A Miami Heat megvédte címét az NBA-döntőben

2013.06.21. 02:21

A sorozat hetedik meccsén, 95-88-ra verte a Miami a San Antonio Spurst, amelyik az utolsó negyedre elfáradt. LeBron James újra nagy formában volt, 37 pontot dobott, Battier pedig a hármasokat szólta. A Spursnél nem volt igazi nyerőember, sok hiba csúszot a támadások befejezésébe.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Péntek hajnalban biztosan eldől, hogy ki lesz az NBA 2012/13-as szezonjának bajnoka. A Miami Heat a hatodik mérkőzésen öt másodperccel a rendes játékidő lejárta előtt Ray Allen hárompontosával hosszabbításra mentett, majd a győzelmet is megszerezte. A négy győzelemig tartó párharc így lett 3-3.

  • A hitetlen Miami-szurkolók egy csoportja a hatodik meccs vége előtt, Spurs vezetésnél elindult haza, hogy elkerüljék a dugót, így már nem látták, ahogy Ray Allen az utolsó másodpercekben egy hármassal egyenlített. A hosszabbításra persze már nem engedték vissza ezeket a drukkereket, a heates Chrish Bosh szerint jobb is. Akik korán leléptek, azok ki se jöjjenek a hetedik mérkőzésre, mondta.

    „Csak azok az emberek maradjanak a döntő meccsre, akik hisznek bennünk. Akik nem gondolták, hogy visszajövünk, azok maradjanak otthon, és nézzék tévén a meccset" - üzent Bosh.

  • A hatodik meccs végén LeBron elhagyta a fejpántját meccs közben, miután Tim Duncan véletlenül leszedte róla. Ezután kezdett el igazán jól játszani a Heat-sztár, végül tripla duplával zárta a hosszabbításban megnyert meccset. Bármi is lesz a mindent eldöntő hetediken, a fejpánt marad.

    „Ott lesz rajtam a kezdéskor, mert babonás vagyok. Ha megint elhagyom, akkor majd elbeszélgetek vele" - mesélt a fejpántról, amely nélkül 12 dobásából 6 bement, míg fejpáttal a fején tizennégy próbálkozásából öt volt jó az előző meccsen.

  • A hatodik meccsen jól kezdő, de aztán fokozatosan eltűnő Dwayne Wade folyamatosan ült a harmadik negyed végétől kezdve, és a negyedik negyed első 8 percében. Már a pár évvel ezelőtti D-Wadet nélkülöző Miami sem egy bírt volna ki egy ekkora periódust, a 2006-os döntőt játszó csapat pedig egyenesen bevonult volna az öltözőbe.

    Mára viszont közel sem ez a helyzet. Wade ugyan tavaly elismerte, a csapat első számú vezéregyénisége már nem ő, hanem LeBron, valamint, hogy a Miami nagy hármas első éve azért sem sikerült túl fényesre, mert nem tudtak megfelelően egymásról játszani. De az is tagadhatatlan, hogy ha LeBron ül, neki kell átvállalnia a csapat irányítását.

    Mi történt tehát most a hatodik meccsen? Wade ültében a Heat túllőtte a Spurst 24-9-cel, 12 pontos hátrányt 3 pontos előnnyé kovácsolva. Spoelstra (akinek lassanként szintén el kell kezdenie magyaráznia a bizonyítványát, és nem csak a döntőket, de az Indiana elleni konferencia döntőt illetően is) mégis visszatért Wadehez, és ha nem véletlen egybeesésről van szó, ezt nyilván rosszul tette.

    Ha pedig azt a tényt nézzük, hogy Wade a döntők során összesen pályán töltött 216 percében a Miami -52-re áll, szó sincs egybeesésről. Wade-del a pályán a Spurs megfordította a dolgokat egy 10-2-es rohanással, felépítve azt az 5 pontos előnyt, amit a hetedik meccsen már biztosan nem adnak ki a kezükből. Nem Waden vagy a térdén múlott.

  • Manu Ginobili a döntő ötödik meccsén nagyot alakított, a szezonban a legjobbját, és Spurs győzelmet hozott, a hatodikon azonban teljesen eltűnt, alig volt említhető monemtuma, legalábbis pozitív értelemben. Érthetően le volt törve. "Fogalmam sincs, hogyan tudjuk újra energetizálni magunkat. Le vagyok sújtva. De meg kell csinálnunk, mert nincs nyolcadik meccs. A legjobbunkat kell fogjuk nyújtani, sokkal jobbat, mint ma. Jobban kell dobnunk, erősebben kell védekeznünk, kevesebb labdát szabad veszítnünk, de igazából nincs recept a visszavágásra.

  • Csak remélni tudjuk, hogy rengeteg olvasónk van még vagy már ébren, és késztetést érez arra, hogy tudomásunkra hozza, szerinte melyik csapat nyeri majd a döntőt.

    Ki nyer?

  • Miután Chris Bosh finoman szólva is elküldte még melegebb éghajlatra a hatodik meccsen nem túl kitartó Heat nézőket, újra téma lett a Mamiban uralkodó szurkolói kultúra.

    Mint minden normális csapatnak, a Heatnek is megvan a vérmes és méltó támogatói bázisa, akik sörrel a kézben anyáznak, de floridai csapat rajongói között mégis átlagon felüli számú sznob van, akik jellemzően későn érkeznek, korán mennek, szünetben és azután a büfében vagy a Ferrariban ragadnak. Ha mégis óhajtanak megnézni a pályán történő dolgokat, többek között a világ legjobb játékosával, igen hallgatagok.

    Az Indiana Pacers elleni konferenciadöntők alatt egy rádiós interjúban elhangzottak szerint pedig egyenesen "lúzerek, akik nem érdemelnek meg egy NBA csapatot", hát még a Miami Heatet, tehetjük hozzá. Reméljük megfogadják Bosh tanácsát azok akik magukra ismernek, és méltó közönsége lesz a hetedik meccsnek.

  • Ő énekelte a himnuszt az előző mérkőzésen is. Tizenkét éves amúgy.

  • A döntő végére a himnuszénekes is elfáradt, a vége kicsit megszaladt, de a nézők így is őrjöngtek.

  • LeBron babonás, ahogy ígérte, a kiegészítőben kezdi a meccset.

  • a most 12 éves Julia Dale-nek már óvodás korában is az volt a fixációja, hogy himnusz énekelt, és ezt nem bírta kinőni. Hétévesen már a Marlinsnak énekelt meccsen, most meg a Miami bérelte fel.

  • Pont még nincs.

  • Parker kezdte meg a pontgyártást a Spursnél.

  • LeBron egyelített.

  • Duncan.

  • Duncan most labdát szerzett, aztán bezsákolta.

  • Chalmers hozta fel a Heatet.

  • Itt az első tripla, Ginobili.

  • Leonard megszerezte első pontjait a Spursben.

  • Két személyivel.

  • LeBron mindkét büntetőjét bedobta. Zárkózik a Miami.

  • Az első negyed felénél járunk.

  • A már triplarekorder Spurs-kosaras öltözőben állítólag azt mondta, hogy nem túl jó a közérzete.

  • Wade hozta közelebb a Miamit.

  • Leonard dobta be, ismét öttel vezet a Spurs.

  • Megint Wade. A Miami eddig jól dob kívülről.

  • Diaw dobta be Duncan assisztja után.

  • Gregg Popovich az NBA tagadhatatlanul egyik (hanem a legjobb) aktív edzője, akinek szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlenül alapos. Elég is akkor a méltatásból és kérdezzünk rá Popó bánál, ahogy azt a szakmai sajtó javarésze meg is tette helyettünk a hatodik meccset követő sajtótájékoztatón, hogy ugyan miért cserélte le Tim Duncant a negyedik negyed utolsó fél percében kétszer, vagy Tony Parkert miért nélkülözte a hosszabbítás utolsó momentumaiban. Az utóbbi ugyan megvédte edzőjét és bevallotta, hogy nem volt már a legjobb fizikai állapotban a vége felé, ami meg is látszott rajta, amikor próbálta kivédekezni Allen óriási, egyenlítő hármasát.

    De visszatérve Duncanre és annak 17 lepattanójára, a rendes játékidő utolsó 28 szekunduma alatt igencsak kellett volna tőle még kettő. Az biztos, hogy Boris Diaw nem a legacélosabb centerek egyike, és sem lepattanózásban, sem védekezésben nem közelíthető Timmyhez, ha pedig vezéregyéniségként képzeljük el, akkor képzeljünk újra.

    Popovich mindenesetre hozzá illően és tipikusan elutasította a kritikát, mondván, "ez nem ilyen egyszerű, nem ezért szerezték a hármasokat". Tényleg nem?

  • A heates Wade mondta a csúnyán elbukott harmadik meccs után, hogy az a csapat legnagyobb baja a playoffban és a döntőben, hogy álmosan kezdik a mérkőzéseket, aztán szaladnak az eredmény után.