Középtávon nem váltotta be a reményeket az MLSZ négymilliárdos programja

„A nyártól induló bajnokságban a legizgalmasabb változás, hogy ösztönzési rendszerrel próbáljuk elősegíteni a megfontolt mértékű fiatalítást” – nyilatkoztaCsányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke 2022 júniusában a Nemzeti Sport hasábjain. A döntés nem volt előélettől mentes, a sportvezető az elmúlt években többször adott hangot azon véleményének, hogy a klubok többsége visszaél az utóbbi szezonokban elérhetővé vált gazdasági forrásokkal, és rendre „lejárt lemezeket”, olyan viszonylag drága, 28-30 év körüli légiósokat szerződtet, akik nívósabb bajnokságokban már megbuktak, és csak elveszik a teret a magyar fiatalok elől. 2019-ben az MLSZ éves közgyűlésén egészen odáig ment, hogy kijelentse: „Ezt a hűtlen gazdálkodás kategóriájába sorolnám.

Akkor a szövetség a keretek létszámának korlátozását vezette be, azzal a kiegészítéssel, hogy a saját utánpótlásból érkező fiatalokkal korlátlanul bővíthető az öltözői létszám. 2022 nyarán aztán eljött az újabb lépés ideje, visszatért a köznyelvben csak „fiatalszabályként” emlegetett intézmény. A szépen hangzó célokhoz mintegy 4 milliárd forintos büdzsét is társított a honi szövetség: az NB I mind a 12 klubja 325 millió forint pluszforrásért cserébe igyekezhetett a megszabott kritériumok mellett elérni a kitűzött pontszámokat. 

„Azt várjuk el, hogy csapatonként – átlagosan négy-öt magyar labdarúgó szerepeltetése mellett – legalább egy fiatalt építsenek be.

Ez azt jelenti, hogy két-három tehetséges fiatal legyen a keretben, akik közül a teljes játékidő minimum felében legalább az egyik legyen a pályán. Ez nem nagy elvárás, viszont jelentős előrelépést jelent a fiatalításban. A maximális támogatáshoz elég meccsenként egy félidőn át fiatal magyar játékost szerepeltetni, nem is feltétlenül végig ugyanazt, ha rajtuk kívül is végig van magyar játékos a pályán

– mondta Csányi a sportnapilapban.

Bár a köznyelv és a sportsajtó is szabályként hivatkozott a fiatalok szerepeltetésére, valójában egy ajánlásról, illetve támogatási rendszerről van szó. A 2022–2023-as idényben a szövetség honlapján nyilvánosan elérhető NB I-es kiírásában nem is szerepelt ilyen kitétel. Nem véletlenül: a szövetségnél is támogatási, anyagi információként, így pedig üzleti titokként kezelik a programot. A pontos iránymutatást közvetlenül az élvonalbeli futballkluboknak küldték meg, akik hivatalosan szintén nem adhatták ki azt harmadik fél részére, így sokáig a kritériumrendszernek csak néhány részletét ismerhette meg a nagyérdemű.

A hivatalosan is elérhetővé vált információk nagy részét a Fehérvár utánpótlásában dolgozó, korábbi válogatott labdarúgó, Simek Péter egyik M4 Sporton látható szakértői nyilatkozatának köszönhettük: ebből derült ki egyértelműen a 29 700 pontos célszám, és az is, hogy a 2002 után született magyar fiatalok mellett a magyar állampolgársággal rendelkező többi játékos is gyűjthet pontokat – csak épp az U21-es játékosokért tízszeres szorzó jár. Fontos részletszabály volt, hogy a megszerzett pontok felét fiatal játékosok szerepeltetésével kellett elérni az idényben. További fontos elem az, hogy legalább egy fiatalnak a meccsek 50 százalékán ott kell lennie a pályán.

Anno Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó-szövetség sportigazgatója pozitívnak értékelte az ösztönzőrendszer működését. Az első szezon végén a Nemzeti Sportnak bemutatott prezentációjából például kiderült:

Szóval akadtak biztató mutatók. Másfél év távlatából pedig annak is  eljött   az ideje, hogy visszatekintsünk az ajánlás legnagyobb nyerteseire, arra, hogy a 2022–2023-as NB I-es évadban legtöbbet foglalkoztatott, 2002. január 1. után született játékosok hol tartanak jelenleg. Kinek jelentett valódi áttörést a rendszer, és ki az, akit klubja lényegében „kukázott”, amint kiöregedett a támogatott korosztályból…

Az adatbázist az utanpotlassport.hu biztosította.

1. Kállai Kevin (Mezőkövesd) – 2539 perc

Az első „évfolyam” legtöbbet foglalkoztatott játékosa a Mezőkövesd védője, Kállai Kevin volt, akit nem titkoltan már az ajánlás jegyében igazolt az akkor még NB I-es együttes Szombathelyről. A lehetséges 33 találkozóból 31 mérkőzésen vetették be a matyóföldieknél, az együttesben pedig később is megőrizte alapemberi státuszát. A 2023–2024-es, végül kiesést hozó szezonban 27-szer lépett pályára, 25-ször volt kezdő az egy idénnyel korábbi 29-hez képest. A miskolci születésű utánpótlás-válogatott bekk a másodosztályba is követte klubját, noha akadtak pletykák, melyek a DVTK-val boronálták össze. Szerződése – sajtóhírek szerint – 2025 nyaráig érvényes. Összességében élt a lehetőséggel, és ha  jelenleg  nem is az élvonalban szerepel, 22 évesen 62 NB I-es és 70 NB II-es mérkőzéssel a lábában hazai szinten abszolúte meghatározó játékosa lehet a jövőnek.

2. Iyinbor Patrick (Vasas) – 2392 perc

A Ferencvárosnál nevelkedett, a zöld-fehérek felnőttcsapatában bizonyítási lehetőséghez nem jutó Iyinbor esete némileg eltér a többségétől, ugyanis már kistiniként is kiemelkedő tehetségként tartották számon. Nem véletlen, hogy U16-os válogatott is volt, és az ajánlás bevezetésekor már egy sikeres angyalföldi kölcsönjátékon is túl járt az NB II-ben. A Vasas alighanem marasztalta volna akkor is, ha nincs a fiatalpercekre vonatkozó ajánlás. A 2022–2023-as szezon végén élvonalbeli tagságukat elvesztő piros-kékeknél az NB I-ben is alapember volt, kezdőként 25, összesen 31 bajnokin jutott szóhoz. Nyáron visszatért a Ferencvároshoz, amely ismét kölcsönadta, ezúttal Kecskemétre. A KTE-nél viszont már jóval kevesebb bizonyítási lehetőséget kapott, csupán tízszer kezdett, kiöregedve a támogatott korosztályból mintha fejlődése is megrekedt volna. Idén visszatért a Vasashoz, az NB II-es együttes nyilvánosságra nem hozott összeget fizetett az FTC-nek a még mindig csak 22 éves labdarúgó játékjogáért. A piros-kékeknél alapemberként kezdte a 2024–2025-ös kiírást, de az edzőváltás után Pintér Attilánál kikerült a kezdőből.

3. Hindrich Ottó (Kisvárda) – 2391 perc

A román és magyar állampolgársággal is bíró kapustehetséget több mint 200 ezer euróért vette kölcsön egy szezonra a Kisvárda, Révész Attila sportigazgató pedig egy percig nem csinált titkot abból, hogy a döntésre befektetésként tekintett, a fiatalpercek maximalizálása érdekében. Minden jól is indult, ám egy kisebb sérülés után tavasszal megingott a helye a kezdőben, az utolsó három fordulóban pedig már egy percet sem kapott. Ekkorra a csapat mondjuk teljesítette is a támogatási kritériumokat. Hindrich ahogy jött, olyan gyorsan ki is került a magyar labdarúgás vérkeringéséből, s anyacsapatánál, Kolozsváron azóta sem tudta visszaverekedni magát a kezdőbe. Mai szemmel nézve bizarr olvasni az akkoriban Romániában megjelent cikkeket, melyek egy része arról szólt, hogy a magyar labdarúgás megpróbálja elrabolni a román futball tehetségét… Hindrich ugyan Kisvárdáról egyszer bekerült a román U21-es válogatottba, mégis a felnőttválogatottságtól mindkét nemzet színeiben messze van jelenleg. Vele semmit nem nyert a magyar futball – egyelőre. Ugyanakkor a válogatott bő kereténél dörömbölő, 2022 nyarán Hindrich szerepeltetése miatt eladott Dombó Dávid pályafutása megtört a nyáron, a még mindig csak 31 éves hálóőr később a Vasasnál és a ZTE-nél megközelíteni sem tudta kisvárdai formáját, jelenleg csapatot keres.

4. Katona Bálint (KTE) – 1828 perc

Katona Bálint hasonló cipőben jár, mint Iyinbor, sőt a korosztályból való kiöregedése után is hasonló pályaívet követ. Épp nyáron tért vissza kölcsönbe korábbi kenyéradójához, a fiatalpercekért járó pluszforrásból 2022–2023-ban jelentős részt miatta profitáló Kecskeméthez. Katona 2022 tavaszán már meghatározó játékosnak számított az NB II-ből nagy bravúrral feljutó lila-fehéreknél, így nem volt meglepő, hogy a Ferencváros játékosát újabb kölcsönszezonra marasztalták az Alföldön. Más kérdés, hogy a tárgyalás egy körrel nehezebb volt, épp a támogatási rendszer miatt az NB I-es csapatok számára megugró értéke miatt. A 2022–2023-as kiírásban nyolc góllal és egy gólpasszal járult hozzá a KTE kisebb csodával felérő élvonalbeli ezüstjéhez, s bár a tavasza – ahogyan a liláknak is – valamivel haloványabbra sikerült, egy percig nem tűnt kérdésesnek, hogy nyáron az FTC-hez visszakerülve bizonyítási lehetőséget kell kapjon a rekordbajnok első kereténél is. Lehetőséget azt kapott, azonban a megannyi légiós miatt Dejan Sztankovicsnál nem tudta stabilan a kezdőbe verekedni magát, többnyire rotációban és sérülések miatt kapott perceket. Az NB I-ben kilencszer így is kezdett a címét megvédő zöld-fehér gárdában, valamint a Konferencia-liga főtábláján is debütálhatott. Összességében nem okozott meglepetést, hogy 2024 augusztusának legvégén kölcsönben ismét visszatért Kecskemétre, ahol próbál újfent formába lendülni – a két évvel korábbinál jóval gyengébben muzsikáló lila-fehéreknél.

5. Kocsis Dominik (Honvéd) – 1710 perc

A kieső Honvéd egyik üde színfoltja volt a saját nevelésű, ám egy a DVTK-ban eltöltött NB II-es kölcsönidény tapasztalataival is rendelkező Kocsis Dominik. A szélső két gólt lőtt a bajnokságban, egyet a Magyar Kupában, mindezt 21 bajnokin kezdve, tízszer beállva, s mindössze két mérkőzést kihagyva a ligában. A következő őszt is Kispesten kezdte – már a másodosztályban – egy gólt szerzett, mielőtt januárban, alighanem érezve, hogy a Honvéd számára a feljutás már aligha lesz reális cél, illetve reagálva az akkori tulajdonosi kör egyre súlyosbodó anyagi gondjaira, Debrecenbe tette át a székhelyét. Sajtóhírek szerint mintegy 300 ezer euró mozdult meg a két klub között. Kocsis azonban a hajdúságiaknál egyelőre nem tudott alapemberré válni. Tavasszal hat bajnokin összesen 111, a 2024–2025-ös kiírásban újabb hat meccsen 221 játékperc jutott neki. Egyelőre nem tud olyan teljesítményt nyújtani, amilyennel bizonyítaná, hogy a támogatott korosztályból kiöregedve is stabil NB I-es játékos tud lenni – nem mintha ebben a mostani Debrecenben könnyű dolga lenne.

6. Szalay Szabolcs (ZTE) – 1605 perc

Újabb fiatal a listán, aki a támogatott korosztályból kikerülve nem tudta megismételni korábbi produkcióját, legalábbis játszott percek tekintetében semmiképpen sem, noha a tűzkeresztségen már jóval a rendszer bevezetése előtt átesett Zalában. Szalay Szabolcs 20-szor volt kezdő, tizenegyszer csere, kétszer ragadt a kispadon. Három gólja és három gólpassza volt a bajnokságban, a Magyar Kupa-mérkőzéseken pedig még 1+1-et tett a közöshöz a végül megnyert sorozatban. Menet közben pedig az U21-es válogatottban is bemutatkozott. Az NB I utolsó 12 fordulójában azonban gólképtelen volt. Az edzőváltásokból érezhetően nem jött ki jól, Boér Gábornál érzésre már patikamérlegen kapta a perceket, hogy biztosan meglegyen a szükséges pontszáma. A következő évadban aztán egész ősszel már csak kétszer volt kezdő, s alig több mint 370 percet töltött pályán. Február elején kölcsönadták, az NB II-es Vasasnál több játékpercben reménykedett, de ez a váltás sem sült el jól: kilenc bajnokin még kevesebb lehetőséget kapott, mindössze 246 percet, gólt és gólpasszt pedig nem is jegyzett. Nyáron újabb kölcsönadás várt rá, a ZTE testvércsapata, a lendvai NK Nafta színeiben próbálhatja meg újra felpörgetni a pályafutását. A Bozsik József (az Aranycsapat azonos nevű legendájának unokája, Bozsik Péter korábbi szövetségi kapitány fia) vezette csapatban az idény elején alapembernek számított, az ötödik forduló óta azonban itt is kevesebb lehetőséget kap.

7. Komáromi György (PAFC) – 1571 perc

A kéznél lévő tehetség, aki a korosztályból kiöregedve is pozitív példa lehet. Már-már üdítő kivétel. Alig két hónappal 17. születésnapja után már kerettag volt az NB I-ben, s részben a koronavírus-járványnak is köszönhetően 2020 őszén góllal már be is mutatkozhatott a ligában. 23, az élvonalban kezdőként lejátszott mérkőzéssel, összesen pedig 45 NB I-es meccsel a háta mögött vágott neki a 2022–2023-as idénynek. A támogatási rendszerben egyértelműen ő volt a PAFC „pontgyűjtő embere”, ám múltját tekintve túlzó lenne kijelenteni, hogy a fiatalszabály nyertese. Vélhetően enélkül is számított volna rá a Hornyák Zsolt vezette szakmai stáb. Más kérdés, hogy ezt az 1500 perc körüli határt, ami felett egyértelmű alapembernek lehetett volna mondani, sem ekkor, sem a következő kiírásban nem tudta határozottan átugrani. A 2023–2024-es kiírásban – már kiöregedve a támogatott korosztályból – hasonló játékmennyiséget kapott, több meccsen vetették be, ám általában kevesebb időt töltött a pályán. Hét gólja és öt gólpassza így is jó ajánlólevél volt a légiósélet megkezdéséhez. Komáromi – kissé szokatlan módon – a szlovén élvonal felé vette az irányt, ahol a rekordbajnok NK Maribor játékosa lett. Reményei szerint hamarosan a felnőttválogatott kapuján is bekopogtat. 

8. Baráth Péter (DVSC/FTC) – 1565 perc

Ha van egyértelmű vesztese az ajánlásnak, akkor az Baráth Péter. A DVSC-ben nevelkedett, a 2022–2023-as szezon kezdetére már a felnőttválogatottnál is számításba vett, novemberben Luxemburg ellen pedig be is mutatkozott középpályás szerződtetésében kimondva-kimondatlanul azért látott fantáziát idény közben a Ferencváros, hogy az ő szerepeltetésével esetleg teljesítheti a kritériumokat. Baráthért sajtóhírek szerint egymillió eurónál is többet fizetett ki szezon közben az FTC a Lokinak, a váltás azonban egyáltalán nem sült el jól: a Debrecenben gyűjtött több mint 1100 játékperce mellé az Üllői útiaknál már csak négyszáz körül tudott hozzápakolni. Sztanyiszlav Csercseszov kezei alatt nem tudta meglépni a szintet. Utódjánál, Dejan Sztankovicsnál – a támogatott korosztályból kiöregedve – már még kevesebb játéklehetőséget kapott. Januárban adták kölcsön másfél évre a lengyel élvonalban szereplő Raków Czestochowához, ám egyelőre itt sem tudta beverekedni magát a kezdőbe. Tavasszal tíz meccsen 234, ősszel eddig tizenhárom forduló alatt hét mérkőzésen 134 játékperce volt. Noha a Szélesi Zoltán vezette U21-es válogatottnak alapembere maradt, sőt az utóbbi egy évben első számú csapatkapitánya is volt, a felnőttválogatottságtól messzebb nem is kerülhetett volna. 

9. Bocskay Bertalan (Honvéd) – 1426 perc

A Honvéd esetében a Magyar Futball Akadémián végzett szakmai munka azért meglátszott az idényben, messze a legtöbb játékpercet adta a klub az U21-es magyaroknak, a top 10-be egyedüliként két futballistát delegálva. Bocskay Bertalannak is akadtak kifejezetten emlékezetes meccsei, például a Mezőkövesd elleni 2–2 alkalmával, amikor mindkét asszisztot ő osztotta ki a hazaiaktól. Támogatott korosztályúként 19 élvonalbeli találkozón jutott szóhoz, bár tavasszal már érezhetően többet koptatta a kispadot. A középső középpályás is alászállt a Honvéddal az NB II-be, ahol hasonló idényképet produkált: ősszel még egész sok lehetőséget kapott, tavaszra aztán kiszorult a kispesti kezdőből, végül pedig a másodosztályban még kevesebb játékperce is volt, mint előtte az élvonalban. Nyáron a Kecskemét szerződtette, a két hete menesztett Szabó István utolsó meccsein lehetőséget is kapott, de ahogyan az első fordulókban Szabó, úgy kinevezése óta Gera Zoltán sem számol vele igazán. Eddig három bajnokin 180 perce van lila-fehér színekben az élvonalban, s az eddigiek alapján valószínűtlen, hogy a két évvel korábbi 1426 NB I-es perc közelébe érhet. Más kérdés, hogy pechjére az első osztályból való kiesést újfent átélheti majd…

10. Vas Gábor (Paks) – 1410 perc

A paksi Vas Gábor helyzete ugyancsak speciális, ugyanis 2003-as születésűként nemcsak az első, de az ajánlás második évében is megfelelt a játékpercenkénti tízpontos kritériumnak. A középső középpályásként és a védelem több pontján is bevethető labdarúgó 2020 őszén debütált az élvonalban, s tizenhárom ottani meccs rutinjával vágott neki a 2022–2023-as kiírásnak. Egy vállficam miatt ugyan az ősz jelentős részét ki kellett hagynia, de felépülését követően márciusra alapemberré vált a tolnaiaknál, így összeszedve a fent is említett 1410 játékperc nagyját. Érdemes megjegyezni, hogy a 2023–2024-es idényben végül Magyar Kupa-győzelemig jutó zöld-fehérnél. Az Újpest ellen a 3. fordulóban megvívott bajnokin eltört a kulcscsontja, így egészen decemberig nem volt bevethető. Visszatérését követően ismét kiharcolta a helyét a Paks alapcsapatában, ezúttal is 14 meccsen nevezték a kezdőbe, és a kupasiker mellé a bajnoki ezüstből is tevékenyen kivette a részét. Ma már felnőttválogatott is lehetne, ősszel ugyanis behívót kapott Marco Rossitól a Nemzetek Ligája-meccsekre készülő kerethez, ám megint jött egy sérülés – így egyelőre a bemutatkozási lehetőség is elúszott. Jelenleg már nem járnak pluszpontok a szerepeltetéséért, Bognár György vezetőedző azonban így is érezhetően bízik a képességeiben. A top 10-es listán egyedüliként mondhatja el magáról, hogy ugyanazon klubban – a sérüléseket leszámítva –, töretlenül ível felfelé a pályája. 

(Borítókép: Vas Gábor, a Paks (j) és Marko Djurisic, a montenegrói Mornar játékosa a labdarúgó Konferencia-liga harmadik selejtezőkörében játszott Paksi FC–Mornar mérkőzésen a Paksi FC Stadionban 2024. augusztus 7-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)