Indul a Buli! De mire lehet jó az első számú kihívó, azaz a Borussia Dortmund?

Ahogyan hosszú évek óta mindegyik idényé, a pénteken rajtoló 2022–2023-as Bundesliga-szezon legfőbb kérdése is az: meg lehet-e fogni a Németországban egyeduralkodónak számító Bayern Münchent?!

Tízből hatszor is a Borussia Dortmund zárt ezüstérmesként a bajorok mögött, s az átigazolási időszakot látva ezúttal is a BVB ígérkezik a legfőbb kihívónak. Azt már csak halkan jegyezzük meg, nyilatkozataik alapján a Signal Iduna Parkban is így tekintenek magukra a fekete-sárgák. Függetlenül például attól, hogy nyáron elveszítették a csapat legnagyobb sztárját, a két és fél dortmundi idénye alatt 89 tétmérkőzésen 86 találatig jutó Erling Haalandot, a helyére szerződtetett Sébastien Hallerre pedig csak a jó ég tudja, mikor számíthatnak majd, miután az egyik rutinvizsgálat alkalmával rosszindulatú daganatot, hererákot diagnosztizáltak az elefántcsontpartinál...

Miként alakult át a dortmundi keret az elmúlt hetekben?

Haaland távozása a klubvezetés számára aligha okozott meglepetést, a norvég csatárért sajtóhírek szerint 75 millió eurót kapott a német klub. Így aztán bele is fért, hogy a többi távozó közül egyedül a 23 éves támadó, Steffen Tiggers távozzon még átigazolási díjért, az U-válogatott támadó mindössze 1,5 millióért lett a Köln futballistája. Visszavonult az elmúlt idényekben rendre maródi excsapatkapitány, Marcel Schmelzer, kölcsönszerződése lejárta után visszatért anyaklubjához a sok vizet amúgy sem zavart brazil Reinier és Marin Pongracic, míg szerződése lejártával ingyen állt tovább Axel Witsel, Dan-Axel Zagadou és a két cserekapus, Marwin Hitz és Roman Bürki.

Az érkezők oldalán az Ajaxban parádés idényt futó Haller volt a legnagyobb név, akinek balszerencsés – talán sokkolónak is nevezhető – kiválása komoly érvágás. Az elefántcsontparti támadó felépüléséig a Salzburgból 30 millióért elhozott Karim Adeyemi kaphat a vártnál is nagyobb szerepet. A Spiegel pedig szintén kiemeli, sőt, a 2022–2023-as idény hét legnagyobb ígérete közt említi az angol utánpótlás-válogatott jobbszélsőt, Jamie Bynoe-Gittenst, aki tippjük szerint az új Jadon Sancho is lehet fekete-sárgában. A párhuzam már csak annyiból sem rossz, hogy a tavaly nyáron 85 millió euróért lepasszolt Sanchóhoz hasonlóan a Manchester City akadémiájáról érkezett a Ruhr-vidékiekhez.

Bár az eddig elköltött 86 millió euró nagy része a támadószekcióban bevethető játékosokra ment, a Borussia számára ennél is fontosabb volt a védelem megerősítése. Beszédes, hogy a csapat az előző idényben a liga második legtöbb gólját szerezte (85), de a kilencedik legtöbbet kapta (52). Nem véletlen hát, hogy az első két szerződés, amit bejelentettek Dortmundban, az a Bayern Münchenből elcsábított Nicklas Süléé, valamint a Freiburgból igazolt, szintén felnőttválogatott védő, Nico Schlotterbecké volt.

Új igazolás még a Witsel-utódnak szánt exkölni, Salih Özczan, a két új cserekapus, a Herthánál tavaly felfedezett Marcel Lotka, s az elmúlt években alacsonyabb osztályokban szereplő, profi karrierjét Hamburgban kezdő Alexander Meyer is. Az utánpótlásból pedig a 17 éves Tom Rothe kapott még profi szerződést – az ifjú bal bekknek nem kell sokat letennie az asztalra ahhoz, hogy a szerencsétlenül járt Schmelzer szerepébe lépjen (legalábbis a pályán).

Lehet, hogy a legfontosabb változások a szakmai stábban történtek?

Egyáltalán nem túlzás azt írni, hogy a csapat jövője szempontjából legalább olyan fontos változások történtek a klubházban, mint a játékoskeretben. A szurkolók által nem túlzottan kedvelt vezetőedző, Marco Rose menesztését az utolsó fordulót követően azonnal bejelentette a BVB. Miként az is hamar kiderült, hogy a szakember helyét a közeget tökéletesen ismerő, megbízott edzőként a csapatot már korábban is irányító Edin Terzic veszi át.

A komolyabb játékosmúlttal nem rendelkező tréner különböző pozíciókat betöltve 2017 óta tartozik a Borussia kötelékéhez, azt megelőzően pedig a Besiktasnál és a West Ham Unitednél edzősködött. Első regnálása alatt, 2020 decembere és 2021 nyara között 32 tétmeccsen 20 győzelmet, 4 döntetlent és 8 vereséget tudott felmutatni a csapat kispadján, és a karácsonyi negyedik hely után harmadikként zárt vele a BVB.

A Kicker szerint egyenesen megváltóként tekintenek a szurkolók Terzicre, akik már azt sem igazán értették, tavaly nyáron miért nem maradhatott ő a szakvezető, minek kellett Rosét elcsábítani a Mönchengladbachtól. „Azt remélik, képes lesz megtalálni a szórakoztató csapatjáték és az eredményesség közti egyensúlyt, ami a Rose korszakra egyáltalán nem volt jellemző” – írta a helyzetről Patrick Kleinmann.

A keret kialakításában Terzic mellett kulcsszerepet kapott Sebastian Kehl is. Az egykori csapatkapitány 2015-ben vonult vissza és azonnal a klubvezetésbe került, most pedig Matthias Sammer helyét megörökölve a sportigazgatói szék lett az övé.

„Nemcsak a múltja vagy az általa vezetett első átigazolási időszakban megszerzett játékosok, hanem Terzic kiválasztása miatt is bíznak benne a szurkolók. Azt korai lenne megmondani, melyik játékos mennyire válhat be, az viszont egyértelmű, hogy a régi-új szakvezető kinevezése euforikus állapotot váltott ki Dortmundban és környékén, ezt pedig Kehl vitte keresztül" – fogalmaz az új sportigazgatóval kapcsolatban a Kicker újságírója.

Mit játszhat majd a Terzic-féle csapat?

A felkészülési időszak eredményeiből ugyanakkor nehéz kiindulni. Terzic együttese az első három találkozóját magabiztosan nyerte a nyáron, ám a legkomolyabb játékerőt képviselő Dynamo Dresden is csupán harmadik ligás volt az ellenfelek közül. Amikor aztán komolyabb falat, a spanyol élvonalban szereplő Valencia, valamint az előző idényben Bajnokok Ligája-elődöntőig jutó Villarreal következett, két kétgólos vereség lett a mérleg. A felkészülés hajrájában jött egy újabb harmadosztályú rivális, az 1860 München, amellyel már a Német Kupában, némi téthelyzet mellett csapott össze a BVB (3–0), végezetül pedig a török élvonalban játszó Antalyaspor (1–1).

A meccsekből azonban egyértelműen kirajzolódott, hogy az újonnan érkezők közül  Adeyemivel, Schlotterbeckkel és Sülével is a kezdőben számolna az új mester. Más kérdés, hogy a Bayerntől érkezett védő sérülés miatt a bajnoki rajton biztosan nem áll majd rendelkezésre.

Terzic három- és négyvédős rendszereket is kipróbált, a legtöbb játékidőt azonban az előző évekre is jellemző 4–2–3–1-es alapfelállásban töltötte pályán a Borussia. A meccsek alapján nem meglepő következtetés a német sajtó részéről, hogy Hallert az első fordulókban a még mindig csak 17 esztendős Youssoufa Moukoko próbálhatja meg helyettesíteni egycsatáros játéknál. A másik opció, amit szintén többször láthattunk, ha két csatár marad elől, ilyenkor az alapvetően bal szélsőként próbálgatott Adeyemi mellett Julian Brandtnak szavazott előszeretettel bizalmat a szakmai stáb. Brandt egyébként Moukoko riválisa is lehet a kilences pozícióért. 

A Bild jóslata szerint – ha nem jönnek komolyabb sérülések –, akkor a

alapcsapatot favorizálja majd Edin Terzic.

Kire érdemes még odafigyelni?

A csapat szempontjából egyáltalán nem mellékes, hogy – bármekkora erővel is csábította a Liverpool és a Chelsea – Jude Bellingham kitartott a BVB mellett. Hihetetlen, hogy az angol még mindig csak 19 esztendős, főleg annak tükrében, micsoda érett futballt volt képes bemutatni már a második Bundesliga-szezonjában. Az fbref.com-on elérhető adatok alapján nincs Dortmundban még egy játékos, akit annyi labdával kerestek volna a társak, mint őt (1783), és a teljes mezőnyben is csupán három Bayern-játékost vettek többször játékba az angolnál. Ha nem kapta, hát megszerezte a labdát: ő nyerte az egész bajnokságban a harmadik legtöbb párharcot (433), és helyezte az ötödik legtöbbször nyomás alá az ellenfeleket (646). Cserébe a lefújt szabálytalanságok számában is ligaelső (102), ám az emellé társuló 9 sárga és nulla piros lapja megint csak azt mutatja, intelligens, a felesleges durvaságokat mellőző játékkal rukkolt elő az esetek jelentős részében.

Bellingham a támadójátékot is hasonló intenzitással segítette: klubon belül mindenkinél több pontos indítása, valamint a tizenhatoson kívülről érkező gólpassza van. Összesen 19 nagy helyzetet alakított ki, ez Marco Reus mögött, Julian Brandttal holtversenyben a második helyre elég a fekete-sárgák között. Nem véletlen, hogy 44 tétmeccsen 3769 játékperccel, hat góllal és tizennégy gólpasszal zárta a 2021–2022-es idényt, no meg a 2021 tavasza óta 35 millióról 80 millió euróra nőtt becsült piaci értékkel a Transfermarkt adatai szerint.

Bár a csapatmenedzser Jürgen Klopp tagadta, angol és német sajtóhírek egyöntetűen állítják, a Liverpoolnak 100 millió eurónál többet is megért volna a 14-szeres válogatott angol középpályás, aki egyelőre hisz a Borussia projektjében, és abban, hogy részese lehet a Bayern-hegemóniát végre megtörő csapatnak.

Bellingham számára azonban új kihívást jelenthet, hogy a pálya tengelyében megszokott társa, Witsel helyén jó eséllyel az 1. FC Kölntől érkezett Özcannal kell majd összeszoknia minél gyorsabban.

„Jelen állás szerint nehéz elképzelni, hogy – az immár 34. életévét taposó – Marco Reuson kívül akad a Borussiánál az angol középpályásnál fontosabb játékos. Ám, ha ők ketten egészségesek és jó formában is vannak, bármilyen magasságot elérhet velük a csapat" – hangsúlyozza Bellingham kereten belüli jelentőségét Matt Ford, a DW riportere.

Mit várnak a klubházban?

Joachim Watzke klubigazgató a Kickernek adott nyilatkozatban elárulta, arra számít, hogy az RB Leipziggel és a Bayer Leverkusennel lehetnek a legnagyobb csatában a dobogós helyekért. Szerinte a papírforma az lenne, ha a Bayern mellett ők hárman érnének oda a Bajnokok Ligája-indulást érő négy hely valamelyikére, ám a 63 éves üzletember azt is megjegyezte, az elmúlt években bőven akadt meglepetés a nemzetközi kupaporondon dúló csatában. A kérdésre, hogy valóban megszakíthatják-e a bajorok hegemóniáját igyekezett diplomatikus választ adni: „Előbb-utóbb minden sorozat megszakad, mi is ezen vagyunk, de ezt a 2022–2023-as idényre előre nem ígérhetjük meg.”

Watzke hozzátette, bár a német élvonal klubjainak többségéhez hasonlóan még a Dortmund is nyögi a koronavírus-világjárvány miatti sportválság utóhatásait – mintegy 100 millió eurós mínusszal zárták az előző két versenyidényt a tervezett bevételekhez képest –, úgy érzi, jól tudtak erősíteni. „Lehet, hogy Haaland távozott, de utána is van élet. Ahogyan a Bundesliga is bizonyítani fogja, hogy sem ő, sem Robert Lewandowski nem hiányozhat az idők végezetéig. Nincs okunk feleslegesen bájologni, két húzónevét veszítette el a liga, ami érdekes helyzetet, érdekes kihívást teremt a bajnokság számára. Ugyanakkor a Bundesliga jóval korábban is létezett, minthogy ők idekerültek volna, és továbbra is jól fog működni. A Bayern különösen ambiciózus igazolásokat vitt végbe, amelyekkel a magunk módján mi is igyekeztünk lépést tartani.”

Legkésőbb jövő májusban kiderül, sikerül-e a tabellán is tartani a lépést Julian Nageslmannékkal. A Bayern a legutóbbi kiírást nyolcpontos előnnyel nyerte a Borussia előtt.

„Dortmundban sosem okozott gondot a gólszerzés, de a védelem az előző idényben – hasonlóan az azt megelőzőekhez – igencsak sebezhető volt. A kocka most fordulni látszik, az új érkezőkkel szemben egyértelmű elvárás, hogy azonnal jóval stabilabbá tegyék a hátsó alakzatot. De közben Haaland és Haller is hiányozni fog, így egy klasszikus befejező akár hiányozhat is. Megkérdőjelezhető, hogy Adeyem vagy épp Malen egymaga képes lehet-e kompenzálni ezt a hiányt, mert egészen egyszerűen más típusú játékosok. Valószínűbb fogatókönyv, hogy a gólszerzés felelősségét több vállon kell majd megosztani" – írta prognózisában a már emlegetett Kleinmann.

(Borítókép: Sebastian Widmann/Getty Images)