A bűvös szám, ami megnyitja az olimpiai utat a kéziseknek

A magyar férfi kézilabda legfontosabb meccse jön Tunézia ellen vasárnap délután, mert csak egyszer fordult elő, hogy a csapat két egymást követő olimpiáról (1996 és 2000) hiányozzon.

Egy vereséggel sincs minden veszve, azonban egy - lehetőleg - fölényes győzelem kinyitja a kaput a hetedik hely felé.

Sokszor voltunk hasonló téthelyzetben, ezért visszanéztem, hogy az előző 10 évben, igazán éles meccset hány kapott góllal nyertünk.

A rohanós meccseken ugyanis általában kevés sikerélményünk van, elég csak ezt a tornát megnézni, 30 gólt dobtunk a svédeknek és Egyiptomnak is, előbbi ellen egy pont sem járt érte, utóbbi ellen is csak egy pont volt a jutalom.

Íme a múlt

• 2009, vb: Magyarország-Szlovákia 24-24 (csoportmeccs), Svédország 31-30 (középdöntő)
• 2011, vb: Magyarország-Norvégia 26-23 (csoportmeccs), Németország 27-25 (középdöntő)
• 2012, Eb: Magyarország-Franciaország 26-23 (csoportmeccs)
• 2012, olimpiai selejtező: Magyarország-Macedónia 28-26
• 2012, olimpia: Magyarország-Szerbia 26-23 (csoportmeccs)
• 2013, vb: Magyarország-Lengyelország 29-21 (nyolcaddöntő)
• 2017, vb: Magyarország-Dánia 27-25 (nyolcaddöntő)

Amint a példa mutatja, mindössze két meccsen nyertünk, ha az ellenfél 25 felett dobott. És a 2012-es Izland elleni heroikus győzelemkor is 27-27 volt az állás a rendes játékidőben, utána sikerült a második hosszabbításban nyerni.

A játékosok sokszor szajkózzák a védekezés fontosságát. Nem véletlenül.

Ránk különösen igaz, csak akkor van esélyünk fontos, nagy téttel bíró meccset nyerni, ha 25 fölé nem engedjük a riválist.

A középdöntőben szombat este a dánokkal szemben is csak 25 gólt kaptunk, vagyis az irány, a védelem stabilizálása jónak tűnik. Igaz az olimpiai bajnok ellen 22 találattal csak nagy szerencsével lehet meccset nyerni.

Borítókép: a magyar férfi kézilabda-válogatott a Dánia-Magyarország meccs után. Fotó: Illyés Tibor / MTI.