszerű, hiszen a címvédő Portugáliát is meg kellett előzni, a lisszaboni mérkőzésen N’Golo Kanté jegyezte az elsőséget gyakorlatilag bebiztosító gólt, a horvátok és a svédek nagy csatát vívtak a bennmaradásért, köztük végül az egyforma egymás elleni eredmények mellett az eggyel jobb gólkülönbség rangsorolt – előbbi javára.

A spanyolok idegenben Svájcban a 89., Németországban a 96. percben mentettek pontot, Ukrajnában kikaptak, hazai pályán viszont minden riválisukat legyőzték, a németeket kifejezetten megsemmisítő módon, 6–0-ra, ezzel kiharcolva az első helyet.

Ez történt azóta

Az olaszoknak lassan történelemkönyvet kell elővenniük ahhoz, hogy vereséget találjanak: legutóbb 2018. szeptember 10-én, Portugáliában maradtak alul, azóta 37 mérkőzést játszottak le veretlenül, amivel világrekorderek lettek – no meg Európa-bajnokok. A világbajnoki selejtezősorozatban hat meccs után négy győzelem, két döntetlen és 12–1-es gólkülönbség a mérleg, bár a bolgárok elleni 1–1-et alighanem szívesen elfelejtenék. Itt a két meccsel kevesebbet játszó Svájc hat ponttal marad el az elsőtől, 4–1-es gólkülönbséggel.

A spanyolok előszeretettel túlóráztak az Eb-n, hiszen Horvátországot hosszabbításban (5–3) győzték le, Svájcot tizenegyespárbajban (1–1, 3–1), az elődöntőben viszont a büntetőpárbajban épp az olaszok (1–1, 2–4) jelentették a végállomást. Ezt gyorsan egy svédországi selejtezős zakó követte, de Grúzia és Koszovó ellen sikerült javítani, így 13 ponttal vezetik a csoportot hat meccset lejátszva. A svédek ugyanakkor eddig csupán négyszer szerepeltek, és csak négy pont a hátrány, úgyhogy ha nyerik a Koszovó és Görögország elleni hazai két összecsapást, jövő kedden élre állnak.

A belgáknál már említettük, hogy ugyancsak az olaszok ellen ért véget az Eb-álom, a vb-selejtezőben viszont csak egy csehországi 1–1 rontja a tökéletes mutatót, öt győzelem, egy döntetlen és 21–4-es gólkülönbség áll a csapat neve mellett, a cseheknek és a walesieknek egyaránt 7 pontjuk van öt, illetve négy lejátszott meccsel. Itt azért nehéz elképzelni, hogy akárcsak szoros legyen az első hely kérdése.

A franciáknál csak azt tartottuk igazából kérdésesnek, hogy a világbajnoki cím után mennyire sikerül még sikerre éhesnek maradniuk, mert mind a kezdő tizenegyet, mind a keret mélységét tekintve a világ legjobbjának számítanak (itt talán az angol szélső- és támadószekció jelenthet beleszólást).

Nos, a németek legyőzése után ki ne tudná, hogy Budapesten csak 1–1-re végeztek Antoine Griezmannék, ezzel pedig elképesztő sorozat vette kezdetét, Portugáliával (2–2), Svájccal (3–3, tizenegyespárbajban bukás), Bosznia-Hercegovinával (1–1) és Ukrajnával (1–1) is csak ikszeltek!

A széria a finnek ellen csak megszakadt (2–0), ez pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag készülhetnek a világbajnokságra, mivel a 12 pontos együttes mögött a mind az öt meccsén ikszelő ukránok és a négy fellépésen öt pontig jutó finnek állnak masszív hátrányban. Persze ha a finnek az ukránokat és a kazahokat is verik a következő szűk egy hétben, egy pontra azért feljöhetnek a franciákra a novemberi végjáték előtt, és az utolsó fordulóban épp a kékeket fogadják…

De ha már átvitt értelemben szóba jött a fogadás, akkor térjünk ki arra, hogy a bukik mit várnak: az első meccsen az olaszokat vélik jelentősen jobbnak, a másodikon a franciák valamivel szorosabb felvonáson esélyesebbek, de a végső győzelemre így is a 2018-as világbajnok a topfavorit, megelőzve a fej fej mellett álló belgákat és az olaszokat, míg a spanyolok egy picit lemaradva a negyedikek.

A lebonyolítással kapcsolatos információk

A négyes döntőben is alkalmazzák majd természetesen a gólvonal-technológiát és a videobírói rendszert. Ha egy mérkőzés a 90 perc alatt nem dől el, kétszer 15 perces ráadás, szükség esetén büntetőpárbaj következik – kivéve a bronzmeccsen, ahol a rendes játékidő döntetlen eredménye után egyből tizenegyeseket rúgnának a felek. Ez amúgy 2019-ben még nem így volt, ott az angolok a 120 perc gól nélküli játékot követően múlták felül Svájcot.

A találkozókon az UEFA végrehajtó bizottságának beleegyezésének értelmében ötöt lehet majd cserélni, hosszabbítás esetén pedig egy hatodik változtatást is végre lehet hajtani, de ahogy már ismert, ez három játékmegszakítást jelenthet a rendes játékidőben (plusz egyet a ráadásban).

A négy válogatott 23 fős kerettel vág neki a tornának, ebből három játékosnak kell kapusnak lennie. Ha valaki megsérül vagy súlyosan megbetegedik az első meccs előtt, egy másik futballista beugorhat a helyére a keretbe.

Az elődöntő két meccsét szerdán és csütörtökön este rendezik meg, a helyosztókat pedig vasárnap játsszák le, a milánói San Siróban és a torinói Juventus Stadionban is két ütközetet rendeznek.

Van-e hatása ennek a négyes döntőnek a világbajnoki szereplésre?

Közvetlenül nincs, hiszen bárki is nyeri meg az olaszországi végjátékot, csak a Nemzetek Ligája győztesének vallhatja magát, ezzel nem jut még ki a katari világbajnokságra.

Ugyanakkor a ligák csoportgyőzelmei értékesek lehetnek, hiszen a világbajnoki selejtezősorozat tíz csoportgyőztese mellett még három gárda juthat ki a 2022-es viadalra pótselejtező keretén belül. Ide pedig a tíz csoportmásodik mellett az a két NL-csoportgyőztes kerülhet be, akinek önerőből nem sikerül a világbajnoki kvalifikáció során az első két hely egyikén végezni.

Mivel az A liga győztesei (Franciaország, Belgium, Olaszország, Spanyolország) első kiemeltként egyaránt vezetik a csoportjukat, ha a végén is az első kettőben zárnak, ez a két jog csúszik eggyel lejjebb (Wales, Ausztria, Csehország, Magyarország), és mivel innen Wales és Csehország is a belgák csoportjába került, így a három közül egyikük biztosan lemarad az első két helyről, és elviszi az egyik pótselejtezős kvótát. A másik minden bizonnyal az eddig pocsékul szereplő Ausztriáé lesz, így a mieink reményei nem csak a csoportunk miatt nem fényesek.