Úgy lesz 50 milliárd a 2017-es vizes-vb, hogy a fele Budapest fejlesztésre megy
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Úszás cikkek
-
Egerszegi Krisztina felelevenített egy emlékezetes pillanatot a karrierjéből - Videón a fair play díjra jelölt magyar úszó megható gesztusa
- Eltüntették a Lánchíd egyik kőoroszlánját
- Sós Csaba keretet hirdetett a budapesti rövidpályás úszó-világbajnokságra
- Nem indul a budapesti világbajnokságon az olaszok olimpiai bajnoka
Amikor már úgy tűnt, hogy valaki ködösít a 2017-es vizes-vb költségeinek becslésekor, akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. eloszlatta a homályt, és kiderült, az eredeti tervekhez képest, egy hónap alatt nem nőtt duplájára a 2017-es vizes-vb költségvetése.
Amikor a 2021-es vizes-vb-re (úszás, vízilabda, szinkronúszás, műugrás) készülő Magyarország márciusban beugrott a 2017-es vb-rendezést lemondó Mexikó helyére, Gyárfás Tamás úszóelnök azt mondta, 23 milliárdba fog kerülni a rendezés és az építkezés, amely például a Dagály uszoda átalakításával is jár. Azonban a hét elején a Magyar Közlönyben megjelent összegek már arról tanúskodtak, hogy a költségvetés a duplájába kerül majd.
Lázár János csütörtökön már egészen elképesztő magyarázatot adott a költségnövekedésre, szerinte a licenc-díj miatt emelkedett az összeg, Giró-Szász András államtitkár azonban a költségeket az építkezésekhez sorolta.
Gát, parkoló
Fürjes Balázs a Sport TV Mai helyzet című műsorában beszélt erről: „A fennmaradó 14-15 milliárd forintból út, közmű, tervezés, parkolók, egy több mint 1 kilométeres árvízvédelmi gát, ami ezen a Duna-szakaszon hiányzott épül meg. Ebben van benne a több mint 10 ezres ideiglenes lelátó megépítése, és ebben a költségben még benne van a világbajnokság utáni visszaalakítás, hiszen egy zárt ötezres uszodává vissza kell alakítani” – mondta a kormánybiztos a fennmaradó részről.
Fürjes Balázs arról is beszélt, hogy ha nagyobb közösségi beruházást, fejlesztést hajtanak végre, akkor két dologra nagyon szoktak törekedni, az egyik, hogy az egész városrészbe illesszék bele a terveket és az épületet, és nyerjen vele a környék, jelen esetben Angyalföld, a másik, hogy legyen esztétikus az épület, és tegye szebbé Budapestet. Azt is elárulta, hogy az építkezés során a komoly korlátozás az uszoda környékén csak néhány hétre fog korlátozódni, bár lesz olyan, hogy le kell zárni egy-egy utcát vagy útszakaszt, de törekszenek rá, hogy a lehető legkisebb kellemetlenséggel járjon maga az építkezés.
Az Index eközben gőzerővel próbált a kérdés végére járni, előbb Gyárfás Tamásnál érdeklődtünk, a szövetségtől Giró-Szász András kommunikációs államtitkárhoz irányítottak minket, onnan a Magyar Fejlesztési Minisztériumhoz, ahonnan Fürjes Balázs, budapesti beruházásokat felügyelő kormánybiztoshoz, ahonnan végre megkaptuk a helyes irányt: az MNV Zrt.-t.
Az MNV Zrt. válasza szerint azonban nincs szó költségnövekedésről.
„Az uszodaaréna építése a 2 milliárd forint összegű tartalék kerettel együtt sem éri el a nettó 25 milliárd forintot. A beruházás és a kapcsolódó városfejlesztések költsége összesen nettó 38,4 milliárd forint, amely az uszodánál egy sokkal komplexebb fejlesztés fedezete. A nettó 38,4 milliárd forint magában foglalja az uszodaaréna tervezését, megépítését (cca. 24 milliárd forint áfa nélkül), több mint tízezer néző fogadására alkalmas ideiglenes nézőtér tervezését, megépítését, utak és parkolóhelyek tervezését, megépítését, a közművek kiváltását és közműépítést, valamint egy 1 kilométeres árvízvédelmi gát tervezését és megépítését is”.
Mint írják, a „fejlesztés hosszú távú városfejlesztési program része, amely Budapest és Angyalföld gyarapodását szolgálja. Az uszodaközpont megépítése nemcsak turisztikai szempontból kiemelkedő, hanem az építkezés 5000 embernek teremt munkalehetőséget, az építkezésből befolyó egyéb adók és járulékok további milliárdokkal csökkentik a kiadásokat”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
