Jöhetnek a szankciók, Dzsudzsák Balázsék Fehérváron is kudarcot vallottak

Rangadó vagy sem?

Múltját, presztízsét tekintve aligha vitathatnánk, hogy a magyar labdarúgás két vidéki fellegvára csapott össze: az egyik 2004-től 2014-ig hét, a másik 2010 és 2018 között három bajnoki címet hódított el. A közelmúlt azonban már kevésbé fényes, Székesfehérváron a fő szponzor két évvel ezelőtti kiválása után, Debrecenben a Szima-korszak utáni többszöri tulajdonosváltás közepette kopott meg kissé a sokat emlegetett patina.

A DVSC-nél ráadásul áll a bál, a Paks elleni 5–0-s hazai vereség után a drukkerek levetették a mezt a csapattal, a tulajdonosi kör pedig ultimátumot fogalmazott meg, ha nincs három pont Sóstóról, akkor ugrik a prémium egy része – éppúgy jótékony célra ajánlják fel a pénzt, mint a drukkerek a levetetett mezek elárverezéséből befolyt összeget. Legalább ennyi haszna legyen a hétszeres NB I-es bajnok gyatra szezonjának – mondták utóbbiak. Ám ami ennél sokkal látványosabb következmény lehet, az Máté Csaba vezetőedző esetleges menesztése, aki négy bajnokin mindössze négy vereséget tudott felmutatni a fehérvári túra előtt. Más kérdés, hogy egy másfél hónap alatt megbukó edző esetében alighanem arra is illenék ráhúzni a vizes lepedőt, aki egyáltalán kinevezte a szakit. Szóval meglehet, a DVSC menedzsmentjében is akadt néhány fő, aki remegést okozó izgalommal a gyomrában várta, mi lesz a – jobb híján nevezzük úgy: – „nosztalgia-rangadó” végkimenetele. 

Noha kedvezménnyel már 1150 forinttól, felnőttek pedig legolcsóbban 1700 forintért válthattak belépőket, a lelátó valóban nem azt sugallta, hogy rangadó következik, alig 3500 néző gyűlt össze. Ellenben a meccs első tíz perce még azt mutatta, a Debrecenben kilátásba helyezett szankciók fenyegető ereje működött: a Loki játékosai igencsak iparkodtak, jóval többet birtokolták a labdát, és tették mindezt rendre a házigazda térfelén. A 20 esztendős Dala Martinnak nagy védést ugyan nem kellett bemutatnia, de egy-két indításnál azért akadt dolga, a hatodik percben pedig egy kezezésgyanús VAR-vizsgálat ideje alatt alighanem a pulzusa is megugrott egy-két értéket.

Tizenöt perc elteltével a Fehérvár kezdte átvenni az irányítást, de ez a dominancia is kimerült puszta labdabirtoklásban és néhány pontatlan előreívelésben. Azt nem állíthatom, hogy ne izzott volna a levegő legalább az egyik háló közelében. De a debreceniek aligha így képzelték ezt... A komoly pirotechnikai bemutatóba átváltó hazai tábor a pályára hajított fáklyáinak köszönhetően csakhamar veszélyesebbé vált a Dala által őrzött kapura, mint a DVSC volt az első fertályórában. (S mint később kiderült, az egész mérkőzésen.) Az első veszélyesebb lövést Bedi Bence hozta össze, a 18. percben 17 méterről a jobb alsó mellé küldve a labdát. 25 perc után pedig még mindig úgy állt a dolog, hogy kaput eltaláló próbálkozást sem a Loki, sem a Vidi nem tudott felmutatni. A meccs apránként igencsak középszerűvé vált, sem tempójában, sem a csapatok által kidolgozott helyzetek számában nem idézett rangadót. Ellenben – ahogyan azt az egyik mellettem ülő újságíró meg is jegyezte – ékes bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy a küzdő felek miért állnak a tabella kilencedik és a tizenegyedik helyén.

A 37. percben – a hatodik szögletéből, öt említést sem érdemlő próbálkozás után – megszerezte a vezetést a hazai együttes: Katona Mátyás beadása után Nejc Gradisar az ötös jobb csücskénél felugorva bólintott a léc alá (1–0). A DVSC érezhetően megzuhant a találat után, és pillanatokon belül Megyeri Balázs bravúrjára volt szüksége a vendéggárdának ahhoz, hogy ne kerüljön kétgólos hátrányba másfél-két perc leforgása alatt. Hogy a fekete mezes együttes egyik-másik játékosában micsoda frusztráció dolgozhat az elmúlt hetek sikertelensége miatt, jól példázza, hogy Ferenczi János ahelyett, hogy örült volna, hogy megúszta a játékrész végét sárga lap nélkül – pedig egy taktikai faultja után nagyon kikívánkozott volna az Bognár Tamás zsebéből –, a ráadás pillanataiban a lelátóra bikázva a labdát csak kiharcolt magának egy figyelmeztetést teljesen értelmetlenül...

A Vidi a második félidő elején mindent elkövetett azért, hogy mihamarabb lezárja az összecsapást, Katona perdítése nem sokkal ment el a jobb alsó sarok mellett, majd Szabó Bálint tíz méterről eleresztett lövésénél már ismét Megyerinek kellett közbeavatkoznia. Ha az egyszeres válogatott, rutinos kapus nem véd ilyen jól, már rég eldőlhetett volna a találkozó. Így viszont az 55. percig még nyílt maradt a csata. Tovább így sem. A rosszul működő lescsapdát kijátszó Gradisar jobb külsővel viszont már eltekerte Megyeri mellett is a labdát, megduplázva a hazai előnyt, újabb szeget ütve a Loki koporsójába (2–0).

Máté Csaba a 63. percben levitte a pályáról Dzsudzsák Balázst. A csapatkapitány egy tiszta lövőhelyzetet küldött a kapu mellé az első félidőben, majd a szünetet megelőző másodpercekben akadt még egy luftja – bár nem biztos, hogy ez az esetlenre sikerült mozdulat legtökéletesebb leirata – is az ellenfél tizenhatosának előterében. Máskülönben sok említésre méltó eseményben nem vállalt szerepet, lecserélése sem okozott komolyabb meglepetést.

A hajrá igazi örömfocit hozott hazai részről, a két csapat közti különbség pedig csak azért nem nőtt kiütésessé, mert néhol már túl is színezték a játékot Pető Tamás tanítványai...

A Loki kudarcát Batik Bence kiállítása tette teljessé. A volt ferencvárosi gesztusaiból lefelé menet azt lehetett kiolvasni, annyira nem is bánja, hogy megkapta a második sárga lapját, legalább nem kell tovább küszködnie a pályán – reménytelenül.

Dalának egyetlen, kapujára tartó labdánál kellett résen lennie – azt sem biztos, hogy minden statisztikus behúzza majd kapura lövésnek, sőt –, az ifjú kapus az utolsó percekben már nyugodtan dekázhatott, cselezgethetett egy-egy hazaadásnál, bolondját járatva az ellenféllel.

A DVSC tizenegy forduló alatt mindössze hét pontot gyűjtött. Azaz a szezonról szezonra a bennmaradás alsó küszöbeként emlegetett harmincpontos eredménytől átlagra jelentősen elmarad a 2024–2025-ös kiírás harmada után.

A Fehérvár ellenben pontot tett négymeccses nyeretlenségi sorozata végére, rögvest fel is jött a tabella hetedik pozíciójába.

A nap korábbi mérkőzésén a Puskás Akadémia 1–1-es döntetlent játszott a DVTK-val. A felcsúti együttes ezzel átvette a vezetést a bajnoki tabellán, egy ponttal megelőzve a – két meccsel kevesebbet játszott – Ferencvárost.

LABDARÚGÓ NB I, 11. FORDULÓ
Fehérvár FC–Debreceni VSC 2–0 (Gradisar 37., 55.)

Később
20.45: MTK Budapest–Újpest FC

Korábban
Puskás Akadémia FC–Diósgyőri VTK 1–1

(Borítókép: Gradisar nyargal a második találata felé vezető úton. Fotó: Fehérvár FC)