Akinek Nadal, Djokovics és Federer is csak előre köszönhet

Balkezesnek indult, úttörő lett

Margaret Court 1942. július 16-én az Új-Dél-Walesben található Alburyben született Lawrence Smith és Catherine Beaufort negyedik gyermekeként.

Eredetileg balkezes volt, de meggyőzték, hogy váltson jobbra, később pedig a fonákokhoz is csak ezt használta. A teniszezéssel nyolcéves korában kezdett ismerkedni, magassága és rendkívül hosszú karjai új dimenziókat nyitottak számára, kíméletlen volt a lecsapásoknál és a hálónál, méretéhez képest kifejezetten mozgékony is volt, ezzel a stílussal pedig a védekezőbb játékosok rémálmává vált.

A tehetsége hamar nyilvánvalóvá vált, 18 évesen már megnyerte hazája Grand Slam-tornáját, az Australian Opent, ettől kezdve pedig egyhuzamban hétszer diadalmaskodott az év első nagy viadalán!

Ő lett az első ausztrál, akinek összejött a külföldi GS-siker, nem egészen húszévesen a Roland Garros, majd a US Open trónjára is felülhetett, egy évre rá pedig már Wimbledonban is a csúcsra ért – aligha kell mondani, hogy ezt is elsőként a honfitársnői közül.

1966-ban, 13 GS-torna-győztesként egy időre felhagyott a játékkal, hozzáment Barry Courthoz, majd 1967 novemberében visszatért a pályára, viszont a következő évben „csak” egy döntő jött össze, így az 1969-es Australian Openen hároméves trófeamentes szériának kívánt véget vetni.

A Grand Slam

Ez sikerült, majd lendületből a Roland Garrost is megnyerte, és bár Wimbledonban az elődöntő jelentette a végállomást, az évet így is három GS-torna-győzelemmel zárta.

Ez pedig még csak a felvezetés volt!

Az 1970-es Australian Openen úgy nyert, hogy egy ellenfele sem tudott az egész meccs során összesen négy játéknál többet megnyerni, a Roland Garroson és Wimbledonban egy-egy szettet bukott (ez utóbbit speciel 6:0, 6:0-val bosszulta meg Helga Niessen ellen), mielőtt a döntőben 14:12, 11:9-es meccsen megverte Billie Jean Kinget is.

A US Openre így azzal a tudattal utazhatott, hogy ha ezt is sikerrel hozza, akkor ő lesz az Open-éra történetének első női versenyzője, aki egy naptári éven belül mind a négy nagy teniszbajnokságon diadalmaskodik.

Az első körben egy, a következő kettőben két-két játékot engedett csupán az ellenfeleinek, majd a döntőig tartó menetelés során négyet a következő háromnak. A második kiemelt Rosie Casals ellen is hozta az első felvonást 6:2-re, majd ugyanennyire elbukta a másodikat, de 6:1-gyel végül teljessé tette a Grand Slamet.

A szülés után is dominálta a mezőnyt, sorra jöttek a porontyok

Az 1971-es Australian Open elhódításával sorozatban a hatodik GS-tornát húzta be, majd Wimbledonban is döntőzött – várandósan.

Első gyermekük, Daniel 1972 márciusában született meg, de az év amerikai nemzetközi versenyén már ismét a pályán volt, és elődöntőig jutott, hogy 1973-ban újabb három GS-tornát nyerjen, majd jöhetett az újabb kihagyás az újabb terhesség miatt.

Marika 1974-ben látta meg a napvilágot, itt novemberben tért vissza, majd 1976 nagy részét kihagyta a harmadik gyermekük érkezése miatt, és bár a következő év elején ismét ütőt ragadott, amikor megtudta, hogy negyedszer is gyermekáldás elébe néz, végleg felhagyott a játékkal.

Mindenhogyan is nyert GS-tornát

Court 1960 és 1973 között két teljes év kihagyással együtt is 24 GS-tornának lett a bajnoka, amivel a mai napig élen áll mindkét nemet figyelembe véve.

Nem csupán egyesben volt klasszis, hiszen a női párosok között 19-szer lett bajnok, vegyes párosban pedig 21-szer (itt kétszer is összejött a Grand Slam!), vagyis összességében 64 GS-torna-győzelmet számolhat!

Lehet ezt fokozni? Próbáljuk meg. Megnyerte mind a 12-t amatőrként, majd rövid visszavonulása után profiként is!

Grand Slam-torna-győzelmei

női egyes (24×)

• Australian Open: 11× (1960, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1969, 1970, 1971, 1973)
• Roland Garros: 5× (1962, 1964, 1969, 1970, 1973)
• Wimbledon: 3× (1963, 1965, 1970)
• US Open: 5× (1962, 1965, 1969, 1970, 1973)

női páros (19×)

• Australian Open 8× (1961, 1962, 1963, 1965, 1969, 1970, 1971, 1973)
• Roland Garros: 4× (1964, 1965, 1966, 1973)
• Wimbledon: 2× (1964, 1969)
• US Open: 5× (1963, 1968, 1970, 1973, 1975)

vegyes páros (21×)

• Australian Open: 4× (1963, 1964, 1965, 1969)
• Roland Garros: 4× (1963, 1964, 1965, 1969)
• Wimbledon: 5× (1963, 1965, 1966, 1968, 1975)
• US Open: 8× (1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1969, 1970, 1972)

Az ő nevét viseli az egyik melbourne-i pálya – bár nem mindenkinek tetszik ez

Az Australian Opennek otthont adó komplexumban 2003 januárja óta nevezik az egyik pályát Margaret Court Arénának, más kérdés, hogy az elmúlt évtizedben több alkalommal is megpróbálták elérni, hogy nevezzék át a létesítményt.

Merthogy a ma 80 éves Court keresztény lelkészként többször is nyilvánosan kritizálta a melegházasságok intézményét, valamint minden ezzel kapcsolatos reformötletet, amivel az LMBTQ-közösség haragját is kiváltotta.

„Halhatatlanná” vált

A játékos-pályafutásával kapcsolatban azonban egy percig sem lehetett kérdéses, hogy bekerül a Hírességek Csarnokába mint minden idők egyik legkiválóbb teniszezője.

A teljesítmény és a sikeresség tekintetében soha sem volt olyan teniszező, mint Margaret Court

– mondták az 1979-ben „halhatatlanná” váló játékosról.

Bár időközben többen is megközelítették az örökrangsorokban, ha azt keressük, kié a legtöbb GS-torna-győzelem, még mindig Court nevével találkozhatunk.

A még aktív játékosok közül Serena Williams 2017-ben ért csúcsra legutóbb, azóta viszont mind a négy fináléját (2018-ban és 2019-ben Wimbledonban és a US Openen) elbukta, így nem tudta beérni az élen.

A férfiak mezőnyében a nagy hármas egyaránt 20 sikerrel kezdte az évet, az első két viadalt megnyerő Rafael Nadal vezet, a mostani wimbledoni bajnok  Novak Djokovicsot és Roger Federert megelőzve.

Grand Slam-torna-győzelmek

nők

• 24 – Margaret Court (ausztrál)
• 23 – Serena Williams (amerikai)
• 22 – Steffi Graf (német)
• 19 – Helen Wills Moody (amerikai)
• 18 – Chris Evert (amerikai), Martina Navratilova (amerikai)
• 12 – Billie Jean King (amerikai)
• 9 – Mareen Connolly (amerikai), Szeles Mónika (jugoszláv/amerikai)
• 8 – Suzanne Lenglen (francia), Molla Mallory (norvég/amerikai)

férfiak

• 22 – Rafael Nadal (spanyol)
• 21 – Novak Djokovics (szerb)
• 20 – Roger Federer (svájci)
• 14 – Pete Sampras (amerikai)
• 12 – Roy Emerson (ausztrál)
• 11 – Rod Laver (ausztrál), Björn Borg (svéd)
• 10 – Bill Tilden (amerikai)
• 8 – Fred Perry (brit), Ken Rosewall (ausztrál), Jimmy Connors (amerikai), Ivan Lendl (csehszlovák), Andre Agassi (amerikai)

(Borítókép: A 2020-as Australian Openen – Mark Kolbe/Getty Images)