![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Nem kell megijedni a névváltozástól, a LibreOffice pontosan ugyanaz a szoftver, amit korábban OpenOffice néven ismertünk, tehát a korábban létrehozott dokumentumok az új programmal is megnyithatók, szerkeszthetők. Csupán az történt, hogy az Oracle tavaly megvette a Sun Microsystems nevű céget, amivel a birtokába került az OpenOffice. Az irodai programcsomag fejlesztői azonban nem akartak beülni a hatalmas Oracle taposómalmába, hanem inkább létrehoztak egy új szervezetet Document Foundation néven, és itt folytatják a nyílt forráskódú csomag fejlesztését.
A Document Foundation működőképességét semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy alig 4 hónap alatt elkészítették a szoftver új verzióját, ami LibreOffice 3.3 néven letölthető. Húszan vágtak bele a munkába, de mára összejött egy százfős csapat, javarészt a Novell, a Red Hat Linux, a Google és az Ubuntu támogatásának köszönhetően.
Ez az ütőképes csapat gondoskodik majd arról, hogy a LibreOffice legyen a legfontosabb nyílt forráskódú program, és az alváltozatok - az Orace OpenOffice, az IBM Lotus Symphony - csak a nyomában járjanak. A nyílt LibreOffice könnyebben átvesz fejlesztéseket, mint mondjuk az Oracle, ahol a vállalati politika része, hogy szerzőijogi hozzájárulást kérnek minden egyes hozzájárulótól, ha a programban felhasználják a munkáját (a nagyvállalat próbálja bebiztosítani magát, nehogy perelni tudják).
Nagyon fontos újítás, hogy a LibreOffice 3.3 nemcsak olvasni tudja a Microsoft által bevezetett docx formátumot, hanem írni is. A rajzoló program beolvassa az SVG formátumú rajzokat, és azok interaktívan szerkeszthetők. Egyszerűbben lehet címlapokat szerkeszteni, egymillió sor lehet a táblázatkezelőben, és előadói nézet került a bemutatókészítőbe.
A LibreOffice legfontosabb előnye még mindig az interoperabilitás. Magyarul az, hogy a programcsomag az ODF dokumentumformátumot használja, és az ebben lementett fájlok garantáltan megnyithatók minden más ODF-támogató szoftverrel.
Sok modern újítás azonban hiányzik, amelyek a legfőbb riválisnak tekintett Microsoft Office 2010-ban, vagy akár a szintén ingyenes, webes Google Dokumentumokban megtalálható. Ilyen például a csoportmunka, a dokumentumok egy időben történő szerkesztése, és az interfész sem olyan kényelmes, mint a Microsoft Office-ban. A grafikonok szépsége sem javult az új kiadásban. Ennél is fájóbb az online kapcsolat teljes hiánya, hiszen 2010-ben, sőt már tavalyelőtt is nagyon hangsúlyos volt a felhőalapú számítástechnika.
Mindezek ellenére a LibreOffice 3.3-at érdemes kipróbálni, különösen annak, akinek nincs szüksége semmilyen csilivili funkcióra, csak egy sima szövegszerkesztőre, amivel betűket lehet egymás mögé írni.