Talán még a halottakat is feltámasztaná a Napoli bajnoki címe

„E non sanno che se só perso” – ezt a drapériát függesztették ki 1987-ben a nápolyi temető bejáratához az ultrák, ami magyarul annyit tesz:

Az akkor már 85 éve alapított klub egy bizonyos Diego Maradona vezérletével ugyanis története első bajnoki címét ünnepelhette abban a szezonban, a nem mindennapi transzparens pedig alighanem tökéletesen tükrözi azt a fajta fanatizmust, ami Dél-Olaszország legnagyobb városának drukkereire jellemző.

Az idén 118 esztendős egyesület ezen kívül még egyszer, az 1989/90-es idényben ünnepelhetett aranyérmet, vagyis legutóbb 33 évvel ezelőtt ért a csúcsra.

Az viszont biztos, hogy ha az isteni Diego odafentről letekint az utódokra, büszkén húzhatja ki magát, hiszen a Napoli napjainkban olyan szinten dominálja az olasz bajnokságot, hogy az már-már félelmetes. Múlt szombaton délután a Salernitana ellen aratott 2–0-s győzelem már a 16. volt a szezonban, Luciano Spalletti alakulata pedig a bajnokság felénél 12 ponttal vezette a tabellát.

Ami viszont a kidolgozott előnynél is nagyobb bizakodásra adhat okot a drukkereknek, az a kedvencek játéka, akik a legtöbb gólt szerezték a pontvadászatban (46) és a Juventus mögött a második legkevesebbet kapták (14), támadásban és védekezésben is nagyszerűen teljesítenek.

Pedig ahogyan a bevezetőben is írtuk, senki nem tekintett bajnokaspiránsként a Napolira, leginkább azért, mert kulcsembereit veszítette el a nyáron. Olyan meghatározó játékosok távoztak, mint Kalidou Koulibaly, Dries Mertens, vagy éppen Lorenzo Insigne, az érkezők közül pedig senki nem tűnt extrának. Ehhez képest Kim Mindzse már most kirobbanthatatlan a védelemből, Mathías Olivera nemhogy bevált a hiányposztnak számító balhátvédként, hanem a liga egyik legjobbja azon az oldalon, Zambo Anguissa meccsről meccsre élete formájában zakatolja végig a középpályát, Hvicsa Kvarachelia beceneve pedig mindent elmond a teljesítményéről: Kvaradona…

Egyértelműen a 21 éves grúz volt a jolly joker Aurelio De Laurentiis tulajdonos paklijában, akit mindössze 10 millió euróért szerzett meg a nyáron a Dinamo Batumitól, a Transfermarkt becslése szerint pedig fél év alatt 60 millióra nőtt az értéke… A szélső 7 gólnál és 7 gólpassznál tart a bajnokságban, a helyzetek kialakításában és a kulcspasszokban pedig nem csak a csapatból, hanem az egész ligából kiemelkedik. Minden sorozatot figyelembe véve 20 meccsen 21 gólból vette ki a részét befejezőként, vagy előkészítőként, ráadásul hihetetlenül érzik egymást a góllövőlistát 13 találattal vezető Victor Osimhennel, és már most Európa topklubjai figyelik. 

De nem csak az imént említett nevek dicsősége a mostani remeklés, amelyhez hasonló – és ugyanilyen váratlan – talán csak egy van még a kontinensen, nevezetesen az Arsenalé. Nagybetűs csapatként működnek együtt a nápolyiak, Eljif Elmas, Stanislav Lobotka, Piotr Zielinski, Giovanni Di Lorenzo, Matteo Politano, Hirving Lozano vagy éppen Amir Rrahmani neve az átlagszurkolóknak aligha cseng ismerősen, mégis mindannyian tökéletesen illeszkednek a Napoli gépezetébe, akár kezdőként, akár csereként kell bizonyítaniuk.

Ebben pedig megkérdőjelezhetetlen a vezetőedző, Luciano Spalletti szerepe, aki bár elismert szakemberként van elkönyvelve a köztudatban, az igazi áttöréssel mindeddig adós maradt. Két olasz kupát nyert a Romával, az orosz Zenittel pedig két bajnoki elsőséget is ünnepelhetett, ám ezek az eredmények azért nem azok, amelyekkel magasabb polcra ugranak a szakemberek.

A 63 éves mester azonban a mostani szezonra tökéletesen összekapta a gárda védekezését, támadásban pedig szinte tökéletesre fejlesztette kedvenc, 4-3-3-as felállását. Rendkívül tudatos és felépített a Napoli játéka, amelyben mindenki tudja a pontos szerepét és senki nem akarja túlvállalni magát, ez pedig egyértelműen Spalletti érdeme.

Intő jel egyedül az előző szezon lehet, ahol tavaszra fogyott el a csapat, és bár akkor is sokáig vezette a tabellát, végül „csak” bronzérmesként zárt. Az előny most nagyobb és az együttes is sokkal meggyőzőbbnek tűnik, a kettős terhelés viszont még szintén gond lehet. A Bajnokok Ligájában ugyanis legalább annyira dominálta a csoportját az olasz alakulat, mint a hazai pontvadászatot, ráadásul az Ajax elleni 6–1-es, vagy a Liverpool elleni 4–1-es diadal arra is választ adott, hogy a más nemzetű riválisok ellen is több mint versenyképes a gárda. A nyolcaddöntőben a Frankfurt nem tűnik megoldhatatlan feladatnak, utána pedig már csak két párharcot kell megnyernie a BL-döntőhöz, és biztosak lehetünk abban, hogy ezt a Napolit minden rivális elkerülné. 

A sorozatterhelést viszont más már nem fogja befolyásolni, tekintve, hogy az Olasz Kupában nagy meglepetésre már a legjobb 16 között búcsúztak a nápolyiak, miután a sereghajtó Cremonese büntetőpárbajban kiejtette őket.

A magyar vonatkozás

A jelenleg az NB I-es Vasast erősítő Novothny Soma 2012-ben került Nápolyba, így személyes élményei is vannak a klubról és az azt övező hangulatról. 

„Fiatalon, 18 évesen igazoltam a Napoliba, de rendkívül megszerettem az egyesületet és a várost is. Egészen egyedi az a miliő, ami ott uralkodik, az emberek élnek-halnak a futballért, nagyon megérdemeltek már egy ilyen évet a számukra sokszor csalódást keltő szezonok után. Követem a csapat szereplését és természetesen nagyon drukkolok annak, hogy 33 év után újra bajnoki címet ünnepelhessen. Remélem, hogy a legutóbbi, Juventus elleni kiütés akkora lökést ad majd a játékosoknak, hogy az idény végéig kitart a lendület.”

A 28 éves támadó elárulta, a mostani keretből személyesen már nem ismer senkit, akivel tartaná a kapcsolatot, de Marek Hamsíkkal a mai napig jóbarátok és szoktak beszélni.

A sportigazgatót viszont ismerem, egyeztettem vele, ha úgy alakul, az utolsó bajnokira megpróbálunk kimenni néhányan, akkor ugyanis az OTP Bank Liga küzdelmei már véget érnek.

Novothny szerint bár a kettős terheléshez nincsenek hozzászokva a Napolinál, hiszen a Bajnokok Ligájában általában nem volt szerencséjük, most viszont az Eintracht Frankfurt elleni párharcnak egyértelműen az olasz csapat az esélyese, utána pedig bár sok múlik a sorsoláson, bármi megtörténhet. Szerinte senki nem örülne annak, ha Spalletti alakulatával kerülne össze. Végül arra voltunk kíváncsiak, ha a drukkerek választhatnának, Novothny Soma szerint a Scudettót, vagy a BL-trófeát létesítenék-e előnyben.

Nehéz kérdés, amilyen fanatikusak arrafelé az emberek, azt mondanák, mindkettőt nyerje meg a csapat. De talán az olasz bajnoki cím valamivel előbbre való, egyrészt nagyon régen ünnepelhettek Nápolyban aranyérmet, másrészt a hazai bajnokságban aratott sikernek számukra nagyobb értéke és presztízse van.

Vasárnap újabb fontos lépést tehet a csapat az aranyérem felé, 20:45-től ugyanis a jó formában lévő AS Roma látogat a Diego Armando Maradona Stadionba.

A riválisoknál viszont az utóbbi hetekben kirobbant újabb olasz futballbotrány nagyobb veszélyt jelenthet a nápolyiakra, akiket Osimhen átigazolása és annak körülményei miatt vizsgálnak. A témával részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

(Borítókép: Giuseppe Bellini / Getty Images Hungary)