Ki kell adni, hogy Hosszú Katinkáék mennyiért használják a Duna Arénát
További Úszás cikkek
- A címvédő Konkoly Zsófia aranyérmet nyert a paraúszó-Európa-bajnokságon
- Nem igaz a Milák Kristófról terjedő hír, állítja az úszófenomén edzője
- Karakteres vélemény a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnökétől Milák-ügyben
- 41 fős magyar csapat utazik az úszó-Eb-re, Milák Kristóffal hat számban terveznek
- Kós Hubert új országos csúcsot úszott 100 méter háton
Az elsőfokú bíróság ítéletet kötelezte a Duna Arénát üzemeltető állami céget, hogy kiadja azokat a dokumentumokat, amik alapján Hosszú Katinkáék használhatják az uszodát, emellett 500 ezer forintos bírságot szabott ki a cégre, amiért szabotálták a 24.hu adatkérését.
A 24.hu 16 hónapja próbálja megtudni a 2017-es vizes világbajnokságot szervező állami tulajdonú Bp2017 Kft-től, hogy milyen feltételekkel használhatja Hosszú Katinka és Shane Tusup cége, az Iron Corporation a Duna Arénát. A Bp2017 a világbajnokságot követően nemzeti sportszervező cégként működik tovább, illetve hozzá tartozik a Duna Aréna üzemeltetése is, amit egyelőre szinte teljesen állami forrásból oldanak meg.
A válófélben lévő páros klubja, illetve sportegyesülete 2017 márciusa óta tartja az edzéseit az úszópalotában, a létesítményt a nagyközönség előtt – akik számára a nyilatkozatok szerint elvileg épült – csak 2018 július utolsó hetében nyitották meg, összesen napi 3 órában, ebédidőben, hétfőtől szombatig. A Duna Aréna felépítése, illetve a kapcsolódó költségek annak idején a 40 milliárd forintot is bőven meghaladták.
Mindezen körülmények miatt valóban érdemes lenne tudni, hogy az Iron Corporation mennyit fizet a Bp 2017-nek, ám a cég többszöri kérés, majd felszólítás ellenére sem adta ki az ezzel kapcsolatos dokumentumokat a 24.hu-nak. Viszont elkövették azt a hibát, hogy a levelezés korai szakaszában elárulták, hogy vannak ilyen iratok a birtokukban, majd később ezt megpróbálták letagadni, így elzárkózva a válaszadástól.
Miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz (NAIH) kimondta, hogy a Hosszúékkal kötött szerződések egyértelműen közérdekű adatok, a Bp2017 pedig ennek ellenére nem adta ki azokat, a híroldal a bírósághoz fordult.
Az első fokon született határozat szerint a cég nemcsak köteles kiadni a kért iratokat, de 500 ezer forint büntetést is fizetnie kell, mert letagadta azokat korábban.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a közeljövőben tényleg megtudnánk, mennyit fizetnek Hosszúék a cégnek – ha fizetnek egyáltalán – az uszoda használatáért, mivel az Iron Corporation fellebbezett mind az ítélet, mind a büntetés ellen.