Szucsánszki Zita: A góljaink felét biztos, hogy a Fradi-tábor dobta

MG 5577
Leírhatatlan körülmények között, a félidőben még négygólos hátrányban lévő FTC-Rail Cargo Hungária egy utolsó másodperces góllal nyerte meg az Esbjerg elleni női kézilabda-BL négyes döntőjének második elődöntőjét. A hatalmas zöld-fehér bravúr alatt felrobbant az MVM Dome, nagyon ritkán látott sportélménynek lehettek szemtanúik, akik átélték ezeket a pillanatokat. Nem csoda, hogy Elek Gábor is kereste a szavakat a mérkőzés utáni sajtótájékoztatóján.

„EMILYYYYY!” – hangzott el a felkiáltás nagyjából 20 ezer torokból, az FTC-Rail Cargo Hungária–Esbjerg-elődöntő utolsó másodpercében, mikor a német kézilabdázó majdhogynem a dudaszó pillanatában vágta be a győzelmet jelentő gólt. A Fradi történelmében először jutott be a négyes döntőbe, sőt, ha már itt járt, hatalmas meglepetésre legyőzte a nemzetközi porondon sokkal rutinosabb és esélyesebb Esbjerget, bejutva ezzel a vasárnapi fináléba. Őrületes hangulat uralkodott az MVM Dome-ban, ahol egyébként történelmi nézőrekord is megdőlt, mivel soha korábban nem voltak ennyien személyesen női kézilabda-mérkőzésen. 

„Sok mindent láttam már, de ezt átélni... Még most sem találom a szavakat – mondta lapunknak Szucsánszki Zita. – De ha már ennyien itt voltak, szurkoltak nekünk, csak be kéne jutni a fináléba, miért ne... A viccet félretéve kőkemény meccs volt, de gyakorlatilag az összes fordulópontból mi jöttünk ki jól, Janurik Kinga védései, Emily Bölk góljai a hajrában és még sorolhatnám.”

Hogy mit jelentett a ferencvárosi játékosoknak a zöld-fehér drukkerek által nyújtott támogatás, azt a szezon végén visszavonuló irányító szavai tökéletesen lefestik.

Hogy mit? Szerintem konkrétan a góljaink felét ők dobták... Az, hogy mínusz ötnél ugyanúgy éltettek minket, mintha annyival vezetnénk, egészen egyedülálló.

Szucsánszki szerint a döntő Katrine Lundén, a Vipers kapusán, valamint azon múlhat, hogy a régi ismerős eszén mennyire tudnak túljárni a ferencvárosi játékosok.

Ő is ismer minket, mi is ismerjük őt, ebből bármi kisülhet. Bombaerős csapatuk van a norvégoknak, ők a döntő esélyesei, de jól áll nekünk ez az underdog szerep, látott már olyat a történelem, hogy megtréfálták a favoritot. Mi is azon leszünk, személy szerint én is, már csak amiatt is, mert ez lesz pályafutásom utolsó összecsapása

– tette hozzá Szucsánszki. 

A találkozó utáni sajtótájékoztatóra Elek Gábor és Andrea Lekic érkezett. A magyar vezetőedző hirtelen nem is találta a szavakat, amikor arról kérdezték, milyen érzés, hogy bejutott csapata a fináléba. 

Nehéz lenne most hirtelen megszólalni, soha ennyi ember előtt nem játszottunk, leírhatatlan érzés volt ez az egész. És ennek még közel sincs vége. Úgy gondolom, mindkét csapat megérdemelte volna a döntőt, nagyon szoros és a végletekig kiélezett mérkőzés volt, de elmondhatatlan most a boldogságom, hogy nekünk sikerült győzedelmeskedni. Olyan boldogságot érzünk, amit fel sem tudunk fogni, három sarokra az otthonunktól történelmet írtunk, már az is maga volt a csoda, hogy ide eljutottunk, nemhogy még döntőt is játszhatunk. Nagyon büszke vagyok a csapatomra, a következő órákban a regenerációra fektetjük a hangsúlyt, és holnap újra, 10 ezer Fradi-szurkoló előtt mindent megteszünk a győzelemért

– értékelt röviden Elek Gábor, aki nyilatkozata közben is rendkívül meghatódott volt. A magyar vezetőedző mellett Andrea Lekic foglalt helyet, a szerb irányító pedig elmondta, ezzel egy álma vált valóra.

Játszottam már négyes döntőt Budapesten, de akkor ellenfélként voltam itt, így ez természetesen egy sokkal különlegesebb érzés, amikor az egész csarnok nekem szurkol. Őrületes volt az atmoszféra, hatalmas hangulatot varázsoltak a Fradi-szurkolók. Rendkívül büszke vagyok a csapatra, végig hittünk magunkban, kizárólag így sikerülhetett, hogy nyertünk. Megtiszteltetés, hogy itt lehetek, és hogy tagja lehetek ennek a csapatnak, szóval egy álmom vált valóra

– tette hozzá Lekic.

„Ez egy igazi csoda... Metzben kezdődött, most Budapesten folytatódott, tényleg csak élvezni akartuk az egészet, mindenfajta nyomás és elvárás nélkül, ennek pedig az lett az eredménye, hogy holnap a Bajnokok Ligája trófeájáért szállhatunk harcba” – mondta az Indexnek Emily Bölk, aki azzal a felvetésünkkel is egyetértett, hogy a meccs fordulópontját az jelentette, amikor egyenlített a budapesti alakulat.

Sokszor megvolt az esély, közel voltunk, de nem tudtunk egyenlíteni, így amikor végre összejött, én is éreztem egyfajta extra motivációt, hogy innentől csak rajtunk múlik a mérkőzés kimenetele. Az első félidőben voltak gondjaink a védekezéssel, de ezeket a szünetben átbeszéltük és szerencsére kijavítottuk, ezek után pedig nem féltünk attól, hogy akár meg is nyerhetjük a találkozót. Holnap is hinnünk kell!

A nyomásról Bölk elmondta, talán a nyomás a legjobb barátja, egyetlen lövést sem félt elvállalni a hajrában, aminek köszönhetően a Fradi vasárnap BL-döntőt játszik. „Ugyanazt kell játszanunk vasárnap, mint ma, nem riadhatunk meg attól, ha esetleg az ellenfél többgólos vezetésre tesz szert, hiszen ma is tökéletesen kezeltük ezt a helyzetet. Nem rajtunk van a nyomás, a szurkolóink egészen hihetetlenek, velük bármire képesek lehetünk.”

„Nehéz leírni, hogy mit érzek”

– mondta Bíró Blanka az Indexnek, majd így folytatta: „Belekergettek minket ebbe a drukkerek, óriásit dobbant a Fradi-szív. Az első félidőben nem játszottunk jól, nem ültek azok a dolgok, amiket előzetesen megbeszéltünk, de tudtunk váltani, ennek pedig szerencsére meglett az eredménye. Hihetetlen, hogy vasárnap a BL-trófeáért játszhatunk, de ha már idáig eljutottunk, itt is akarjuk tartani a Népligetben!”

A női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjében vasárnap a bronzmérkőzést a Győr játssza az Esbjerggel, majd a 18 órakor kezdődő fináléban az FTC-Rail Cargo Hungária a címvédő Vipers Kristianstad ellenfele lesz.

Tartsanak akkor is velünk, az Index helyszíni tudósítással, percről percre közvetítéssel és rögtön a mérkőzések után a játékosok nyilatkozataival jelentkezik! 

(Borítókép: Németh Kata / Index)