Átírhatják a futballtörténelmet, hét világbajnoki cím kerülhet új gazdához

Mi is történt a kameruni válogatottnál?

Január elején a kameruni U17-es labdarúgó-válogatott azzal az igencsak kétes dicsőséget jelentő hírrel került az újságok címlapjaira, hogy a korosztályos Afrika-kupa selejtezőjéről a nevezett keret kétharmadát kirúgták, mert kiderült, a játékosok hazudtak a korukról. A fiatal futballisták egy speciális, a csukló csontjainak fejlettségét vizsgáló MR-teszten hasaltak el. A helyi szövetség elnöke, Samuel Eto'o a hírek szerint gondoskodott arról, hogy a csaló játékosok többé egyetlen válogatott esemény közelébe se tehessék a lábukat.

Az eset egyáltalán nem új keletű: a Barcelona korábbi klasszisa a megválasztását követően már harcot hirdetett a kameruni labdarúgás megtisztulásáért. Múlt nyáron aztán több nyilvános nyilatkozatot tett arról, hogy milyen fontos lenne a korral való trükközés visszaszorítása az országban. Mi több, nyolc klub negyvennégy játékosát vizsgálat alá is vonták, a többség játékjogát szintén felfüggesztve.

Azonban kár lenne azt gondolni, hogy a jelenség megáll Kamerun határainál. Sőt, akár az afrikai kontinensen, elvégre Dél-Amerikában is akadnak érdekes sztorik. A 2009-es U17-es vb-n házigazdaként pályára lépő Nigéria keretéből 15 játékost lepleztek le az akkor még újdonságnak számító MR-módszerrel, a 2009-ben korosztályos Afrika-kupát nyert Gambia válogatottjából szintén többen megbuktak a csuklóvizsgálaton. Négy évvel ezelőtt Guineát konkrétan ki is zárták, mert nem tudta időben pótolni a keretéből megbukott futballistákat.

A példák sora végeláthatatlan, a CNN-en megjelent összeállítás pedig nem finomkodik a következtetés megvonásával:

Az összegzés egyfajta utalás is az amerikaiak által korábban szintén bemutatott Chancel Mbemba történetére. A Marseille-ben futballozó, korábban az Anderlecht és a Newcastle együttesét is megjárt védő az őt Európába igazoló belga klub adatbázisába 1994-es születési évvel került be, holott a FIFA egy korosztályos tornán már regisztrálta 1991-esként. A dilemmát tetézte, hogy Mbemba egy interjúban azt állította, 1990-ben született, míg a sztorinak utánajáró CNN egy 1988-as születési dokumentumot talált róla.

A bekk nyáron ingyen igazolt a Portótól a Marseille-hez, piaci értékét 17 millió euróra taksálják. Érdemes megjegyezni, az 1994-es születési dátummal, azaz 28 évesnek tekintve őt. Nem kell nagy gógyi hozzá, hogy megjegyezzük, ha a CNN gyanúja igaz, és idén már a 35. életévében jár, a játékjoga megközelítőleg sem ér ennyit.

A nigériai szövetség korábbi elnöke, Anthony Kojo Williams szerint egészen addig kár megtisztulást várni, amíg a fekete-afrikai tagszövetségek nem lépnek fel egységesen és példás szigorral a csalás ellen.

Pontosan tudjuk, hogy korosztályos szinten túlkoros játékosokat szerepeltetünk folyamatosan. Ez egy tény: állandóan csalunk. Ki kell végre mondani, és tenni ellene!

– fogalmazott a BBC által idézett egykori sportvezető.

Hét plusz egy vb-győzelem kérdőjeleződik meg

Williams és Eto'o felszólalásai mellett az afrikai válogatottak szereplésében szélesre nyílt olló, az utánpótlás- és felnőttszinten elért markánsan eltérő eredmények is csak erősítik a gyanút. Ghána kétszer, Nigéria ötször nyert U17-es világbajnokságot. Egy korosztállyal feljebb, az U20-as vb-n Ghánának szintén összejött egy arany, ám a felnőttmezőnyben ennek az eredményességnek eddig még a közelébe sem értek ezek a nemzetek. S még mielőtt valaki felkiáltana, Kamerun 2000-es és Nigéria 1996-os olimpiai sikerét is az utánpótlással elért eredmények közé érdemes számolni, hiszen a játékokon többnyire U23-as futballisták szerepelhetnek csak.

Azt kell mondjam, úgy lenne fair, ha Afrika magától lemondana a világbajnoki címeiről, Ghána és Nigéria pedig visszaadná a trófeákat a FIFA-nak. Túlontúl egyértelmű, hogy csalással értük el őket

– fogalmazott a CNN Sports által idézett elefántcsontparti szakíró, Mamadou Gaye.

Az eset állítólag a FIFA figyelmét sem kerülte el, ám így is a valószerűtlenebb forgatókönyvek közé sorolják, hogy Ghána 1991-es vagy Nigéria 1985-ös és 1993-as sikerével utólag  bármit lehetne kezdeni. Egyszerűen túl sok idő telt el az akkor szerepeltetett futballisták esetleges túlkorosságának érdemi bizonyításához.

Ugyanakkor néhány pillanatra érdemes megállnunk, és elidőzni afelett, miként alakulna át a korosztályos vb-címek eloszlása, ha igazolódna a csalás. Európa négy, Dél-Amerika három U17-es trófeával gazdagodna, míg a torna 1985 óta íródó történetében a kontinensek összevetésében élen álló Afrika az utolsó helyre zuhanna, holtversenyben az egynemzetes Ausztráliával.

Amennyiben a vizsgálatot kiterjesztenék az U20-as vb-kre is, úgy Ghána 2009-es címe kerülne veszélybe, ami közvetve már a magyar labdarúgást is érintené. Egervári Sándor egyiptomi hősei a torna elődöntőjében Ghánával szemben maradtak alul 3–2-re, és lettek végül bronzérmesek a világbajnokságon. A jövőben akár ez a medália is elkezdhetne ezüstösen csillogni...

A csuklóvizsgálat hasznos, de önmagában kevés

Amiért mégis valószínűtlen a végeredmények utólagos bolygatása, az az, hogy az MR-vizsgálat hatékonysága sem tökéletes. A szakemberek a csuklócsontok fejlettségét veszik górcső alá az ellenőrzésnél, a normáknak megfelelően 1–6-ig osztályozzák azok fejlettségét. A legtöbb férfi esetében ezek 19 esztendős korra fejlődnek ki teljesen, ám sokszor egy évvel korábban is megtörténik mindez. Éppen ezért az U17-eseknél többnyire még mérvadó lehet, bár nem száz százalékban, hogy kinek milyen a kézszerkezete, az U20-as korosztálynál viszont már ez a vizsgálat sem segít.

A rendszert ráadásul az afrikai kontinentális szövetség (CAF) évekkel ezelőtt bevezette saját utánpótlástornáira, a doppingellenőrzések mellett így is szűrve a játékosokat, a jelek szerint azonban így sem sikerült látványos tisztulást elérni... 

Ebben az utánpótlásedzők is nyakig benne vannak, akiket nem érdekel más, csak a pódium és a sikerekkel való csillogás. Ahelyett, hogy azt néznék, az U17-es vagy az U19-es korosztályban olyan fejlesztőmunkát végezzenek, amely a valóban fiataloknak segít profiként is sikeres játékossá válni

– bosszankodik Gomezgani Zakazaka, Malawi futballszövetségének versenyszervezésért felelős vezetője.

Túl nagy a csábítás

Ám jóval többről van szó, mint a személyes dicsőség hajkurászásáról. Akár Nigériáról, akár Ghánáról vagy Kamerunról legyen szó, az adatok alapján ha egy futballista nem jut el tinédzserkora végéig Európába, akkor már kevesebb mint egy százalék lesz az esélye annak, hogy valaha kontinenst tudjon váltani.

A klubok többsége 17-18 éves tehetségeket keres, mert saját maguk szeretnék felépíteni őket, amennyiben viszont nem érik el a megfelelő szintet ennyi idős korukra, elbúcsúzhatnak az Európáról szőtt álmaiktól

– hangsúlyozza a The Athleticnek nyilatkozott Wanneh Giovanni. A kameruni sportújságíró szerint a futball jelentette kitörési pont túlontúl csábító a világbank szerint több mint 40 százalékban a létminimum alatt élő helyiek számára ahhoz, hogy ne próbáljanak a gyermekeiknek plusz időt nyerni néhány év eltagadásával, ha lehetőségük van új születési papírokat szerezni.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az említett országok bajnokságaiban még ma is ritkaságszámba mennek azok a klubok, amelyek állandó fizetést tudnak biztosítani a játékosaik számára. A klubok fő bevételét eleve a futballisták játékjogának értékesítése jelenti. A FIFA kimutatásai szerint az elmúlt tíz évben tízmillió dolláros bevételre tettek szert a régió klubjai a játékosok eladásából, ami európai fejjel igen csekély, mégis az egyetlen szabad szemmel is jól látható biztos piaci bevételforrásuk.

Mivel a piac túlsó felén lévő európai, észak-amerikai vagy épp közel-keleti klubok eleve többet költenek a 18–23 éves korosztályhoz tartozó játékosokra – elvégre így jobb eséllyel tudják később profittal továbbértékesíteni –, az afrikai együttesek is ugyanabban érdekeltek, mint játékosaik: minél többen – papíron – minél fiatalabbként tűnjenek fel az európai klubok megfigyelőinek radarján.

Ennek érdekében nem riadnak vissza a sokszor még ma is foghíjas állami adminisztráció kijátszásától.

Nem mindig aljasságból csalnak

A CNN kiemeli, nem mindig szándékos a csalás, még csak korruptnak sem kell lenni, hogy valaki két-három évvel idősebb legyen a papírjaiban láthatónál: sok helyütt ugyanis még mindig nincs megfelelő anyakönyvezés, a dokumentumokat sokszor jóval később, jószerivel bemondásra állítják ki a helyi hatóságok. Az pedig csak súlyosbítja a problémát, ha valakiről lemondanak a vér szerinti szülei, ott hagyják valahol, állami gondozásba kerül vagy épp adoptálják.

Sokszor még ma is kézzel készülnek a nyilvántartások, és rengeteg olyan fiatal kezd futballozni, akinek egyszerűen nincs is anyakönyvi kivonata. Ez a másik, ami óriási gondokat okoz

– magyarázza Gomezgani Zakazaka. Van, akinek fogalma sincs, hogy mikor született, ha pedig önbevallással mégis mond egy dátumot, miért fogadna önmaga ellen, és tippelné magát idősebbnek? Még ha nem is akarnak csalni a helyi fiatalok – és ügynökeik –, olyan születési dátumot mondanak be, amelynél valószínűbb, hogy idősebbek, mintsem fordítva cselekedjenek, és így megfosszák magukat egy későbbi jó lehetőségtől. 

A helyzeten segíthet, hogy Kamerunban és Malawiban is elkezdték bevezetni a digitális nyilvántartásokat, ám az állami szintű informatikai fejlesztés csak lassan halad.

A kameruni szövetségnél Eto'óék egy másik, a trükközések számát vélhetően visszaszorító lépést fontolgatnak. A korábbi szokás ugyanis az volt, az MR-vizsgálatra idézett játékosok közül csak azok nevét közölték nyilvánosan, akik átmentek a teszten. Akik megbuktak, azokat a korosztályos eseményekről eltiltották ugyan, de a nyilvánosság már nem bélyegezte meg egyiküket sem. Széles körben ugyanis sokszor ki sem derült, hogy kikről van szó. A korábbi támadó a jövőben viszont a vizsgálaton megbukottak listáját közölné, ahogy ezt a januári botrány esetében meg is tette.

(Borítókép: A kameruni szövetség elnöke, Samuel Eto'o. Fotó: Nicola Campo / Getty Images Hungary)