- Sport
- Vízilabda
- vizes vb
- női vízilabda-válogatott
- vízilabda vb
- mihók attila
- cseh sándor
- magyari alda
- keszthelyi rita
Karnyújtásnyira volt a világbajnoki arany női pólósainknak
További Vízilabda cikkek
- Öt olyan játékos került be válogatottunk keretébe, aki ott volt a párizsi olimpián
- Agyonverte szerb ellenfelét a címvédő Fradi a férfi vízilabda-BL-ben
- A világbajnok magyar pólós elismerte, vannak még nehézségei a klubváltás után
- A szélhámossággal vádolt Hosszú Katinka nyílt levélben válaszolt a magyar pólólegendának
- Átlagban 33 góllal verik Hosszú Katinkáék gyerekpólósait
A dohai vb-n szerencsére nem a januári, eindhoveni kontinensbajnokságon nyújtott formáját hozta Mihók Attila és Cseh Sándor szövetségi kapitányok csapata. A csoportkört három győzelemmel tudta le a magyar válogatott (–Új-Zéland 19–8; –Szingapúr 39–2; –Ausztrália 13–9), a folytatásban aztán a negyeddöntőben, majd az elődöntőben is nagyot küzdött, és ötméterespárbajban kerekedett riválisa fölé. Előbb a vb- és aktuális Eb-címvédő Hollandiát győzte le 8–8 után 13–12-re, majd Görögországot 9–9 után 13–11-re.
A favorit amerikaiak ugyancsak három győzelemmel, valamint +47-es gólkülönbséggel tudták le a csoportkört (–Hollandia 10–8; –Brazília 21–5; –Kazahsztán 32–3), az egyenes kieséses szakaszt azonban ők is kicentizték. Azért nem annyira, mint mi. A negyeddöntőben Ausztráliát 10–9-re, az elődöntőben Spanyolországot 11–9-re múlták felül, de mindkét meccsen végig ők diktáltak, győzelmük nem forgott komoly veszélyben.
A magyar női válogatott története ötödik világbajnoki fináléjára készülhetett, a korábbi négyből kettőt nyert meg (1994, 2005), kettőt elbukott (2001, 2022).
A minden olimpián érmes, a legutóbbi három alkalommal győztes amerikaiak hétszer bizonyultak legjobbnak a világbajnokságon (2003, 2007, 2009, 2015, 2017, 2019, 2022). Döntőben csupán egyszer maradtak alul, 2005-ben pont tőlünk kaptak ki hosszabbítás után 10–7-re. Két évvel ezelőtt, a budapesti döntőben ezért duplán visszavágtak házigazda csapatunknak, amelyet 9–7-re győztek le.
A magyar csapatból Kuna Szonja és Máté Zsuzsanna maradt ki a meccskeretből, kapunkban ezúttal is Magyari Alda kezdett.
Megilletődött magyar kezdés után kiegyenlített folytatás, támadójátékunk hiányosságait védőmunkákkal ellensúlyoztuk
Jól kezdtek az amerikaiak: miután kivédekeztek két magyar akciót, leválás végén, majd ejtésből két akciójukat is góllal zárták. Támadásban lövésig sem jutottunk, sorra könnyűszerrel hatástalanították az akcióinkat, de legalább támadásban megakadt a rivális: a kapufa után Magyari is hárított. Ashleigh Johnson is megmutatta, miért számít a világ talán legjobb kapusának, könnyen szedte le távoli lövéseinket. A kettő között Rachel Fattal fórból háromgólossá növelte a különbséget, egyelőre nem bizonyultunk egyenrangú félnek. A 6. perc végén Garda Krisztina törte meg a gólcsendünket, távolról kilőtte a kapu jobb oldalát, majd egy kivédekezett amerikai támadás végén Parkes Rebecca centerből remek mozdulattal húzta be a labdát az ellenfél kapujába. Pillanatok alatt talált magára a magyar együttes (2–3).
A második negyed úgy indult, ahogyan az első: kimaradt magyar akcióval, amit amerikai gól követett. Kettős fórban játszhattunk, de kétszer blokkoltak minket, a harmadik próbálkozásra azonban Keszthelyi Ritának már sikerült a rövidbe lőnie a labdát a még rendezetlen ellenféllel szemben. Igyekeztünk meccsben maradni, de Maddie Musselman bombája amerikai oldalon újabb gólt, a magyaron pedig kapuscserét eredményezett, piros sapkában érkezett Neszmély Boglárka. A túloldalon a feszes amerikai védővonal mögött Johnson tempózott, aki egymás után kétszer védett.
A mérkőzés védekező részét megoldottuk –- a blokk, a kapus és a kapufa dolgozott össze –, támadásban kellett volna több a mieinktől, de a feladat több, mint nehéznek ígérkezett.
Faragó Kamilla húzta meg kapásból a váratlant, lapos, blokkon megpattant lövése becsúszott a jobb alsóba. A negyed utolsó percéhez érve Szilágyi Dorottya egy támadásban háromszor szerzett labdát, de az mégis mindig visszakerült az ellenfélhez (4–5).
Neszmély vezérletével megállítottuk az amerikai támadógépezetet, csak a végére nem maradt elég erő
Neszmély újabb, már harmadik védése után az egyenlítésért támadhattunk, de elrontottunk egy keresztpasszt, lövésig sem jutottunk. Védelmünk viszont továbbra is jól zárt, kár, hogy támadásban messze nem voltunk ennyire hatékonyak. Hiába passzoltak gyorsan, erősen és pontosan az amerikaiak, védőink sok munkával mindig jól helyezkedtek.
Ez azonban rengeteg energiát emésztett fel magyar részről, legalábbis a támadások befejezésére már nem maradt kellő erő és koncentráció.
A végtelenségig persze nem lehetett megúszni kapott gól nélkül: Jordan Raney emberelőnyben lőtte ki a bal felsőnket, de miután a támadóidő lejárta végén, így VAR-ozás után maradt az egygólos különbség. Újabb esélyeket kaptunk, két centerrel próbálkoztunk, és Gurisatti Gréta lövésével emberelőnyben végül csak összejött az egyenlítés. A negyed végén már a vezetésért támadhattunk, de odalett a helyzet (5–5).
Vályi Vanda negyedszerre is elhozta a labdát a ráúszásnál, de a felvonás első gólját az amerikaiak szerezték: Fattal harmadik lövéséből a harmadik gólját lőtte, a rivális emberelőnyből jutott ismét vezetéshez. A nehezen megszerzett fóroknál könnyedén adtuk el a labdát, védekezésben viszont százszázalékos maradt a koncentráció. Sorra fújták a kiállításokat, Maggie Steffens a hosszún húzott be egy átemelést, ismét kétgólos volt a hátrányunk a játékrész közepén. Parkesra fújtak egy centerkontrát, Ryann Neushul pedig pimaszul ejtett a kapunkba, a közte három ledolgozása szinte lehetetlen küldetés volt magyar részről. Keszthelyi Rita kettős emberelőnyből lopott minket eggyel közelebb, és kétszer is volt esélyünk még jobban felzárkózni, a másodikkal Garda révén éltünk is: 57 másodperc maradt a meccsből. Garda ezután labdát szerzett, mentünk az ikszért, de a centerbejátszásnál gyanúsan tüntették el a magyar játékost, büntető helyett viszont az amerikaiakhoz került a labda, akik a hátralévő másodpercekre már eldugták azt (7–8).
Olasz olimpiai kvóta, spanyol bronzérem
A pénteki helyosztókon először a 7. hely sorsa dőlt el, amely igazából azért volt érdekes, mert
a győztes az utolsó olimpiai kvótát szerezte meg. Az összecsapáson az olaszok semmit nem bíztak a véletlenre,
és lehengerlő, valamint eredményes támadójátékkal 18–12-re múlták felül Kanadát, illetve váltották meg ezzel párhuzamosan párizsi repülőjegyüket.
A dohai vb előtt a párizsi olimpiára két kiadó hely maradt, ebből az egyiket a magyarok negyeddöntős győzelmükkel már elvitték, az olaszok pedig utolsóként fértek tehát oda. A rendező franciák mellett korábban biztosította részvételét az ötkarikás mezőnybe Hollandia, Spanyolország, Ausztrália, Kína, az Egyesült Államok, Görögország és a Dél-afrikai Köztársaság. A férfiakkal ellentétben a nőknél 10 csapatos az olimpiai mezőny.
A pénteki program a bronzmeccsel folytatódott, amelyen a Spanyolország kiegyenlített csatát követően minimális különbséggel bizonyult jobbnak Görögországnál (10–9). A 2013-ban hazai környezetben világbajnok spanyolok három ezüstérem (2017, 2019, 2023) után szerezték meg első vb-bronzérmüket. A 2011-ben vb-aranyérmes görögöknek így tovább kell várniuk a második vb-éremre.
A döntő közvetlen előmeccsét kora délután az ötödik helyért rendezett találkozó jelentette, amelyen az előző vb-n aranyérmes, pár hete az eindhoveni Eb-n győztes Hollandia az 5–1-re elbukott második negyed után a 7–2-re megnyert második félidővel fordított Ausztrália ellen, és nyert végül 10–8-ra.
Vizes világbajnokság, Doha, női vízilabda, döntő:
A 3. helyért:
- Spanyolország–Görögország 10–9 (2–1, 4–4, 1–1, 3–3)
Az 5. helyért:
- Hollandia–Ausztrália 10–8 (2–1, 1–5, 3–1, 4–1)
A 7. helyért:
- Olaszország–Kanada 18–12 (5–4, 6–4, 2–1, 5–3)
(Borítókép: Kovács Tamás / MTI)