Adrenalinbomba az Android 2.2

Verzióváltás után az ember mindent rögtön szebbnek és jobbnak lát, gyorsabban nyílnak meg programok, jobb a felhasználói élmény. Szerencsére nem kell pusztán a megérzéseinkre támaszkodni, mert a teljesítménymérő szoftverek pontosan megmutatják a változást. A CaffeineMark nevű ingyenes program és a SunSpider futtatásával teszteltük a Nexust.

Az összehasonlítási alapot egy rakás Android 2.1-es mobil adja. Ez az operációs rendszer legutóbbi verziója, a legtöbb új mobilra ezt telepítik fel a gyártók. A CaffeineMark mérésein a 2.1-es Nexus One és a HTC Desire nevű ikertestvére is 1000-1150 közötti összpontszámot szerzett. Sokkal jobban teljesített a Samsung Galaxy S (1800 pont), ami azért meglepő, mert mindhárom mobilban 1 gigahertzes processzor van. Ugyanakkor rosszabbul jött ki a tesztből a Red Bull RBM2 nevű mobil, ami alig több mint 500 pontot szerzett.

Sajnos az Android  2.2-es rendszert most még csak egyetlen mobilra, a Nexusra tudtam feltelepíteni. Pontosabban nem kellett telepíteni, mert a bekapcsolt automatikus frissítésnek hála jött az magától is. Néhány újraindítás után készen állt a Nexus a nagy próbára. Az eredmény olyan megdöbbentő volt, hogy egészen nyugodtan kijelenthetem: Ha egy gyártó késlekedik a 2.2 bevezetésével, a vevői nagy eséllyel szívből gyűlölni fogják. Az Android 2.2 ugyanazon a Nexuson 4600-5600 közötti pontszámokat hozott. Ez legalább négyszeres különbség az első, 2.1-es méréshez képest.

Látványos különbséget mutatott a JavaScript-teljesítményt mérő SunSpider teszt is, ami a böngészőben futó programok sebességéről árulkodik. Az Android 2.2-es Nexus One 5,3 másodperc alatt végzett, az Android 2.1-es HTC Desire 12, a Samsung Galaxy S viszont 15 másodpercig vacakolt. (Ez a teszt a Red Bull mobilján valamiért nem futott le rendesen.)

Bitszóró

Látványosabb újítások is megjelentek az Android 2.2-ben, például wifi hotspotként is lehet használni a Nexust. Ez jól jöhet azoknak, akik beépített modem nélküli netbookot vagy iPadet vettek, mert wifin rácsatlakozhatnak a Nexusra, és így használhatják a mobilinternetet. A zsebhotspot lehet teljesen nyitott, ha azt szeretnénk, hogy még a szomszédok is a telefonszámlánk terhére netezzenek, és lehet használni jelszóval védett WPA2/PSK titkosítást is.

A wifis megosztás azonban duplán terheli a mobil akkuját, hiszen egyszerre két irányban kell szórni a rádiós jeleket. Így néhány óra alatt lemeríthető a Nexus. Laptop használatakor érdemes vezetéken kapcsolódni a mobilra. Ezt ugyanolyan ügyesen oldotta meg a Google, mint ahogyan az Apple. A számítógépre nem kell klienst telepíteni, nem kell vacakolni a beállításokkal (amit mindegyik operációs rendszerben a betárcsázós modem nevű ősrégi technológia kezelésére hangoltak rá). Egyszerűen rádugja az ember a mobilját a gép egyik szabad usb portjára, és a számítógép azonnal rácsatlakozik a netre. Külön öröm, hogy Linuxon és Windowson is működik.

The F word

Néhányan felhasználónál az Apple azzal meszelte el magát, hogy nem támogatja az Adobe Flash formátumot. Ezeket az embereket tárt karokkal várja a Google, ami volt olyan jó fej, hogy az Androidon lehetővé tette a Flash telepítését. Az Adobe sem késlekedett sokat, a Flash Player 10.1 Beta 3 verziója ingyen letölthető az Android Market szoftverboltból. Telepítése után a böngészőben megjelennek Flashben megírt tartalmak, például a webes videolejátszók és az online játékok. Meg a reklámok.

Így teljes a web, pont olyan érzés, mintha a számítógépünk előtt ülnénk. Vagy mégsem? A tartalomgyártók – legyen szó akár reklámokról, videolejátszókról vagy játékokról, vagyis gyakorlatilag mindenről, amit Flashben valaha megírtak – egyáltalán nem érdeklődnek a mobilok iránt. Nyugodtan hátradőltek, és látványosan leszarják az egészet.

Az egyik népszerű játékportál, a Kongregate például készített egy mobilos weboldalt, azaz kis kijelzőre optimalizálta a menüit. Csakhogy teljesen nevetségessé teszi magát azzal, hogy egy játék kezdőoldalán az egér és a shift gomb használatáról ír tanácsokat. Azt is elfelejti közölni, hogy az általunk próbált játék – ami egyébként minden egyes betöltésével hat megabájtos forgalmat generál a szolgáltató hálózatán –teljesen használhatatlan a mobilon. Első lépésben ugyanis be kellene írni a felhasználónevet, de a mobil nem érzékeli, hogy szöveget kellene bevinni, és a virtuális billentyűk kényszerített megnyitása (menü gombot hosszan lenyomva tartva) nem segít, a bepötyögött betűket nem érzékeli a játék. Nem lehet továbblépni, a letöltött hat megabájt megy a kukába.

Néhány egyszerűbb játék fut, de általában nem teljes képernyőn, ami pont olyan élmény, mint ha 4:3-as tévéadást néznénk nagyítás nélkül a 16:9-es plazmatévén. Ha megy a játék és mobilra optimalizálták, akkor is minden alkalommal le kell tölteni. Ha minden nap csak egyszer játszunk, akkor is simán összejön havi 50-180 megabájt adatforgalom.

A Nexus One még mindig kiváló okostelefon, és egy másik tesztünkből kiderült, hogy az újabb iPhone 4-et is simán megszorongatja. A Flash támogatását viszont legfeljebb egy szép gesztusként tudom értékelni, és ezen csak a webes tartalomgyártók tudnak változtatni; mindegyik programot újra kell tervezni, hogy kompatibilis legyen az érintőkijelzővel, a reklámokat át kell méretezni, hogy látható legyen rajtuk a szöveg.

A fejlesztőknek gyorsan lépniük kell, hogy a felhasználók ne csalódjanak. Csak az nem világos, hogy a mobilgyártók mivel tudják motiválni a tartalomfejlesztőket (a mobilra optimalizált weboldalak a nyugathoz képest legalább hároméves késéssel jelentek meg Magyarországon). Szerencsére Flash nélkül sem áll meg az élet, a júzerek több tízezer szoftverből választhatják ki a legjobbakat.

(A Nexus One-t a Speedshop.hu adta kölcsön.)