Visszatért az alapokhoz, ezzel négy pontot nyert, de a labdát elvesztette válogatottunk

2024. június 14. Marco Rossi, Bolla Bendegúz és Loic Nego hatalmas önbizalommal és jókedvvel válaszolt az újságírók kérdéseire. Másnap kezdődött számunkra az Európa-bajnokság. A biztos, földön való labdakihozatal begyakorolva, legyen többet nálunk a labda, kreatívabb játék és támadójáték. Bármelyik csapat ellen van esélyünk. Az MLSZ vezetése ennél is tovább látott: csalódás lenne, ha nem jutnánk tovább a csoportból! A megkérdezett szurkolók 82 százaléka szerint nem kapunk ki, 58 százaléka szerint megverjük Svájcot. Simán. Alig telt el pár hónap, és az októberi két Nemzetek Ligája-találkozóra mégis vissza kellett térnünk a biztos alapokhoz.

Négy pontot szerzett a magyar labdarúgó-válogatott a Hollandia és Bosznia-Hercegovina elleni NL-mérkőzéseken. Egyrészről közelebb került ahhoz, hogy bebiztosítsa A divíziós tagságát, másrészről nyomás alá helyezte a következő játéknapon pont a mieinket fogadó, velünk négy kör után azonos pontszámmal álló Hollandiát. Kihozta a legtöbbet két olyan találkozóból, amelynek a fő kérdése az volt, hogy vissza tudja-e billenteni Marco Rossi a kisiklott vagonokat a megfelelő sínpárra, vagy 2021-hez hasonlóan jön még egy albán meccs szintű pofon.

A válogatott vezetése és játékosai azonban remekül reagáltak a helyzetre. Ezért hatalmas dicséret jár a csapatnak és stábjának.

Ehhez azonban vissza kellett térni az alapokhoz. Vissza kellett ereszkedni ismét két lábbal a talajra.

Vissza ahhoz a játékhoz, amely nevesebb, angol, német vagy francia játékosok életét, pályán töltött perceit is keserítette már. Stabil, fegyelmezett védekezés, passzsávok és centrális területek lezárása, kontroll alatt tartása, kevés labdabirtoklás, gyors átmenetek, az elenyésző lehetőség nagy hatékonysággal való kihasználása. A földön való játék, a labdakihozatalok erőltetése, az oldalak rendszeres túltöltése, a rendszerbe olvasztott ad-hoc megoldások, a brazil Fernando Dinizről elnevezett dinizizmus, valamint válogatottunk játékába látott jelei egy tollvonással kerültek áthúzásra.

„Ami nagyon fontos, mi nem vagyunk topcsapat!”

A bosnyákok elleni 2–0-s eredményt követően már sokkal mértéktartóbb volt szövetségi kapitányunk is. Vissza kell(ett) téríteni a szurkolói fejeket is a realitások talajára. „Az is igaz ránk, hogy labda nélkül sokkal jobbak vagyunk. Nem mérhetjük magunkat topcsapatokhoz. Két lábbal a földön kell maradjunk. Senki se várja, hogy domináljunk a legnagyobbak ellen. Reménykednünk kell, hogy a szerencse is mellénk álljon” – az értékelés már egzakt kommunikációs elemeket és üzeneteket tartalmazott: ennyit tudunk!

Azonban a legtöbben soha nem is vártak többet. Sokan értékelték eddig is azokat a pluszokat, szoros eredményeket, küzdeni tudást, tökéletesre fejlesztett minimalista játékot, amely nem várt, erőn felüli eredményeket hozott. Amellyel ezúttal is sikert értünk el.

Az Európa-bajnokságon és az azóta eltelt időszak minden mérkőzése alatt jobb minőségű helyzeteket sikerült összehoznunk, mint Hollandia (0,42-es npxG) és Bosznia (0,59-es npxG) ellen. A tizenegyesek nélküli mutatóink idáig egyszer sem mentek az egyes érték alá, a legnagyobb változás azonban nem ezekben a számokban mutatta leginkább a változást. A korábbi átlagos 82 százalékos passzhatékonyságunk 69 százalékra esett ezen a két meccsen. A korábbi 10-11 szabálytalanságunk helyett mindkét találkozón 19-szer fújtak ellenünk a játékvezetők. Bosznia ellen növekedett hosszú átadásaink, felívelésünk száma, és átlagban 30 százalékban birtokoltuk a labdát.

A mély védekezés, a kemény, labda nélküli játék eredményt hozott.

Ez a legfontosabb. Eredmény, amely visszahozza az önbizalmat, erősíti a szurkolók csapatba vetett hitét. Nem annyira szép, de legalább a miénk.

Megtanultuk, hogy azt kell csinálnunk, amiben a legjobbak, legeredményesebbek vagyunk. Ezt pedig mindenki elfogadja és szereti.

Belenéztünk a tükörbe. Tanultunk belőle, gyorsan regenerálódtunk, javítottuk a hibákat. A kérdés azonban így továbbra is adott: mire képes valójában ez a magyar válogatott? Elérte teljesítőképességének és lehetőségeinek a maximumát? Ez a két találkozó képességeink és játékerőnk elfogadása, beismerése volt?

Hollandia ellen mindent megtettünk, kifejezetten jól játszott a magyar válogatott egy támadásokban ezen az estén korlátozott topcsapat ellen. Azonban a Virgil van Dijk kiállításáig jellemző meccskép, a folyamatosan 15 és 18 százalék között lebegő labdabirtoklás és közel minden második átadás rossz címre érkezése hosszú távon nem kárpótolható kevés hibával dúsított védekezéssel, keményebb jelenléttel, megemelkedett szabálytalanságok számával. 91 pontos passzal büszkélkedhettünk az ellenfél térfelén, aminek releváns része a piros lap felmutatását követően esett, és a mérkőzés hajrájára egyenlítő, majd visszaállt hollandoknak volt köszönhető. Azt azonban senki sem gondolta, hogy a bosnyákok ellen is csak 77 lesz.

Hosszú idő után azonban hat olyan labdarúgó is a pályára lépett a kezdőcsapatban, aki az NB I-ből érkezett. Erre legutóbb 2021-ben került sor, barátságos mérkőzésen. Egy ennyire egységesen, csapatként jól működő egységből nehéz kiemelni bárkit, azonban nem lehet szó nélkül elmenni a kiváló és magabiztos teljesítményt nyújtó Dibusz Dénes védései és játéka mellett. Ugyanígy kiemelést érdemel Nagy Zsolt produktuma, akinek bár passzhatékonyságán (átlagban 57,5 százalék a két meccsen) lehet még mit csiszolgatni, de két gólpassza és a kiharcolt tizenegyes előtti szituáció főszereplővé tette. A tegnap esti 13 megnyert párharca és kilenc labdavisszaszerzése pedig remek védőmunkáról tanúskodik.

Szoboszlai Dominik is abban a szerepkörben tündökölhetett, amiben rengeteg elismerés illette már liverpooli játékát is. A labda nélküli mozgása, védekezése, a csapatért, az egységért tett erőfeszítései akkor is kiemelendők, ha Hollandia ellen tőle szokatlan 69 százalékos passzpontosság társult a felőrlő labda utáni nyomozáshoz. Tegnap sem liverpooli mértékkel mérhető mennyiséget volt nála a játékszer, de két találata, két helyzetkialakítása és hét-hét labdaszerzése és győztes párharca abszolút az átlag fölé emelték.

Kijelenthető, Németország megnyerte a Nemzetek Ligája A divíziójának 3. csoportját. Az is borítékolható, hogy Bosznia-Hercegovina ismét búcsúzni kényszerül az elittől a feljutását követően. Hollandia öt ponttal a második, Magyarország ugyancsak öt egységgel a harmadik pozícióban áll. Az erőviszonyok alapján ez a helyes sorrend. 

Azonban az a tény, hogy novemberre is maradt esélyünk a második hely megszerzésére, az hatalmas pozitívum. Ha előzetesen ez a forgatókönyv került volna a magyar futballszínház vezetésének az asztalára, minden bizonnyal azonnal aláírták és engedélyezték volna a próbafolyamatok megkezdését.

Itt tartunk. Ezt tudjuk. Ezt nagyon sokan szeretjük és értékeljük is. A többit meg megnézzük a La Liga vagy a Premier League rangadóira kapcsolva.

A szerző 24-szeres válogatott labdarúgó, játékosként a Ferencvárossal háromszor, míg a német Kaiserslauternnel egyszer nyert bajnokságot.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Nemzetek Ligája, A divízió, 4. forduló: 

3. csoport

• Bosznia-Hercegovina–Magyarország: 0–2 (0–1). Gól: Szoboszlai (38., 50., utóbbi 11-esből)
• Németország–Hollandia: 1–0 (0–0). Gól: Leweling (63.)

A csoport állása: 1. Németország: 10 pont (10–3), 2. Hollandia: 5 (8–6), 3. Magyarország: 5 (3–6), 4. Bosznia-Hercegovina: 1 (3–9)

További mérkőzések:

5. forduló (november 16.)

• 20.45: Hollandia–Magyarország (Amszterdam)
• 20.45: Németország–Bosznia-Hercegovina

6. forduló (november 19.)

• 20.45: Magyarország–Németország
• 20.45: Bosznia-Hercegovina–Hollandia

Korábban:

1. forduló (szeptember 7.)

• Németország–Magyarország: 5–0 (1–0)
• Hollandia–Bosznia-Hercegovina: 5–2 (2–1)

2. forduló (szeptember 10.)

• Magyarország–Bosznia-Hercegovina: 0–0
• Hollandia–Németország: 2–2 (1–2)

3. forduló (október 11.)

• Magyarország–Hollandia: 1–1 (1–0)
• Bosznia-Hercegovina–Németország: 1–2 (0–2)

A folytatásban:

• A bennmaradásért vívott rájátszás (2025. március 20–25.)
• Az A liga negyeddöntője (2025. március 20–25.)
• Az A liga négyes döntője (2025. június 4–8.)

(Borítókép: Nail Omerovic és Nagy Zsolt a Nemzetek Ligája A divíziójának 3. csoportjában játszott Bosznia-Hercegovina–Magyarország-mérkőzésen Zenicában, a Bilino Polje Stadionban 2024. szeptember 14-én. Fotó:  Amel Emric / Reuters)