Makaóban az 1 százalékos esély is számít

További michelisz cikkek

Kapcsolódók (2)

Micheliszék tarolhatnak a WTCR-szezonzárón

A súlytáblázat alapján jó eredmény jöhet Makaón a Hyundainak.

Lelkileg óriási szükségem volt erre a dobogóra

Igazságtalan büntetés és aprókat szabálytalankodó pilóták miatt nem volt felhőtlen a szuzukai dobogó.

Azzal a ténnyel, hogy az autósport veszélyes, minden versenyzőnek együtt kell tudnia élni, mert a félelemérzet nem lehet erősebb a sebesség iránti vágynál. De van egy-két olyan pálya a világon, amelyen úgy ülsz be az autóba, hogy tudod jól, egyetlen apró hibának is komoly baleset lehet a következménye. Ilyenkor másként érzed magad a kocsiban. Minden érzékszerved még inkább kiélesedik, pattanásig nő benned a feszültség, mert a határaidon táncolsz. Makaó pontosan ilyen pálya.

És minden évben rájövök, hogy imádom.

Már sokat kaptam Makaótól

Tavaly a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy tényleg elég egy minimális figyelmetlenség, és Makaó rögtön keményen megbüntet érte. Az első futamon két körrel a vége előtt kicsit rosszul mértem fel a belső szalagkorláthoz való távolságot, és minimálisan nekimentem a jobb első kerékkel. Eltört a kormányösszekötő, majd a kanyar külső oldalán található gumifalba csapódtam elzárva az utat a mögöttem érkezők elől, aminek tömegbaleset és piros zászló lett a vége. Most viszont miközben Johannával Makaó felé repültünk, nem ez a jelenet volt a legélénkebb bennem, hanem a pozitív emlékek, hiszen a legtöbbször örömre volt okom Makaóban. Még tavaly is, hiszen a baleset másnapján a főfutamon második lettem, amivel óriásit faragtam a bajnokságbeli hátrányomból az éllovas Thed Björkkel szemben, aminek köszönhetően a katari szezonzáróra vb-esélyesként érkezhettem meg. De 2010-ben itt győztem először a WTCC-ben, ami egész pályafutásom egyik legszebb emléke, amit csak a hungaroringi sikerekhez tudok hasonlítani az érzelmi hatását tekintve. Aztán 2012-ben itt lettem először privát bajnok, 2014-ben pedig itt végeztem a Honda legjobbjaként a bajnokságban. Makaótól már sokat kaptam, és bízom benne, hogy ez most sem lesz másként.

Michelisz a 2010-ben első futamgyőzelmét hozó SEAT-tal Makaón

A pilóták közti különbség döntő lehet

Az esélyeket illetően is pozitív vagyok. A Hyundai eddig alapvetően jól teljesített az utcai pályákon, Marokkóban és Vila Realban is elöl voltunk, de azt hozzá kell tenni, hogy Makaó az utcai pályák között is annyira speciális, hogy ebből nehéz biztos következtetéseket levonni. Ugyanakkor a büntetősúlyok is kedvezőbben alakulnak a korábbiakhoz képest, nagyon hasonlóak az arányok, mint Ningpóban voltak, ahol mindhárom futamot Hyundai-versenyző nyerte. Legutóbb pedig Szlovákiában fordult elő a mostani helyzet, hogy a mi autóink nem a maximális 60 kilós pluszsúlyt kapták, hanem csak 40-et – akkor győzelmet ünnepelhettem. Mindezekkel együtt sem jelenthető ki, hogy a Hyundai lesz a hétvége favoritja, mert a Cupra jelentősen könnyebb lesz nálunk és a Volkswagen is alacsonyabb súlyon megy, így szerintem a pályát jól ismerő Pepe Oriola, valamint a Makaó-menő Rob Huff márkán kívül is kőkemény konkurenciát jelent majd. Ezen a pályán viszont a Nürburgringhez hasonlóan az egyes pilóták közötti különbségek is tizedmásodperceket jelenthetnek egy körön, annyira kijönnek az egyéni kvalitások. Arra számítok, hogy nagyon szoros harc lesz az elejében, és az első tíz között csak minimális lesz a különbség az időmérőkön.

Lenghetnek a sárga és piros zászlók

Szeretnék visszatérni a Szuzuka előtti időmérős formámhoz, és az a célom, hogy újra a top 5-ben és a leggyorsabb hyundaiosként szerepeljek a kvalifikációkon. Ennek érdekében rengeteget elemeztem a legutóbbi három versenyhétvége adatait az elmúlt napokban. Ha sikerül a terveim szerint jól teljesítenem az időmérőkön, akkor a három futamból kettőn a dobogóért vagy akár a futamgyőzelemért is harcba szállhatok. Azzal ugyanakkor mindenképpen számolni kell, hogy az időmérőkön szerencsére is szükség lesz a jó eredmény eléréséhez, ugyanis hat szabadkártyás versenyző lesz a pályán. Velük együtt már annyira népes lesz a mezőny, hogy nem lepődnék meg azon, ha sárga és piros zászlók tarkítanák a két kvalifikációt, ami miatt nehéz lesz minden alkalommal tiszta gyors kört menni. Balszerencsés esetben egy rosszkor jött zászlós figyelmeztetés jelentősen is befolyásolhatja az elért időmérős helyezéseket. Ez a faktor is csak ráerősít arra, hogy Makaóban minden elképzelhető és annak az ellentettje is megtörténhet. Többek között ezért sem adom fel a harcot, amíg van matematikai esélyem a bajnoki címre. Ugyan jelenleg csak olyan 1 százalékot adnék magamnak, de ha valahol, akkor ezen a pályán ez is számíthat.

Elsősorban azonban nem a bajnoki cím lebeg a szemem előtt az előttünk álló hétvégén, hanem az, hogy kiélvezzem a szezonzárót, és újabb szép emlékeket gyűjtsek Makaóban.