Sára, Márió
-2 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Digitális analfabetizmust jósolnak a tanárok

2012.10.19. 13:43

Digitális analfabétizmust eredményezhet az új kerettantervek bevezetése – olvasható egy informatikatanárokat tömörítő csoport felhívásában. Az informatikatanár szerzők a közleményben kitérnek rá, hogy a modell csúszásával kapcsolatban számos pedagógust megkérdeztek, de a kerettantervek megjelenésének szinte csak a tényét közölték. A tanárok szerint a pedagógusok béremelése egy tollvonással megadható, később ugyanúgy el is vonható, de a diákok, akik ebben az új rendszerben kezdik meg tanulmányaikat, orvosolhatatlanul magukon fogják viselni annak minden hibáját.

A tanárok úgy vélik, hogy az informatikaoktatás kerettantervi szabályozása digitális analfabetizmushoz vezethet, emiatt csökkenni fog a fiatalok álláshoz jutási esélye, az elhelyezkedőknél pedig a számítógéppel végzett munka hatékonysága. A hiányosságok pótlása a munkavállalók vagy a munkaadók részéről komoly anyagi ráfordítást kívánna, így gazdaságilag is kimutatható kárt okoz.

A 2012. elején megjelent Nemzeti Alaptanterv az informatika műveltségterületét kiemelten kezeli; a tanterv 1-12. osztályig határoz meg tartalmakat. A napokban megjelent kerettantervek a NAT-ban megjelenő tartalmakat tantárgyakhoz rendelik.

 Az informatikaórák számának tervezett változása a korábbi kerettantervhez képest
 
Megelőző kerettanterv 2013/2014-től érvényes kerettanterv Csökkenés mértéke
1-4 évfolyam 1 óra 0 óra 100%
5-8 évfolyam 3,5 óra 3 óra 15%
Gimnázium, 9-12 évfolyam 5,5 óra 2 óra 63%
Szakközépiskola, 9-12 évfolyam 6 óra 1 óra 83%
Gimnáziumot végzettek esetén 10 óra 5 óra 50%
Szakközépiskolát végzettek esetén 10,5 óra 4 óra 62%

A tanárok megjegyezték, hogy gimnáziumban csak a 9-10. osztályban, szakközépiskolában csak a 9. osztályban lenne informatikaóra, lényegében ugyanazzal a tartalommal. Ennek ellenére az informatika szerepét a NAT-ban nem kísérte jelentősebb vita, holott a tárgy kerettantervi megvalósítást nem pusztán vitatta, hanem egyszerűen minősíthetetlennek, végrehajthatatlannak ítélte az informatikatanárok szakmai fórumon megszólaló csoportja.

A csoport azt is kritizálta, hogy a többi tantárgyba integrált informatikaoktatásnak a legtöbb intézményben sem a személyi, sem a tárgyi feltételei nem adottak, holott a NAT által megfogalmazott minimumnak minden iskolatípusban meg kell felelni, függetlenül az óraszámoktól. Az egyik pedagógus, Zsakó László szerint alapvető módszertani tévedés egy tantárgy tanítását összekeverni egy tantárgyban tanult ismeretek alkalmazásával.

A problémát az jelenti, hogy a hatékonyság nehezen növelhető. Bár az informatikának komoly elméleti alapja is van, inkább gyakorlati tárgynak mondható; az informatikaérettségi nyolcvan százalékát gyakorlati feladatok teszik ki, így a jegyet is ennek alapján bírálják el. A gyakorláshoz azonban az óraszám nagyon alacsony, jóformán még a számonkérésre sem szán időt. A tanárok úgy vélik, a feszített tempó eredménye a diákok tudatlanságához vezethet.

Pályaelhagyók és felkészületlen diákok

Aktuálisan minden évben több mint harmincezer diák érettségizik informatikából. A tervezett órakeretekkel ez a szám nullához fog közelíteni, mivel képtelenség felkészíteni a diákokat egy alapvetően gyakorlati vizsgára. A lelkiismeretes tanárok valószínűleg tudják, hogy a kívánt tudás átadása reménytelen, és a kudarcnak nem a diák, hanem a teljesíthetetlen követelmény az oka, amely alapján a minőségértékelésnél a tanárokat is megítélik.

A tanárok arra is kitértek, hogy a jelenleg pályán lévő informatikatanárok a fenti kockázatokat nem vállalják, inkább pályaelhagyókká válnak. Erre valószínűleg szükség is lesz, mivel a több mint ötvenszázalékos óraszámcsökkenés egyben létszámleépítést is jelent, ami a jelenlegi informatikaoktatás kegyelemdöfése lenne.