Egy utcányi hószobor hó nélkül: ez a kínai sífutás
További Téli sport cikkek
- Hatalmas dobásra készül a magyar tehetség, hónapokon belül a világ legjobbjai közé kerülne
- Öt évvel visszavonulása után visszatért a kétszeres olimpiai bajnok, 23. helyen végzett
- Elutasították az oroszok fellebbezését, nem kapják vissza a doppingvétség miatt elvett aranyérmet
- Ötvenéves korában meghalt a korábbi magyar olimpikon
- Ha minden feltétel teljesül, a francia Alpokban rendezhetnek téli olimpiát
A svédországi Vasaloppet kétségkívül a legnagyobb és legismertebb hosszútávú sífutóverseny. Legendája túlnőtt önmagán, hasonló néven már több helyen rendeznek versenyeket, a mindig mindent másoló Kína is ráült a hullámra. Idén két magyar is teljesítette a Vasaloppet kínai kiadását.
Az igazi Vasaloppet teljes távja 90 kilométer, a kínai változata csak 50, de éppen elég hosszú ez is. Az Észak-Kínában található Csangcsunban 2003 óta rendezik a versenyt, de csak 2014-ben vált igazán fontossá, amikor bekerült a Worldloppet sorozatba, ami a sífutó maratonok légnívósabb versenyeit tömöríti. Vasziljevics Erika és Pati Nagy Attila azt célozta meg, hogy megszerzi a sorozat Gold Master-címét. Ehhez tíz versenyt kell teljesíteniük, amiből legalább az egyik nem európai. Emiatt utaztak el Kínába.
A kínai versenynek nincs történelmi múltja, így azzal próbálják érdekessé tenni magukat, hogy a 25 kilométeres pálya egy része óriási hószobrok között halad.Még különlegesebb attól az egész, hogy Kínának ezen a részén, alig esik hó, a pályát is műhó borítja, amit már novembertől elkezdenek gyártani, mert hidegnek azért hideg van.
„Hatalmas élmény ilyen kulisszák között versenyezni. Ez a látvány volt semmihez sem fogható. Igazi mesterművek voltak, amit egy csomó egyszerű ember farigcsált, heteken keresztül egyszerű szerszámokkal. Hihetetlen alkotások, nagyon aprólékos kidolgozással. 150-200 ilyen szobor lehetett, egy komplett utca is (itt volt a rajt és a cél), és sok kisebb nagyobb szobor. Volt olyan is, ami kb 25 méter magas lehetett, és vagy 80-100 méter hosszú" – írta Vasziljevics Erika.
Ez látvány persze nem teszi könnyebbé az erősen hullámos terep teljesítését, főleg, ha -18 fokos hideg és metsző szél is van.
„Elindultunk felfelé a hegynek és tudtuk, hogy ez így lesz körülbelül 15 km-ig. Egy laposabb rész volt két hegy között. Az első emelkedő egy kisebb lesiklópálya tetejére ment fel, utána laposabb, kis lejtő, majd egy 5 km-es, de jól futható emelkedő következett. A második hegytől már laposon mentünk. Először bementünk egy nádasba, ahol 300 méteren keresztül hátszél volt. Utána fordultunk, és az az igazi északi sarkköri viharos szél tombolt a képünkbe, ami az eleve -18 fokban tök jól esett. Azt írták, hogy a tényleges hőérzet a szél miatt -25 fok volt. Aki még emlékszik a Delta című műsor első képsoraira, az tudja, miről beszélek. Ömlött a könny a szememből, és fejet lehajtva neki kellett feszülni, hogy haladni tudjak. Majd szétfagytam, pláne úgy, hogy addigra a hegyen előtte már megizzadtam. Kiértünk a nádasból egy teljesen nyílt terepre, onnan a tópartra, majd úgy 4 km múlva fordulás, és a tavon vissza a stadionba. Ez azt jelenti, hogy kb. 10 km teljes szélárnyékmentes terület volt, ahol végig tombolt a szél, mindenfélét belefújva a nyomba" – írta Vasziljevics. És ez csak az első kör volt a kettőből.
A versenynek nagy presztízse van, az amatőrök mellett profi maratonisták éppúgy elindultak rajta, mint olimpikonok, az amerikai Torin Koos például négy olimpiára is kijutott. Idén a hosszútávú világkupában is induló cseh Petr Novak győzött a férfiaknál, a nőknél a kínai Ma Csinghua (Ma Qinghua) nyert.