Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Így nem váltotta meg a Kickstarter a világot

2013.02.25. 15:32
Olyan, mint a kommunizmus, csak működik – lelkendeztünk a világsajtóval együtt tavaly tavasszal, amikor a Kickstarter, illetve az online projektfinanszírozás jelensége, az utóbbi évek egyik legizgalmasabb online trendje berobbant a köztudatba. Azóta eltelt majdnem egy év, és most megnéztük, valóban olyan tündérmese lett-e a Kickstarter-történetből, amilyennek indult, vagy beigazolódott, amitől féltettük az oldalt, és pár nagyobb csalódás megrengette a projekteket pénzelő közösség bizalmát és lelkesedését.

Dől a lé

A Kickstarteren csak tavaly több mint 300 millió dollárt adott össze a közösség 18 ezer projektre, az oldal 2012-es évösszefoglalója egy merő sikertörténet képét vetíti elénk: a Sundance filmfesztiválon 19 Kickstartereen finanszírozott filmet mutattak be, négy díjat is nyert; egy Oscar-jelölést kapott. A Stanford egyetemen tananyag lett a kicksarteres projekttervezés. A képregények piacán a Kickstarter a második legnagyobb kiadónak számít, Kickstarteren indult projektek értek el a New York Times könyves, és a Billboard zenei toplistájáig. Az igazi nagy kiugrás azonban még mindig várat magára, egyetlen igazi kommersz világsikert sem tud felmutatni az oldal, késéseket, kisebb-nagyobb botrányokat és csalásokat annál inkább. Végleg az online underground sztárja marad a Kickstarter, vagy van még esély a kitörésre?

A Kickstarter indulása után közel három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy projekt finanszírozására összedobott pénz elérje az egymillió dollárt. Tavaly ezt a kunsztot 17 projekt ismételte meg, akard olyan is, ami átlépte a tízmilliós álomhatárt, és olyan is, ami az egymilliót 24 óra leforgása alatt kalapozta össze. Az oldal indulása óta a projektekre összegyűjtött pénz lassan eléri az 500 millió dollárt (és itt jegyezzük meg , hogy maga a Kickstarter sem jár rosszul, mivel a sikeres projektet támogatási összegének 5 százalékát elteszi jutalékként – persze évi 86 millió látogatónál ennek nagy része valószínűleg elmegy magának az oldalnak a fenntartására).  A számok azt mutatják, hogy maga a pénzgyűjtögetés továbbra is sikersztori, sőt, lassan az lesz vele a gond, hogy túl népszerű a dolog, és sok izgalmas ötlet egyszerűen elvész a projekttengerben. Az igazi kérdés azonban nem ez, hanem hogy lett-e bármi azokból a projektekből, amelyekre az online közösség összedobta a pénzt. És itt már jóval borúsabb a kép.

A puding próbája

A komoly finanszírozást megkapott kickstarteres projektek 84 százaléka lekési az eredetileg beígért megjelenési határidőt – derült ki a CNN Money felméréséből, ami meglehetősen riasztó arány. A University of Pennsylvania egyetem kutatói 75 százalékos késési arányt mértek véletlenszerűen kiválasztott, sikeresen megfinanszírozott projekteknél. „Az első 24 óra az eufóriáé, mindenki boldog. Aztán másnap beüt a valóság, és azzal a félelem: most már tényleg meg kell csinálnunk, és le kell gyártanunk, amit kitaláltunk” – írta le egy sikeres Kickstarter-projektet indító csapat általános lelkiállapotát a CNN-nek az Oculus Rift VR-szemüveget fejlesztő kaliforniai minicég vezetője. A projektre 250 ezret kértek az online közösségtől tavaly augusztusban, és 2,4 milliót kaptak. A prototípusok és fejlesztői példányok máig nem készültek el.

A fő probléma az, hogy a Kickstarteren magukat hirdetőknek az esetek túlnyomó részében valóban remek ötleteik vannak, kutatás-fejlesztési, projektmenedzselési, gyártási tapasztalat nélkül. Amikor – jó esetben – rájuk ömlik a pénzes zsák, sokszor nem tudnak mit kezdeni azzal a bizalommal, amit a finanszírozók az ő kreativitásukba, és a Kickstarter, mint pénzgyűjtő rendszer megbízhatóságába fektettek. Sok projekt túl ambiciózusnak bizonyult, a finanszírozók pénze elfogyott, de nem lett az egészből semmi, sőt, az is megesett már, hogy az egész projektről kiderült, hogy kamu volt, és csak a támogatók pénzére utazott.

A Kickstarter szabályai szerint ha egy projektre nem jön össze a kért pénz, a támogatóknak nem kell fizetni (ezért is gyűjthetnek  látszólag hatalmas összegeket olyan viccprojektek, mint a Halálcsillag vagy az X-szárnyú űrhajó), de ha összejött a pénz, elindult a projekt, reklamációnak helye nincs, a Kickstarter nem vállal további felelősséget azért, hogy a projekt indítója mit ígért, és később mit tart be ebből. Előfordul, hogy egy elbukott projekt gazdája visszafizeti a támogatásokat, de nem ez a jellemző. És ami a lényeg: a Kickstartert ismertté tevő szuperprojektek közül még egy sem ért el addig, hogy egyáltalán kiderüljön, siker, vagy bukás a jól hangzó ötlet a gyakorlatban. Na de akkor mi van ezekkel?

Időt kérünk

Összegyűjtöttük a több tízezer sikeres Kickstarter-projekt közül a tíz legnagyobb érdeklődéssel övezett, a médiában legnagyobb figyelmet kapott kezdeményezést, hogy ezeken keresztül nézzük meg, mi lett a közösségi finanszírozás mintaprojektjeivel.

Pebble: Az okosóra 10,3 millió dollárt gyűjtött, a megjelenést eredetileg tavaly szeptemberre ígérték, ehhez képest az első darabok idén februárban készültek el. A tesztelők visszafogottan dicsérik, de az már látszik, hogy nem fogja megváltani a világot. Hacsak úgy nem, hogy az Apple tényleg megcsinálja a maga hasonló óráját.

Ouya: Az androidos játékkonzol 8,6 milliót hozott össze, egyes szakírók fél éve ünneplik korszakalkotó, forradalmi újdonságként gémerkörökben (mások erősen szkeptikusak), de még senki nem látott belőle semmit. Talán majd júniusban, ez most a kitűzött megjelenési dátum.

Project Eternity: 4 millió dollár jött össze a világhírű játékfejlesztő stúdió Obsidian új játékára tavaly ősszel. Azóta sem hallani felőle semmit, elvileg gőzerővel dolgoznak rajta, megjelenés 2014 tavaszán.

Fantáziarajz a készülő Project Eternityhez
Fantáziarajz a készülő Project Eternityhez
Fotó: eternity.obsidian.net/

Double Fine Adventure: Egy újabb videojáték, 3,3 milliós finanszírozásával tavaly tavasszal ez indította el az egész Kickstartert a világhír felé. A megjelenést eredetileg tavaly októberre ígérték, most idén nyár végére.

Leisure Suit Larry: És még egy videojáték, a nyolcvanas évek legendás sorozatának folytatása az eredeti fejlesztőcsapattól. 650 ezret kapott, tavaly őszre ígérték, aztán decemberre, most márciusra.

Galileo: Iphone-os robot, 700 ezret gyűjtött, eredetileg tavaly júniusban kellett volna bemutatkoznia, de azóta sincs sehol, bár állítólag már zajlik a gyártás valahol Kínában.

Bronycon: 320 ezer dollárt kapott a My Little Pony rajzfilmsorozat körüli, nehezen felfogható felnőtt rajongást bemutatni készülő dokumentumfilm stábja. Az eredetileg ígért szeptember helyett idén januárban volt a premier, különösebb visszhang nélkül. A készítők azóta is panaszkodnak a magas kalózkodási arányra.

Amanda Palmer: Végre egy igazi sikersztori: az amerikai énekesnő 1,2 millióból felvett egy albumot, csinált egy koncertturnét, és bekerült az első tízbe a Billboard bestsellerlistáján. Igaz, a turnéján a zenészeknek állítólag nem fizetett.

Ukiyo E-Heroes: A 300 ezer dollárt gyűjtő, ezzel a kért összeget 3000 százalékosan túlteljesítő projekt kézzel rajzolt ősi japán stílusú képekből ígért digitális albumokat, és a megrendelései 80 százalékát le is szállította időben. Igaz, a rajongók szűk rétegén kívül senkit nem érdekelt a dolog.

Video Game High School: Freddie Wong YouTube-celeb projektje egy fiktív geek középiskola mindennapjairól. Az első évad 270 ezer dollárból készült és alig két hónap késéssel meg is jelent, internetszerte nagy sikert aratva. A második szezon már 800 ezret kapott idén februárban, így minden idők legsikeresebb filmes projektje lett a Kickstarteren. Már a harmadikat is írják.

És akkor most mi lesz?

A crowdsourcing-divatot meglovagolva több milliót összehozott szuperprojektek nagy része továbbra is csak egy nagy ígéret maradt, és egyetlen olyan kickstarteres kezdeményezés sem akadt, ami a maga területén igazán megrengette volna a hagyományos módon építkező nagy céges konkurencia világát. A statisztika azonban azt mutatja, hogy néhány területen (indie videojátékok, független filmek, félprofi zenészek, a szuperhősös mainstreambe nem illeszkedő képregények) a Kickstarter valóban teljesen felforgatta az erőviszonyokat. Az oldal körüli felhajtás hullámai egy időre túlcsaptak a közösségi finanszírozás valódi jelentőségén, de most, hogy egy év múltán csillapodik a hiszti, lassan a helyükre kerülnek a dolgok.

Az elmúlt év tanulsága, hogy Kickstarter nem váltja meg a világot, nem teszi feleslegessé a milliárdos óriáskiadókat, de az underground művészvilággal csodát tesz, és azoknak, akik a nagy cégeket zsigerből utálják, de az alkotókat, művészeket szívesen támogatnák, tökéletes csatornát ad akkor is, amikor a kommersz-populáris reflektorfény elmúlik.

Hángerien feritél

Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk, írtuk tavaly ilyenkor a döcögve induló magyar közösségifinanszírozó oldalakról. A három ilyen jellegű hazai oldal azóta is fut, de úgy tűnik, a Kickstarter lendülete azóta sem érkezett meg a magyar klónokhoz. A kezdheted.hu-n az összes lezárult projektet bemutató aloldal 20 sikertelen kezdeményezést mutat be, és egyetlen sikerest sem. Az indulj.be egy év alatt 921 ezer forintnyi összegyűjtött támogatással büszkélkedik, és itt van is egyetlen árva projekt, ami elérte a kitűzött, komolyabb támogatást, 200 ezer forintot. A Creative Selector három olyan sikertörténetet tud felmutatni, ahol legalább 100 ezer forintot dobott össze a közösség.

A magyar vonatkozású Kickstarter-projektek között tavaly a Nexus: the Gods Awaken című számítógépes játék gyűjtötte a legtöbb támogatást, 162 ezer dollárt (bő 35 millió forint), de ezzel együtt sem lett belőle semmi, mivel 650 ezer kellett volna az elindulásához.