Kitört a hidegháború a mobilcégek között

A Sony perli az LG-t, a Microsoft a Foxconnt, a Huawei a ZTE-t, az Ericsson a ZTE-t, a Kodak az Apple-t, a RIM a Kodakot, és szinte mindenkit az Apple. A Thomson Reuters által készített ábrán láthatjuk, hogy szinte az egész mobilipar perben áll egymással, alig van olyan cég, amelyik érdekelt lenne az iparágban és kimaradna a "pereljük be egymást szabadalmak miatt"-játékból. Ráadásul a perek egy része olyan szabadalmakról szól, amik tíz évvel ezelőttiek, és amikre már senki sem emlékszik.

Dollármilliárdokról van szó, és arról, hogy az egyes cégek termékei megvetik-e a lábukat a piacon, vagy csúfos bukás után eltűnnek a süllyesztőben. Nem csoda, hogy az elmúlt időszakban egyre-másra jönnek a hírek, hogy a cégek szabadalmakat vásárolnak. A tét nem kicsi, egy sikeres szabadalmi per akár el is lehetetlenítheti a konkurenciát, monopolhelyzetbe hozva ezáltal az ügyes felvásárlót.

Megölik a fejlesztéseket

Az amerikai szabadalmi rendszer megöli a fejlesztéseket – állítják egyre többen, mert lehetőséget ad az olyan szabadalmi perekre, amik lehetetlenné teszik az innovációt.

A kiritkusok szerint a rendszer sajátossága, hogy a szabadalmak manapság már nem a meglévő termékek védelmére szolgálnak, hanem arra, hogy megakadályozzák, hogy újak jöjjenek létre. Persze korábban is voltak szabadalmi perek, amik általában úgy működtek, hogy egy adott cégnek volt egy szabadalma, és ha úgy látta, hogy ezt egy másik cég ellopta, akkor beperelte azt. A per eredményeként a második cég adott egy bizonyos összeget az elsőnek és minden rendben volt. Jöhetett a viszontper egy másik szabadalom ügyében.

Működött is a rendszer, mindenki megkapta a szabadalmáért járó pénzt, egymás után jöttek az új termékek. És ekkor megjelent az Apple. Az Apple-nek nincs szüksége pénzre, hiszen több van neki, mint az Egyesült Államok kormányának. Ők az elsők akarnak lenni azokon a piacokon, amiken jelen vannak, ezért perlik a konkurenseket és tiltatják be termékeiket, ami alapvetően új felfogás a korábbi ügyekhez képest.

Fegyverkeznek a cégek

Mára a szoftverszabadalmakra úgy tekintenek, mint taktikai nukleáris bombákat, a cégek igyekeznek felépíteni saját fegyverarzenáljukat. Az a cég, melynek a legtöbb szabadalma van, nyer.

Ez magyarázza, hogy a Google felvásárolta a Motorola Mobilityt (több mint 17 ezer szabadalmat nyertek vele), vagy hogy a HTC nemrég 300 millió dollárt adott az S3 Graphics-ért. Elemzők szerint ez utóbbi akvizíció oka sokkal inkább az a két szabadalom volt, amikkel az S3 pert nyert az Apple ellen, mint a cég technológiája.

A szabadalmakért folytatott verseny odáig fajult, hogy az Apple, a Nokia és a Qualcomm is milliárdokat adna egy olyan kevéssé ismert vállalatért, mint az InterDigital. A cég azért lenne fontos nekik, mert van néhány wifi-szabadalma, ami komoly ütőkártya lehet a kézben.

Milliárdok vesznek el

A rendszer olyan furcsa helyzeteket eredményez, hogy a HTC például öt dollárt fizet a Microsoftnak minden eladott androidos mobil után. Vagyis a Google által fejlesztett operációs rendszer a Windows Phone gyártójának hozza a pénzt. A Microsoft persze már gyártókat is beperelt 7,5-12,5 dollár közötti összegeket követelve eladott készülékenként. A redmondi cég hivatalosan nem árulta el, hogy mennyit fizetnek neki az androidos mobilokat gyártók, de azt Steve Ballmer is elismerte, hogy az Android után kapnak szabadalmi jogdíjat.

Kérdés persze, hogy miért nem a Google-t perli a Microsoft. A válasz valószínűleg az, hogy egyszerűbb a gyártóktól pénzt követelni, mint az ingyenes operációs rendszer szállítójától. A Google ugyanis  nem kér pénzt a gyártóktól, a Microsoft azonban mégis fizetőssé teszi az Androidot.

De az új rendszernek ezen kívül is számos hátránya van. A nagyobb cégek, mint a Samsung, HTC, Google, Apple milliókat költenek ügyvédekre és milliárdokat szabadalmakra. A Google 12,5 milliárdot költött a Motorola megvásárlására, előtte egy hónappal 4,5 milliárd dollárt a Nortel szabadalmakért. Pedig ezt a pénzt akár új termékek fejlesztésére is költhetnék.

De nem fejlesztenek a kis induló cégek sem, mert már azelőtt megfojtják őket a perekkel, mielőtt kiteljesedne az ötlet, a termék, amit létre szeretnének hozni.

A lényeg, hogy a folyamat végén a vásárlók, felhasználók járnak rosszul, mert a szabadalmak cégóriásokhoz kerülnek, akik lassan mozdulnak, lassan fejlődnek, nem kockáztatnak, és ezek a mamutok nem fogják tudni kifejleszteni a következő nagy durranást, mely megváltoztathatja az életünket. Legalábbis nehezebben, mint a fiatal, rugalmas, innovatív cégek.

Nincs megoldás

Több javaslat is van a megoldásra. A legradikálisabbak a szabadalmak teljes törlését javasolják. A szabadalmak ellen szólók szerint a technológiai szektorban máshogy működnek a szabályok, máshogyan történik a fejlődés, mint a többi iparágban, éppen ezért máshogyan is kellene azt szabályozni. A fejlesztések egymásból következnek, soha, vagy nagyon ritkán jönnek létre a semmiből. Egy fejlesztésnél arra figyelni, hogy milyen szabadalmakat sérthet a termék, szinte lehetetlen. Egy okostelefon nagyjából 250 ezer szabadalmat foglalhat magába, nem lehet elkerülni az ismétlést.

A másik észrevétel szerint nem a szabadalmakkal, hanem azok felhasználásával van a baj: megjelentek a trollok, akik csak azért gyűjtik a szabadalmakat, hogy ezzel sarokba szorítsák a konkurenseket. Ezt a viselkedést kéne valahogy normális keretek közé szorítani.

Abban sokan egyetértenek, hogy alapjaiban kellene megreformálni a rendszert, az amerikai kongresszus legutóbbi próbálkozása azonban eredménytelen volt. A pesszimistábbak szerint nem is fog történni semmi, minden marad a régiben, mert túl sok érdek fűződik ahhoz, hogy semmi se változzon.

Nem csak a mobiliparban

Fontos megjegyezni, hogy a szabadalmi problémák nem csak a mobilipart érintik. Néhány évvel ezelőtt, 2005-ben cégek egy csoportja – köztük az IBM, NEC, Novell, Philips, Sony – létrehozta az Open Innovation Networkos, hogy megelőzzék a szabadalmi pereket a Linux ellen.

A Microsoftnak egyébként a bögyében van a Linux, Steve Ballmert mondta még 2007-ben, hogy az ingyenes szoftver azért működik ilyen jól, mert 200 Microsoft-szabadalmat sért. Ugyanebben az évben a Fortune magazin nyilvánosságra hozta, hogy az 500 legnagyobb amerikai vállalat több mint fele Linux adatcentereket használ, a Microsoft így igen jelentős pénztől esik el.

Eközben Európában

Még nehezebb a helyzet, ha a különböző jogrendeket nézzük: az Egyesült Államokban teljesen mások a jogszabályok, mint Európában vagy Ázsiában, így ebből is lehetnek kavarodások. A finn Rovio céget például perelték Amerikában, amiért az alkalmazáson belüli vásárlás is lehetséges volt az Angry Birdsben, Európában ugyanezzel nem volt semmi gond. Vannak olyan fejlesztők, akik emiatt kivonulnak az amerikai piacról, mert szerintük nem éri meg a kockázatot.

Általánosságban beszélve a szoftverszabadalmak nem léteznek Európában, legalábbis nem úgy, ahogy az Egyesült Államokban. A legtöbb uniós ország része az Európai Szabadalmi rendszernek (European Patent Convention, EPC), mely számos dolgot kizár a szabadalmaztatható fejlesztések köréből. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb szoftveres fejlesztés nem védethető le. Persze néhány kivételtől eltekintve.

Szakértők szerint éppen emiatt a szabadalmi trollok nem is léteznek Európában, ez amerikai sajátosság. Ennek az egyik oka ugye, hogy nehezebb levédetni eljárásokat, a másik oka, hogy ha veszítenek, a per teljes költségét nekik kell állniuk, még a másik fél költségét is.

Ez persze azt is jelenti, hogy az amerikai cégeknek nem kell attól tartaniuk, hogy beperlik őket, ha az európai piacra lépnének, nem úgy, mint európai társaiknak az amerikai piacon. Emiatt az európai cégek versenyhátrányba kerülhetnek.