Elkapkodunk egy támadást, sajnos egyre jobban fáradunk.
mind a két oldalon.
Valószínűleg minden kézilabdázó arról álmodozik, mint Bartók Donát. Az első világversenyén, az első meccsén, az első kapura lövésénél akkora gólt lőtt az olimpiai bajnoknak, hogy a dán kapitány le is cserélte a kapust.
A dánok egyből időt kérnek.
az átlövést. Mi jöhetünk előre.
Az előbb Toft Hansen kitűnő passzból lőtt nagy gólt, mire a magyar csapat elkezdett rohanni, és pár másodperc múlva Dzsamali nagy góllal válaszolt. Ez abszolút a szövetségi kapitány, Vranjes hatása.
De hetest kapunk.
Végig kiegyenlített a meccs, nem engedtük a dánokat elhúzni, sőt, a 17. percben átvettük a vezetést. Ennél még jobb hír, hogy a magyarok nagyon jó szellemben kézilabdáznak, energikus a mozgás, bátrak az átlövők. A védekezésben kellene még jobban megfogni a dán lövőket.
Jó védekezés után az üres kapura ment a labda.
Szépen tört be a bal kettesünk.
Aztán majdnem elpasszoljuk a labdát.
Pedig a védés megvolt, a kipattanó lett a dáné.
Egy percen belül két sima két percet is kioszthattak volna a dánoknak, de csak szabaddobás lett belőle. Ejnye, kedves bírók!
egy nagyot. Eddig minden rendben van.
Jó ezt látni, hogy milyen energikusan mozognak a magyar támadók, és hogy milyen eredményesek is. Bő 8 perc alatt 5 gólt sikerült dobni, ami nagyon jó az olimpiai bajnok ellen. Ha a védekezésünk is keményebb lenne, az lenne az igazi. Tíz perc sem telt el, és már 7 gólt kaptunk.