Dollármilliárdokat várnak a tőzsdétől a techcégek

A legnagyobb idei tőzsdérelépés a LinkedInhez kapcsolódik, a szakmai közösségi oldal májusban tette meg a nagy lépést. A LinkedInt tíz éve alapította az előtte a PayPal igazgatótanácsában üldögélő Reid Hoffman. Az oldal abban különbözik a hagyományos közösségi oldalaktól, hogy teljes egészében a munkakapcsolatokra, a karrierépítésre és az álláskeresésre összpontosít. Üzleti modellje arra épül, hogy kifejezetten szakmai kapcsolatokat tart nyilván. Ez különösen értékes a hirdetőknek, hiszen jellemzően jó anyagi körülmények között élő emberek a tagok. Az oldal idén tavasszal lépte át a százmillió regisztrált felhasználót.

A részvényeket 45 dolláron kezdték el árulni, néhány órával később már 122 dollárért árulták a részvényeket, végül az első nap végére 94 dolláron állt meg az árfolyam. A cég árfolyama jelenleg 100 dollár körül van, tehát nem pillanatnyi fellángolásról volt szó, bár az is igaz, hogy júniusban egészen 63 dollárig esett az árfolyam.

Az eleve veszteséges Pandora

Egy hónappal a LinedIn után a Pandora online rádió döntött úgy, hogy tőzsdére lép. Ez azért lehet meglepő, mert a cég korántsem nyereséges. A Pandorát 2000-ben alapították, eleinte zeneajánló oldal volt, később vált rádióvá, zenestreamelő szolgáltatássá. Jelenleg 96 millió felhasználója van, a tagok legálisan hallgathatják a zenét, cserébe havidíjat fizetnek vagy tűrik, hogy reklámokkal szakítják meg a számokat néha. A cég lépése azért is volt meglepő, mert veszteséges. Minél több a felhasználója, annál több licencdíjat kell fizetnie. Tavaly például 138 millió dolláros forgalom mellett 1,8 millió volt a vesztesége, fennállása óta 92 millió dollár veszteséget halmozott fel.

Mégis úgy tűnt, hogy komoly az érdeklődés a részvények iránt, a részvények 20 dolláron nyitottak, 25 százalékkal magasabban, mint az indulóárfolyam. Ez a következő hetekben ugyan leesett 12 dollár környékére, de mostanában megint 20 dollár környékén kereskednek a Pandora részvényeivel.

A kisebbek és a külföldiek is jönnek

Kisebb cégek is tőzsdére léptek az elmúlt hónapokban, az egyik ilyen például a flashmemóriákat fejlesztő cég, a Fusion-io. A részvényeit 19 dolláron kezdte el árulni, a nap végére ez felment 25 dollárra. Jelenleg 30 dollár környékén kereskednek a részvényekkel.

A Bankrate ingyenes információt ad az ügyfeleinek több mint 300 pénzügyi termékről, mint például jelzálogkölcsön, hitelkártyák, autólízing. Ők 15 dollárért kezdték el árulni részvényeiket, ez csak egy-két dollárral emelkedett.

A Nasdaqot választotta május végén az orosz keresőcég, a Yandex is. 25 dolláron kezdték el árulni a részvényeket, de már nyitáskor 35 dollár volt az árfolyam. Kisebb-nagyobb ingadozások után ezt az árfolyamot tartják most is, ami 11,2 milliárd dollárra becsüli a cég értékét.

Szintét amerikai tőzsdét választott a RenRen, a kínai közösségi oldal. A cégnek nem jött be a tőzsde, 14 dollárról indultak a részvények, de ez mára 10 dollár alá csökkent, ami azt jelenti, hogy több mint 30 százalékkal esett a cég értéke a kezdeti árazáshoz képest.

Célegyenesben

Van néhány cég, akik már elindították a tőzsdére lépés folyamatát. Ezek közül a két legnagyobb a Zynga és a Groupon. Az alig hároméves Groupon június közepén jelentette be, hogy 750 millió dollárt szeretne részvényeivel előteremteni, be is nyújtották a tőzsdére lépéshez szükséges papírokat. A becslések szerint az IPO alapján a cég 20-30 milliárd dollárra értékeli magát, ami néhány elemző szerint túlzás és néhányan már-már temetik a céget és üzleti modelljét.

Ennél simábbnak tűnik a Facebook-játékok nagy fejlesztője, a Zynga tőzsdére lépése. Ők egymilliárd dollárt szeretnének bevonni, ehhez július 1-jén nyújtották be az IPO-hoz szükséges papírokat. A 2007-ben alapított fejlesztőcég két éve még veszteséges volt, de mára sikerült jelentős nyereséget termelnie. Havonta 280 millióan játszanak a legnépszerűbb játékokkal, ezek a a FarmVille, MaffiaWars, CitiVille és az Empires and Allies.

Egyelőre még egyik cégnél sem tudni, hogy pontosan mikorra tervezik a kibocsátást és azt sem, hogy mennyibe kerülne egy részvény, de hamarosan nyilatkozniuk kell a cégeknek.

Akit mindenki vár

Mindez azonban csak előjáték a valódi nagy játékoshoz, a Facebookhoz. Már mindenki tudja, hogy már javában készítik elő az IPO-t, most már tényleg csak idő kérdése, hogy mikor nyújtják be az amerikai Értékpapírpiaci- és Tőzsdefelügyelethez. A cég a legnagyobb bankokkal tárgyal, mi lenne a legoptimálisabb menet, a hírek szerint 2012 áprilisára tervezik a tőzsdére lépést.

Közben pedig mindenki azzal van elfoglalva, hogy mennyit érhet a Facebook. Az elmúlt fél évben ötvenmilliárd dollárról indultak a becslések, legutóbb már százmilliárdról szóltak a hírek. A Facebook bevételének nagy részét a hirdetési felületeinek értékesítése adja, ebből idén több mint 4 milliárd dollár forgalma lehet a 2010-es 1,86 milliárd után. Május elején a Wall Street Journal úgy értesült, hogy kétmilliárd dollár lehet a cég adózás előtti nyeresége, ami jelentősen emeli az értékét.

Kevesebben ismerik, de nagyon fontos lépés a Glam Media tőzsdére lépése. A hirdetésekkel foglalkozó cég havonta kilencvenmillió amerikait ér el, éves forgalma 100 millió dollár. Őszre tervezik beadni a tőzsdefelügyelethez a papírokat, ehhez már bankárokkal tárgyalnak.

A Groupon egyik nagy ellenfele, a Yepl is tőzsdére lépést tervez. A havi ötvenmillió egyedi látogatóval büszkélkedő cég főleg az Egyesült Államokban tevékenykedik, eddig 56 millió dollárnyi befektetést sikerült találni. Még nem tudni, mikor nyújtják be a dokumentumokat.

Újabb lufi?

A tőzsdére lépések nagy számát, a befektetők profitéhségét és a repkedő dollármilliárdokat tekintve sokakban felmerül, hogy nem egy újabb dotkomlufi felé rohanunk-e. De az óvatoskodók a Skype felvásárlását is ide sorolják, mert áron felül vette meg a Microsoft a céget. Elemzők szerint még nem kell ettől tartani, hiába röpködnek a levegőben milliárdok. Ugyanakkor bizonyos hasonlóságok most is vannak a 2000-es évek elejével. Akkor is nagyon sok befektetni való pénz volt, az IT-cégek fel is szívták ezeket a pénzeket.

A különbség – nyugtatnak az optimistábbak –, hogy most valódi üzleti modellek és működő, nyereséges cégek állnak a tőzsdei nevek mögött. Ugyanakkor azt is megemlítik, hogy lufivá válhat, mert a befektetők nagyon szeretnének valami nagyon nyereségesbe befektetni és elég sok pénz áll a rendelkezésre ehhez.

A nagy techbefektető, az Andreessen Horowitz cég alapítója szerint még mindig alulértékeltek az IT-cégek. Az Andreessen Horowitznek jelentős érdekeltsége van a Facebookban, Twitterben és Foursquare-ben. Akkor minden friss diplomás a Szilícium Völgyben akart céget alapítani, de persze nem értettek hozzá. A mostani cégek mögött azonban már teljesítmény is van. Most is látni egy ilyen folyamatot a végzős közgazdászok körében, de korántsem annyira erőteljesen, mint a kilencvenes évek végén, magyarázza Marc Andreessen.

Persze mindenkinek megvan a maga elmélete, félelme a közeljövőről, de a legtalálóbban talán Eric Schmidt fogalmazta meg az ezzel kapcsolatos félelmeket: nem tudod, hogy lufi, amíg ki nem pukkad.