Máté, Mirella
14 °C
30 °C

Génszerkesztett tuningdisznóval a sertésvész ellen

2018.06.22. 09:13

Génszerkesztéssel tették ellenállóvá a sertéseket a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben. A kutatók úgy alakították át a sertések DNS-ét, hogy egy halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS) szemben rezisztenssé tegyék őket. Az új módszerrel megelőzhető az állatok pusztulása, és milliárdokat lehet vele megtakarítani.

A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én elvégzett változtatásról van szó; az utóbbinál idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.

A Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén. Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat. A Journal of Virology című lapban megjelent eredmények szerint egy sertés sem betegedett meg.

A kutatást vezető Christine Tait-Burkard a BBC-nek elmondta, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba. Az eddigi tesztek szerint a szervezetük nem gyengült meg, és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás.

A génszerkesztés végleges, tehát a sertések utódai is öröklik.

Ez nem GMO

A fogyasztók többnyire vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától. Ez komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért nem lehet ilyen sertéseket forgalmazni.

A sertéskutatás állatjóléti kérdéseket is felvet. Az eljárás kritikusai szerint a rezisztens állatok létrehozása miatt az állattenyésztők lemondhatnak az állomány életkörülményeinek javításáról. Vannak, akik szerint a tartási körülmények megváltoztatása is segíthet abban, hogy ellenállóbbak legyenek a sertések.

A fogyasztók korábban attól tartottak, hogy a génmódosított alapanyagokból készült élelmiszer árthat a egészségnek: allergiát válthat ki, vagy a beillesztett gének bekerülhetnek az emberi DNS-be. Csakhogy ezek az ételek évtizedek óta forgalomban vannak, és soha nem ártottak az embernek. Ezt alátámasztják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai is.

(MTI)